A lap úgy fogalmazott, hogy a kormány az alapellátásban dolgozók együttműködését látja jó megoldásnak: a svájci minta alapján létrehozandó praxisközösségek lényege, hogy kevesebb orvos több beteget tud ellátni azáltal, hogy a konzorciumban dolgozó doktorok rálátnak egymás munkájára, egyszerűbben tudják helyettesíteni egymást, a praxisközösség vezetője pedig összefogja a feladatokat.

Hirdetés

A döntés nem előzmények nélküli, a kabinet 2019 óta összesen 10,7 milliárd forintnyi támogatással ösztönözte a háziorvosokat a praxisközösségek létrehozására; a Három generációval az egészségért program részeként 149 orvoskonzorcium nyert támogatást. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint ezekbe a már működő közösségekbe, illetve a közeljövőben alakuló újakba tudnak majd becsatlakozni a fogorvosok is.

A miniszter kifejtette: aki szoros praxisközösséget vállal, az teljes egészében megkapja a béremelést, ha lazább formát választ, akkor az orvosi bértábla szerinti különbözet nyolcvan százalékát kapja, ha pedig egyáltalán nem vesz részt praxisközösségben, akkor a különbözet harminc százalékával emelik a fizetését.

A Magyar Nemzet emlékeztetett arra, hogy a kormány az elmúlt években jelentős lépéseket tett az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók anyagi megbecsüléséért, tavaly októberben pedig benyújtották az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. Ez alapján – amelyet a parlament egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadott el – az orvosok három lépcsőben történelmi léptékű béremelést kapnak. A Magyar Orvosi Kamara által elkészített bértábla szerint egy kezdő orvos bére 2023-ra a korábbi 255 ezer forintról 687 ezer forintra emelkedik, a negyven év szakmai tapasztalattal rendelkező orvosé pedig 525 ezer forint helyett 2,4 millió forint lesz. Az idei évtől induló béremelés érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, illetve a kormányrendeletben meghatározott munkakörben egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat is.

Korábban írtuk