Techdiktatúra
A monopolhelyzetben lévő techcégek néhány nap alatt eltüntették a közösségi oldalakról Donald Trump amerikai elnököt. Az amerikai ügy a 2022-es választásokra készülő magyar jobboldal számára is komoly kihívásokat jelez előre. Mit lehet tenni a legsötétebb diktatúrákat idéző véleménycenzúra ellen?A Facebook és a Twitter arra hivatkozva, hogy bejegyzéseivel lázadást szított, hivatali ideje végéig eltiltotta Donald Trumpot a posztolástól. A Twitter pár nappal később végleg törölte az amerikai elnök 88,7 millió követővel rendelkező fiókját. A techcégek cenzúrája nem csak Trumpot érte utol. A Twitter letiltotta például Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadónak és Sydney Powell Trump-párti ügyvédnek, valamint az elnök választási kampánystábjának a hivatalos fiókját. A YouTube hét napra függesztette fel a Donald Trump csatornáját, mert szerintük fennáll a veszélye, hogy a rajta közölt tartalmak további erőszakos cselekményekhez vezetnek. A Twitter is feltételezésre alapozta a végleges törlést, ugyanis Donald Trump bejegyzése, miszerint január 20-án nem megy el Joe Biden beiktatására, megszegte „az erőszak dicsőítését” tiltó szabályzatukat, és ez arra inspirálhat egyeseket, hogy megismételjék a Capitoliumnál történt cselekményeket. Miután a Twitter részvényei 12 százalékot zuhantak, és a tiltást a világ számos politikusa, köztük Angela Merkel is elítélte, megszólalt Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója. Elismerte, hogy a döntés veszélyes precedenst teremthet, ugyanakkor hozzátette, ha „valaki nem ért egyet a szabályainkkal vagy alkalmazásukkal, egyszerűen elmehet más szolgáltatóhoz”.
Kettős mérce
Ez meg is történt 2018-ban, amikor létrehozták a Parler nevű közösségi oldalt, azzal az ígérettel, hogy nagyobb teret engednek a szólásszabadságnak, és nem adják el felhasználóik adatait hirdetőknek. Az azóta nagy népszerűségre szert tevő alkalmazást most a Google és az Apple ellehetetlenítette, mindenféle bizonyíték nélkül állítva, hogy a felhasználók erőszakra buzdítottak, és az oldal segítségével szervezték meg a Capitoliumba való behatolást. Balogh Máté Gergely, a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékének oktatója a Demokratának elmondta, alternatív közösségi platformot nem egyszerű létrehozni, ráadásul ugyanúgy megakadályozhatják a működését, és fokozza a társadalom megosztottságát is.
– Amerikában már így is olyan mértékben polarizálódott a társadalom, hogy a szólás- és véleményszabadságot figyelmen kívül hagyva a rasszistának és a capitoliumi zavargások után most már terroristának is bélyegzett politikai ellenfél teljes ellehetetlenítésére törekednek – fejtette ki. Szerinte a közösségi média durván beleszólt az amerikai választásokba azzal, hogy letiltották a Joe Biden fiára rossz fényt vető híreket. Az amerikaiak így nem értesülhettek arról, hogy Hunter Biden laptopjának merevlemezéről kompromittáló képek és videók, valamint olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek Joe Bident is a korrupció gyanújába keverik. A nagy múltú New York Post tényfeltáró cikkét a közösségi oldalak álhírnek bélyegezték, és letiltották. A választások utáni felmérésekből az derült ki, hogy sokan nem szavaztak volna Joe Bidenre, ha kellő ismeretük van az ügyről.
– Azokat a bejegyzéseket, amelyek a választások tisztaságát vonták kétségbe, nem hiteles címkével látták el. A YouTube bejelentette, Joe Biden beiktatása után töröl minden ilyen tartalmú videót. A kettős mérce itt is tetten érhető, hiszen Donald Trump megválasztása után még évekig következmények nélkül folyt a lejáratókampány, hogy elcsalta a választásokat, és győzelmét orosz befolyásnak köszönheti, annak ellenére, hogy az ezt vizsgáló Mueller-bizottság végül nem találta a vádakat megalapozottnak – tette hozzá a történész.
Privilegizált helyzetben
A megengedő versenyjogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a hatalmas befolyásra szert tevő techcégeket megregulázzák. A legnagyobbak vezetőit tavaly az amerikai kongresszus elé idézték, ahol kiderült az is, hogy a szabályozási keretek újragondolásával nem csak a republikánusok értenek egyet. Balogh Máté Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a Capitolium ostroma előtt egy nappal dőlt el az is, hogy a republikánusok elveszítik a többségüket a szenátusban, így a demokratáknak lehetőségük van az elkövetkező négy évben olyan törvényeket hozni, amelyek kedvezőtlenül érintenék a techcégek monopolhelyzetét. Úgy látja, Donald Trump letiltásával és a mellette kiálló akár több százezer felhasználó törlésével a techcégek részben gesztust akartak tenni a demokratáknak, hogy megtarthassák privilegizált státusukat.
– A Facebook és a Twitter mint magáncég arra hivatkozik, hogy a saját szabályzataik alapján dönthetik el, ki szólalhat meg. Ez igen meglepő egy olyan országban, ahol a szólásszabadság szent és sérthetetlen, sokkal nagyobb alapérték, mint Európában. A Kínai Kommunista Párt vagy az iráni kormány üzenetei sincsenek cenzúrázva a közösségi oldalakon. A kommunista propaganda teljes mértékben engedélyezett, de a hivatalban lévő amerikai elnöktől megvonják a szólás jogát – mutatott rá a visszás helyzetre Balogh Máté Gergely.
A hazai jobboldal és a Facebook
Egy balliberális portálon Valami fura dolog történik a fideszesekkel a Facebookon címmel cikk jelent arról, hogy az új év első hetében a kormánypárti politikusok bejegyzései meg sem közelítették az ellenzéki politikusok által írtak népszerűségét. A fenti cikk szerint Hadházy Ákos Facebook-oldala „hasít”, miközben a fideszesek közösségimédia-platformjai erős zuhanásban vannak. Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint Hadházy Ákos győzelme nem olyan dicsőség, amilyenre fideszes politikus vágyik, ugyanis a képviselő rémhírterjesztési ügybe keveredett, amiben kegyeletsértő módon videót közölt egy szentendrei halottasházról.
– Hadházy Ákos természetesen a kormányt akarta támadni ezzel az akciójával, és az sem zavarta, hogy a felvételek a szentendrei önkormányzat felügyelete és fenntartása alá tartozó halottasházban készültek, Szentendre polgármestere pedig a baloldal által támogatott Fülöp Zsolt. A független országgyűlési képviselőnek tehát sikerült egy kamuvideóval körbeturnézni a médiát – mondta a Demokratának Kovács István.
Kérdésünkre, mi a magyarázat arra, hogy a baloldal posztjait olykor többen kedvelik, úgy válaszolt, hogy a harsányabb megszólalás gyorsabban és könnyebben jut el az emberekhez.
– Természetes, hogy a nyilvánosság szereplői között zajlik egy háború a figyelemért. A közösségi média algoritmusai is polarizálnak, a szélsőséges megnyilvánulások több elismerést kaphatnak. Önmagában ebből messzemenő következtetést nem érdemes levonni. Valóban előfordul, hogy jobboldaliak éppen ezért szkeptikusak a közösségimédia-platformokkal kapcsolatban, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének ugyanúgy jelen ezeken a felületeken. Az is tudható, hogy ezeknek a techcégeknek az ideológiája mindig is globalista és balliberális volt, de ez a jövőben sem fog változni – tette hozzá. Felhívta rá a figyelmet, hogy a miniszterelnök Facebook-profilja a legtöbb támogatóval, követővel és interakcióval rendelkező politikai oldal a közösségi hálón, és a kormánypárti politikusok is – Szijjártó Péter, Varga Judit, Kocsis Máté, Deutsch Tamás – felismerték, hogy közösségi média nélkül nincs politika. Kovács István kérdésünkre elmondta, a Megafon Központot tavaly azért hozták létre, hogy egyre több olyan jobboldali influenszer legyen, aki nem politikus, de hitelesen tud véleményt formálni a közéleti kérdések terén.
– Bár az influenszerkedés itthon még eléggé gyerekcipőben jár, Magyarországon is egyre több a véleményvezér. A konzervatív gondolkodású, amerikai Ben Shapiro például, akinek bejegyzései a tartalmak népszerűségi listáján rendre az első tízben végeznek, jó példa lehet a hazánkban YouTube-karrieren gondolkodóknak. Erre itthon is nagy az igény, hiszen a hat és fél millió Facebookon aktív magyar felhasználóból a nemzeti érzelműek több millióan vannak. Egy biztos: a jobboldalnak a 2022-es választási kampányban óriási munkát kell a közösségi médiában elvégeznie – foglalta össze Kovács István a legfontosabb feladatokat.
A magyarok mintegy kétharmada napi szinten aktív Facebook-felhasználó. Mivel sokaknak ez az egyetlen információforrásuk, ezért a hazánkat is elérő Facebook-cenzúra befolyásolhatja akár a választások végkimenetelét is. A 2018-as országgyűlési és a tavalyi önkormányzati választási kampány idején is előszeretettel törölték a kormánypárti tartalmakat, némítottak el jobboldali újságírókat, véleményformálókat, vagy nem engedélyezték a jobboldali médiumoknak a fizetett hirdetéseket. Mint ahogy Donald Trump elhallgattatása esetében beigazolódott, a szólásszabadság demokrata és balliberális értelmezésben azt jelenti, hogy minden olyan véleményt elnyomnak, amely az övékétől eltérő álláspontot fogalmaz meg. Már nem csupán egyes személyeket blokkolnak, hanem véleményt, nézőpontot. A következő lépés az lehet, hogy nemcsak annak a fiókját törlik, aki nem fogadja el a nyílt társadalom, a migránsok befogadásának szükségét vagy a genderideológiát, hanem az ezekkel szembemenő véleményeket is teljesen kiradírozzák. És ehhez még csak választásokat sem kell nyerniük.