Varga Judit: Egy felelős kormány ezt nem nézheti tétlenül

– A magyar jobboldali sajtó és a jobboldali politikusok már hosszú ideje érzékelik, hogy a Facebook és a Twitter korlátozza a megosztott tartalmaik elérését. Az ön Facebook-fiókjának elérését is korlátozták, ennek kapcsán egy bejegyzésében „árnyék tiltást” emlegetett. Miről van szó pontosan?

– Az „árnyék tiltás” vagy „shadowban” azt jelenti, hogy a közösségimédia-szolgáltatók ellenőrizhetetlenül, politikai céllal úgy korlátozzák a felhasználói profilunk láthatóságát, elérését, hogy arról mi ne tudjunk. A tech cégek ezzel minden alapvető demokratikus jogi normát megszegnek, amely a nyugati típusú kultúra alapját jelenti. Nagy kockázat rejlik ezekben a mechanizmusokban, és szeretnénk olyan folyamatokat látni a jövőben, amik megfelelő jogi védelmet biztosítanak a felhasználóknak mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten.
A Digitális Szabadság Bizottságban folyamatosan monitoringozzuk a problémát és vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, hogy nemzeti szinten is érvényesüljenek a magyar állampolgárok alapvető jogai.

– Néhány hónapja felfüggesztették a magyar kormány hivatalos Twitter-fiókját is. Meg lehet tenni ezt anélkül, hogy magyarázatot adnának?

– A tech óriások ezeket a kitiltásokat azzal indokolják, hogy bizonyos megnyilvánulások az általuk kialakított alapelvekbe ütköznek. Önkormányzatoktól, politikusoktól és európai uniós képviselőktől is érkezett már panasz, hogy egy-egy politikai tartalmú üzenetük miatt szubjektív módon cenzúrázták őket. Véleményem szerint ez teret adhat a politikai diszkriminációnak és sérülhet az egyén véleménynyilvánítási szabadságához fűződő joga, valamint nincs megfelelő szabályozás a felfüggesztések, kitiltások jogorvoslatára sem, illetve egyáltalán nem rendelkeznek a platformok hatékony és tényleges jogorvoslati eszközzel.

– A Facebook-cenzúráról szóló cikkek alatti kommentekben rendszeresen előforduló érvelés, hogy a Facebook, a Twitter, a YouTube magáncégek termékei, akinek nem tetszenek a felhasználási feltételek, az ne használja ezeket a felületeket. Mit gondol erről?

– Ismerjük ezt az érvelést, azonban a valóságban ezek a cégek már rég túlfeszítették a klasszikus magáncégekre alkalmazható jogi kereteket. Ezek a szolgáltatók olyan mélyen behatoltak a mindennapjainkba, olyan szinten meghatározzák az életünket, hogy már-már közszolgáltatásként funkcionálnak, így elvárható, hogy objektív kritériumok alapján, ne pedig a tág és nehezen értelmezhető alapelveik alapján hozzanak meg másokat befolyásoló döntéseket. A tech óriások akkora befolyással rendelkeznek manapság a világban, hogy egy-egy tweet akár a tőzsdét is manipulálhatja, vagy képesek egész közösségeket elhallgattatni. Lehetőségeikkel akár egy választást is eldönthetnek mindenféle demokratikus legitimáció nélkül. Ennek a jelentőségét nem becsülhetjük alul.

– Úgy tűnik, hogy Donald Trump közösségi felületekről történő eltüntetése sokaknál elérte az ingerküszöböt. Több befolyásos európai politikus is megszólalt az ügyben. Mi a magyar álláspont?

– Angela Merkel, Vera Jourová, Josep Borrell és Manfred Weber is felszólalt már az üggyel kapcsolatban és felismerték a szabályozatlanságban rejlő problémákat. Támogatjuk a szabályozásokra vonatkozó kezdeményezéseket és maximálisan egyetértünk velük.

– A mexikói elnök, Andrés Manuel López Obrador bejelentette, hogy nemzetközi fórumok elé viszi a technológiai óriások önkényes cenzúrájának az ügyét.

– Mi elsősorban egy közös európai uniós szabályozás létrejöttében vagyunk érdekeltek és azt szeretnénk, hogy a tech óriásokra vonatkozó jogszabályok összhangban legyenek egymással, mert így nagyobb eséllyel tudjuk ezen vállalatok szolgáltatásait jogi keretek közé szorítani. A mexikói elnök által szorgalmazott megoldás egy újabb dimenzió, hiszen ő nemzetközi fórumon szeretne megoldást találni a problémára. Mi ebben szintúgy partnerek vagyunk.

– Mexikót megelőzve, a lengyel kormány már korábban bejelentette, hogy olyan szabályozás bevezetését kezdeményezik, amely a közösségi platformok működését az adott állam törvényeihez igazítaná. Azaz ami nem törvényellenes Lengyelországban, azért ne büntethesse meg a lengyel felhasználókat a Facebook. Ez a követendő példa Magyarország számára is?

– Német, lengyel és francia kezdeményezések is folyamatban vannak, és az Európai Unió a DSA (Digital Service Act) rendelettervezettel is próbálja orvosolni a problémát. Szeretnénk, hogy a tagállamok olyan nemzeti szabályozást tudjanak bevezetni, amelyek összhangban vannak egymással. A szabályozásra azért is van szükség, mert teljesen abszurd, hogy egy szuverén államban létező alapvető jogok másként működnek és teljesülnek az online térben, mint a valóságban. Az első generációs szabadságjogokat, mint a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságához való jogot biztosítani kell mindenki számára az online térben is. Az államnak feladata az alapvető jogok védelme, ezért reagálnunk kell az online térben megjelenő kihívásokra is. A lengyel kormány már bemutatta a koncepcióját, azonban vannak még nyitott kérdések. Ezeknek a megválaszolása és a koncepció alapos áttanulmányozása után tudjuk megmondani, hogy a lengyel irány szolgálhat-e mintául.

– Mi várható Európában? Mit gondol, a pártcsaládok közötti, sőt gyakran azokon belüli ideológiai viták ellenére elképzelhető, hogy az Európai Unióban törvény születik arról, a közösségi médiában mindenkire azonos szabályok vonatkozzanak, befejeződjön a konzervatív vélemények önkényes korlátozása?

– A DSA (Digital Service Act) egy tervezet, amivel az Európai Unió reagálni kíván a problémára. Azt látjuk, hogy az EU eddig – kissé érthetetlen módon – inaktív volt, bár már elindult valami, még mindig nem tartjuk elegendőnek az eddigi törekvéseket. Egy felelős kormány viszont nem nézheti tétlenül az állampolgárai jogainak csorbítását, az államnak aktív feladata, kötelezettsége van ilyen értelemben.