Harc a kiábrándultakért

Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom, Új Világ Néppárt, Volner Párt és Polgári Válasz. Időrendi sorrendben ezek az új pártok, illetve mozgalmak bontottak zászlót 2020-ban. Az év végére pedig Márky-Zay Péter is bejelentette, hogy jogtechnikai okokból pártot alapíthat, így kínálva lehetőséget azon civil jelölteknek, akik nem akarnak valamelyik ellenzéki logó alatt indulni. Kiszelly Zoltán politológus lapunknak elmondta, miután a választási rendszerből adódóan kétpólusú verseny alakult ki a Fidesz és az ellenzék között, törvényszerű, hogy megjelenjenek azok az erők, amelyek alternatívát kínálnak a sem a Fideszre, sem az ellenzékre szavazni nem akaróknak.

Nem új keletű a jelenség a magyar politikában, hiszen korábban a Jobbik és az LMP is olyan XXI. századi pártként határozta meg magát, amelyik sem a baloldalhoz, sem a Fideszhez nem csatlakozik. Ilyen harmadik utas alakulat volt még a Dávid Ibolya vezette MDF vagy a MIÉP is. A politológus úgy látja, a választási törvény december 15-én elfogadott módosításával, miszerint a pártoknak a megyék kétharmadában, 14 megyében, az országgyűlési egyéni választókerületek kétharmadában, 71 választókerületben kell jelöltet állítaniuk az országos listához, angolszász típusúvá válik a hazai választás.

– Ahogy Amerikában a demokratáknak sem kell mindenhol – például New Yorkban, Kaliforniában – kampányolniuk, úgy a Fidesz is jobban tud fókuszálni a billegő körzetekre, ahol két jelöltre szűkül a verseny. A módosítás ugyanakkor nem feltétlenül előnyös a kormánypártoknak, hiszen ha másfél év múlva felerősödik a protesthangulat, vagy a kormánypártiak közül csak a törzsszavazók mennek el választani, akkor az ellenzék könnyedén megnyerheti azokat a körzeteket, ahol csak egy ellenzéki jelölt indult – mondta Kiszelly a Demokratának. Hozzátette, a módosítás nem érinti az új pártok indulását a választásokon, hiszen a jelöltállítási szabályok nem változnak, egy szavazó több jelöltet is ajánlhat.

A hatos fogaton kívül

Szanyi Tibor januárban lépett ki az MSZP-ből, és márciusban jelentette be új pártjának, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (Iszomm) megalakulását. Miután az MSZP korábbi EP-képviselője 2019-ben nem jutott brüsszeli mandátumhoz, egyre keményebben bírálta a szocialista párt vezetését, így nem volt meglepő a szakítás. Az Iszomm alakuló kongresszusán közölték, Szanyi Tibor a párt miniszterelnök-jelöltjeként indul a baloldali előválasztáson. Az újonnan alakult kis pártok közül az Iszomm az egyedüli, amelyik egyszer már megmérette magát: Tóth Ádám októberben a borsodi időközi országgyűlési választáson az Iszomm támogatásával indult, és 2,24 százalékot ért el. Sőt, a Szanyi-párt már azzal is büszkélkedhet, hogy az egyik közvélemény-kutató cég szerint kétszázalékos az országos támogatottsága. Huszti Andrea, az Igen Szolidaritás Mozgalom elnöke a Demokratának elmondta, a párt elsődleges célja a szociális, az erkölcsi és a környezeti válság leküzdése, majd a társadalmi jólét megteremtése.

– A magyar nép legalacsonyabb jövedelmű kétharmadának érdekeit tartjuk szem előtt. Olyan Magyarországot akarunk, ahol elég napi nyolc órában dolgozni a tisztes megélhetésért, és ahol a nyugdíj valódi megélhetést ad – mondta a politikus, aki korábban a Bajnai Gordon-féle Együtt–PM egyik alapítója volt. Kérdésünkre, miszerint mi különbözteti meg az Iszommot az MSZP-től, a DK-tól, a Momentumtól és a Jobbiktól, úgy válaszolt, hogy az övék baloldali párt, míg a fentiek „a neoliberalizmus skáláján mozognak, több-kevesebb balos kikacsintással.”

– Mi az emberek problémáival foglalkozunk, nem pedig a Fideszt többszörösen kétharmadhoz juttató háttérmutyikkal, mint a hatos fogat pártjai – tette hozzá. Megtudtuk, jelenleg harminc tagjuk van, és több mint százan jelentkeztek támogatónak, önkéntesnek, vagy lépnének be. Elmondta, 2022-ben 15 százalékos listás eredményre és öt egyéni győzelemre számítanak. Az ellenzéki összefogásban azért nem kívánnak részt venni, mert a „füstös hátsó szobás mutyik már háromszor juttatták kétharmadhoz a Fideszt”. Kijelentette, az Iszomm önálló listával, külön indul a választásokon, de a programalapú szövetségektől nem zárkózik el. Bevándorlási politikájukkal kapcsolatban annyit árult el, a nemzetközi szerződések betartásával újragondolják hazánk kapcsolatrendszerét az Európai Unióval, értve ezalatt a bevándorlási rendszert is. A kormány családpolitikai intézkedései­ről úgy nyilatkozott, szakítanak azzal, hogy „a legtöbb támogatást a leginkább jómódúak kapják, közülük is csak azok, akik minden paraméterükkel belesimulnak a NER idealizált családképébe”.

A párt szerint kétszázalékos támogatottságuk annak köszönhető, hogy az időközi választáson jelöltjük „bele tudott szólni a Fidesz és az egyesült hatpárti ellenzék csatájába”. Érdekes érvelés, hiszen Koncz Zsófia, a Fidesz jelöltje akkor is győzött volna Bíró László ellen, ha a Tóth Ádámra leadott szavazatokat hozzáadjuk az összellenzéki jelölt eredményéhez, tehát Szanyi Tibor pártja – mint az egyszeri Nemecsek Ernő – „se nem osztott, se nem szorzott, mint az egy a számtanban”.

Gyűlölködés nélküli, új világ

Pálinkás József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, az első Orbán-kormány oktatási minisztere októberben jelentette be az Új Világ Néppárt megalakulását, amelynek tagjai a volt SZDSZ-es külpolitikus Szent-Iványi István és a volt LMP-s Ábrahám Júlia is.

– Az Új Világ Néppárt programjának központi eleme a morális politizálás, így mindazok támogatására számítunk – a jobbközéptől a balközépig –, akik szélsőségektől mentes politikát kívánnak támogatni – mondta a Demokratának Pálinkás József. Szerinte Magyarországon nemcsak kormányváltásra, hanem politikai irányváltásra is szükség van.

– Helyre akarjuk állítani a közbizalmat, a szolidaritást és a tisztességes versenyt, ennek legfontosabb lépése a társadalom tagjainak és intézményeinek kiszabadítása a jelenlegi függőségi helyzetükből. Véget kívánunk vetni a gyűlölködés, a félelemkeltés és a korrupció korszakának – fejtette ki lapunknak. Kérdésünkre, miszerint mi a véleménye azokról a vádakról, hogy pártjával csak az ellenzéki egységet forgácsolja, úgy reagált, hogy az Új Világ Néppárt nem baloldali, hanem jobbközép, pragmatikus polgári párt, a szimpatizánsok döntő többsége sem baloldali, hanem inkább szabadelvű polgári és hazafias elveket vall. Úgy véli, szigorú bevándorláspolitikára van szükség, ahol az ország és nem a bevándorlók érdekeit kell előtérbe állítani, „a menekültekhez azonban emberségesen kell viszonyulni”. A közös ellenzéki listáról úgy nyilatkozott, ő sosem volt a közös lista híve, azonban a „Fidesz agresszív – a joggal visszaélő – választásitörvény-módosítása új helyzetet teremtett”. Úgy látja, a kormánypártok félnek egy igazi polgári, hazafias és morális jobbközép párt megjelenésétől, ezért a kétpárti politikai modellt akarják ráerőltetni a magyar társadalomra, amivel matematikailag is ellehetetlenítik a differenciált politikai érdekképviseletet. A párt támogatottságával kapcsolatban elmondta, a taglétszám meghaladja a hatvanat, a támogatók és a szimpatizánsok száma több mint ötszáz. Minimális célként a parlamentbe jutást tűzték ki maguk elé.

Az Új Világ Néppárt Facebook-oldalán található bejegyzések retorikájukban nem nagyon különböznek a baloldalétól. Például a magyar EU-s költségvetési vétót Orbán Viktor „hazardírozásaként” írták le, ahol a miniszterelnök „kalandor lépéseit sem a saját pártja, sem a kormány, sem az országgyűlés, sem pedig az erre hivatott ellenőrző intézmények nem képesek felügyelni és korlátozni”. A kormány járványkezeléséről alkotott véleményük pedig a DK-szavazókéval egyezik. „A kormány egy hónapos késésben van, de ennek mi, vétlen állampolgárok leszünk az áldozatai. Orbán Viktor miatt szomorú karácsony vár ránk” – közölték a korlátozó intézkedések bejelentése után. Sajátos hangvétel egy olyan párttól, amely véget kíván vetni a gyűlölködésnek.

Egy normális párt

Bencsik János politikai mozgalma, a Polgári Válasz december elején bontott zászlót. A volt jobbikos, független országgyűlési képviselő érdeklődésünkre elmondta, egyre több megkeresést kapott, miszerint szükség lenne egy mozgalomra, amely azoknak a hangja lehet, akik sem az „O1G-koalícióra, sem a Fideszre, sem a kormány szatellitszervezeteire, sem viccpártokra nem tudnának jó szívvel szavazni”. Meggyőződése, hogy több százezer ilyen polgár van Magyarországon.

– Az O1G-koalíció ellenzéki pártjaitól – MSZP, DK, Momentum, Jobbik – világok választanak el, hiszen mozgalmunk a nemzeti összetartozás és a keresztény értékrend talapzatán áll, ebből következően a család, az autonóm közösségek, az önkormányzatiság, a teljesítményalapú gazdaság, a tehetség szabad kibontakoztatása és a felelősen cselekvő társadalom a politikai víziónk. Azoknak kívánunk alternatívát nyújtani, akik nem a kisebbik rosszat akarják választani 2022-ben. Meggyőződésünk, hogy a bizonytalan szavazók megszólításával nem szavazókat veszünk el, hanem újakat mozgósítunk: olyanokat, akiknek nem imponál az az ellenzéken belüli háziverseny, hogy ki tudja hangosabban elküldeni Orbán Viktort melegebb éghajlatra – fejtette ki lapunknak a politikus. Hozzátette, olyan listán semmiképp nem fognak szerepelni, amelyen ott vannak „az elmúlt tíz és az azt megelőző nyolc év levitézlett politikusai”. Az esetleges visszalépésekkel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, csak azért nem hoztak volna létre egy új, harmadik utas politikai mozgalmat, hogy már az alakulás pillanatában azt mérlegeljék, hol kivel szemben lépjenek vissza. A Polgári Válasz egyelőre mozgalmi keretek között működik, de céljuk, hogy kellő társadalmi támogatottság esetén még a 2022-es választás előtt párttá alakuljanak.

Az újonnan alakultak közül a legmerészebb álmokat a Volner-párt dédelgeti. Volner János, a Jobbik volt frakcióvezetője, majd a Mi Hazánk parlamenti frakciójának egykori tagja idén ősszel jelentette be pártalapítási szándékát. A független országgyűlési képviselő szerint a 2022-es országgyűlési választásokon sem a Fidesz, sem a baloldali összefogás nem tud majd parlamenti többséget szerezni, ezért kisebbségi kormány jön létre, ahol ők lesznek a mérleg nyelve. A jelenleg tízfős párt célja tehát nemcsak a parlamentbe jutás, hanem hogy döntő politikai befolyásra tegyen szert.

Ahogy a balliberálisok a „demokratikus” jelzőt sajátították ki maguknak, a Volner-párt ezt a „normális” szóval teszi. Rövid programnyilatkozatukban legalábbis feltűnően sokszor hivatkoznak a jelzőre: „Közösségünk célja, hogy a normális többség számára tartalmát és hangvételét tekintve egyaránt vonzó politikai alternatívát kínáljunk.” […] „Egyre többen vannak, akik a Fidesz és a baloldali összefogás helyett sokkal szívesebben szavaznának egy normális pártra”. […] „a kisebbségi kormányt a normális ország érdekeit képviselő programunk elfogadására kényszerítjük.” A jobboldal és a baloldal mellett tehát már létezik a normális oldal is. Azt régóta tudjuk, hogy aki nem a balliberális oldalra szavaz, az nem demokrata. Ezek után csak reménykedni tudunk abban, hogy aki nem a Volner-pártra voksol, az nem lesz nem normálisnak kikiáltva.

Kiszelly Zoltán elmondta még, a mindkét politikai oldalból kiábrándult választók szavazataira eddig csak a Kétfarkú Kutya párt számíthatott. A nemrég alakult kis pártok meglátták a lehetőséget, viszont csak akkor van némi esélyük, ha kimaradnak az ellenzéki összefogásból.

– A Volner-párt és Bencsik János mozgalma a kiábrándult jobbikos szavazókra hajt, akiknek száma nem csekély, hiszen a Jobbik 2018-ban húsz százalékot ért el, és a felmérések szerint most tíz alatt állnak. Az MSZP kiábrándult szavazóit Szanyi Tibor szeretné megszólítani. Ez egy szűk választói réteg, hiszen őket nagyrészt felszívta már a DK. Pálinkás József pedig a kiábrándult kormánypárti szavazókra számít. Neki van a legnehezebb dolga, hiszen azt kellene bizonyítania, hogy a pártájára leadott szavazatok végül nem az ellenzéket segítik majd hatalomba. Aki bármilyen formában csatlakozik az ellenzéki összefogáshoz és Gyurcsány Ferenchez, az egészen biztosan nem számíthat a volt Fidesz-szimpatizánsokra. Őt nagy eséllyel utoléri majd az MDF-átok. Az MDF 2006 után ugyanis azért bukott el, mert nem tudta a szavazóit meggyőzni arról, hogy az MDF-re leadott szavazatok nem a baloldalt segítik hatalomra – fejtette ki lapunknak a politológus. Az új formációk esélyeiről azt mondta, hogy miután a releváns ellenzéki pártok mind besoroltak Gyurcsány Ferenc mögé, így jelenleg nincs olyan harmadik utas erő, amelyik kiemelkedne a többi közül, ráadásul az új, kis versenyzők többnyire az ellenzéki oldalt forgácsolják szét.