A pekingi Tiltott Várost hatszáz éve avatták fel
Hatszáz éve, 1421. február 2-án avatták fel a pekingi Tiltott Várost, a világ legnagyobb ma is létező palotaegyüttesét. A Tiltott Város fél évezreden át 24 császár lakhelyéül szolgált, parkosított kertjei, épületei, amelyekben csaknem tízezer szoba és rengeteg felbecsülhetetlen értékű bútor, műtárgy található, a kínai civilizáció páratlan hagyatéka. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga.
Az elnevezés a kínai Csecsin Csong, magyarul Bíborszínű Tiltott Város kifejezésből ered. A „Cse”, azaz bíbor, az északi Sarkcsillag – a kínai asztrológia szerint a Mennyei Császár égi hajléka – elnevezése, a palota ennek földi megfelelője, a „Csin”, azaz tiltott kifejezés arra utal, hogy senki nem léphetett ki vagy be a császár engedélye nélkül, a „Csong” jelentése város.
A palotaegyüttes építését az 1360 és 1424 között élt Ming Jung-lö, a Ming-dinasztia harmadik császára rendelte el, aki 1402-es trónra lépése után a birodalom központját a déli Nankingból Pejpingbe („északi béke) helyezte át, és a városnak a Peking (”északi főváros„) nevet adta. A munka 1406-ban kezdődött és 1420-ig tartott, s óriási változást hozott a város életében, amelynek lakossága néhány évtized alatt megtízszereződött. Az építkezésen egymillió munkás, köztük százezer kézműves dolgozott, köztük favágók, kőfejtők, téglakészítők. Az épületekhez hatalmas köveket bányásztak ki és szállítottak Pekingbe, a legnehezebb 220 tonnát nyom. A korabeli dokumentumok szerint leginkább télen fogtak bele ebbe a nehéz műveletbe, az út mentén ásott kutak vízéből készített mesterséges jégen vontatták, tolták a gigantikus méretű kőtömböket, akár heteken át. A paloták közül a három legfontosabb, beleértve a tróntermet is, elkészülésük után kilenc hónappal leégett. Újjáépítésük 23 évig tartott, de ezt Ming Jung-lö már nem élte meg.
A Tiltott Város 90 palotából és 980 épületből – paloták, templomok, pavilonok, könyvtárak, lakosztályok – áll, ezekben 8728 szoba található. (A legenda szerint a szobák száma egykoron 9999 volt, de erre nincs bizonyíték). Az épületek között tereket, udvarokat és sétautakat alakítottak ki, érdekes módon a Külső Udvarban egyetlen fa sincs. A kínai építészet ezen mesterművének a legkisebb részlete is az uralkodó hatalmát hirdette, miközben éreztette az egyén jelentéktelenségét.
A császári negyedet 6 méter mély, 52 méter széles árok és 3,4 kilométer hosszan 10 méter magas vörös fal veszi körül, az alapjuknál 8 méter széles falak felül 6 méterre szűkülnek. A Tiltott Város téglalap alapú, 961 méter hosszú és 753 méter széles, tájolása a világ tengelyét jelképezve észak-déli, a császár égi eredetére utalva a Sarkcsillag irányába mutat. Az épületek tetejét faragott figurák őrzik, mert a kínaiak úgy tartották, hogy a gonosz szellemek a tetőn keresztül jutnak be az épületbe. A tetők egyedi kialakításával azt is meggátolták, hogy azokra madarak tudjanak leszállni.
A Tiltott Városhoz a monumentális Mennyei Béke Kapuja vezet, amely a világ egyik legnagyobb teréről, a Tienanmen térről nyílik. A Külső udvarnak nevezett déli részre, amelyen egy mesterséges folyó folyik át, a Meridián Kapun lehet bejutni. Itt emelkedik a Legfőbb Harmónia Csarnoka, ahol Sárkánytrónusán a császár ült, mögötte pedig a Központi Harmónia Csarnoka és a Harmónia Megőrzésének Csarnoka. Az északi rész, a közrendűek számára szigorúan tiltott Belső Udvar volt a császár és családjának rezidenciája. A Mennyei Tisztaság Palotája és a Földi Nyugalom Palotája a császár, illetve a császárné lakóhelye, Az Egység Csarnoka pedig hivatalos találkozóik színhelye volt. A Belső Udvarban éltek szigorú elzártságban a császár feleségei és ágyasai is, belőlük nem egyszer több száz is volt, a palota ügyeit túlnyomó többségben eunuchok intézték.
A Tiltott Város 24 császár otthona volt, közülük 14 a Ming, 10 a Csing dinasztia tagja volt, utolsó császári lakója, Pu Ji számára a császárságot megdöntő forradalom után még 1924-ig biztosították a belső udvar használatát. Érdekesség, hogy az ő életéről 1987-ben forgatott, kilenc Oscar-díjat nyert Az utolsó császár volt az első nyugati film, amelynek forgatását a Tiltott Városban engedélyezték. A palotakomplexum a világ egyik legnagyobb épségben maradt fa épületegyüttese, amely tűz esetén felbecsülhetetlen károkat szenvedne, biztonságára külön tűzoltóság ügyel. Ahogy a londoni Tower hollóiról híres, a Tiltott Városban száznál több macska él, ezek állítólag az egykori császári ágyasok házikedvenceinek leszármazottai, az ő feladatuk az egerek távoltartása.
Az 1925-ben alapított Palotamúzeum a világ egyik legnagyobb kulturális múzeuma, leltára szerint a műtárgyak száma meghaladja 1,17 milliót. A Tiltott Város 1987 óta az UNESCO Világörökségének része ”a Ming és Csing dinasztia császári palotái„ néven. 2004-ben a senjangi (mukdeni) császári palotát is hozzácsatolták e világörökségi helyszínhez, ezt a mandzsu Csing-dinasztia alapítója 1625-ben a Tiltott Város mintájára építtette és Peking meghódítása előtt a dinasztia első három császárának székhelye volt.
2015-ben, a palota múzeummá alakításának 90. évfordulóján új látogatótereket és kiállításokat nyitottak meg a közönség előtt, így már a teljes terület kétharmada vált látogathatóvá. A Tiltott Város Kína egyik legnépszerűbb turista-attrakciója, amely 2017-ben 16,7 millió érdeklődőt vonzott. A hétvégéken és ünnepeken érkező napi 100-180 ezer látogató hosszú sorok kialakulásához vezetett, ezért a csúcsszezonokban legfeljebb 80 ezer látogatót engednek be. A Palotamúzeum a koronavírus-járvány miatt három hónap zárva tartás után tavaly májusban nyitott meg újra, ám csak 30 százalékos kapacitással.
