Német egészségügyi miniszter: „Mindegy, melyik országban gyártanak egy vakcinát”
Akár orosz és kínai vakcinával is lehet küzdeni a koronavírus-járvány ellen, mert nem a szérum származási helye a döntő, hanem a hatékonysága és a biztonságossága – mondta a német szövetségi egészségügyi miniszter egy vasárnapi interjúban.
Jens Spahn a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapban közölt interjúban arra a kérdésre, hogy mit szól orosz vagy kínai fejlesztésű oltóanyagok európai használata ellen, kifejtette, hogy nincs akadálya az ilyen készítmények használatának, ha van hozzájuk az Európai Unió előírásainak megfelelő engedély.
„Ha egy oltóanyag biztonságos és hatékony, akkor természetesen segíthet a világjárvány leküzdésében, mindegy, melyik országban gyártják” – tette hozzá a miniszter.
A Németországban a vakcinahiány miatt lassan beinduló oltási kampány körüli bosszúságokról elmondta, hogy valóban nem minden „optimális”, és a hiány és az oltási időpontok kiosztásának módja sokakat idegesít.
Ez érthető, a gondokról pedig beszélni kell, és mindent meg kell tenni a megoldásukért, de „szűklátókörű” megközelítés lenne csak ezekre a kezdeti nehézségekre összpontosítani.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy „éppen leküzdünk egy természeti katasztrófát a tudomány eszközeivel”, és így valószínűleg az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) járványa lesz a leggyorsabban ellenőrzés alá vont világjárvány az emberiség történetében – fejtette ki Jens Spahn, aláhúzva: nagyon nagy érték, hogy tizenkét hónappal a vírus felbukkanása után már vannak hatékony oltóanyagok, méghozzá milliós nagyságrendben.
Hozzátette: az egész ügyet arról az oldalról is meg lehet közelíteni, hogy az oltási kampányt a világ 194 országa közül még 50-ben sem kezdték el, és Németország az oltás lehetőségével rendelkező „kiváltságos” országok közé tartozik.
Megjegyezte: nincs oltás számos régóta ismert vírus, például a AIDS-et okozó HIV ellen, a SARS-CoV-2 esetében pedig egészen tavaly novemberig nem lehetett tudni, hogy lesz-e hatékony oltóanyag.
Németországban a napokban volt a SARS-CoV-2 megjelenésének első évfordulója – az első fertőződést 2020. január 28-án regisztrálták -, amellyel kapcsolatban az egészségügyi miniszter hangsúlyozta: meggyőződése szerint a második évforduló már egészen más lesz, mert 2021-ben sikerül ellenőrzés alá vonni a járványt az oltásokkal, és azzal, hogy a vakcinát hozzá lehet igazítani a vírus új mutációihoz.
A járvány tavaly ősszel kibontakozott második hulláma levonulóban van Németországban. A legfontosabb járványhelyzeti mutatóként számon tartott úgynevezett hétnapi incidencia (fertőzésgyakoriság) – az előző hét nap alatt regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma – csütörtökön süllyedt először 100 alá tavaly október óta, és vasárnap 90,2 volt a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint.
Ez a mutató január közepén még 130 felett állt. Az egyelőre február közepéig elrendelt országos zárlattal a kormány azt igyekszik elérni, hogy a mutató 50 alá süllyedjen, mert a fertőzési láncolatok feltárásán és megszakításán dolgozó helyi közegészségügyi hivatalok csak ebben az esetben tudják visszaszerezni az ellenőrzést a vírus terjedése felett.
Az RKI vasárnapi adatai szerint az utóbbi 24 órában 11 192 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez jelentős csökkenés az egy héttel korábbi 12 257-hez képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 216 363 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. A vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben 399 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 56 945-re emelkedett.
Védőoltást a SARS-Cov-2 ellen a lakosság nagyjából 2,5 százaléka, 2 317 158 ember kapott, közülük 461 701 embernek az oltás mindkét adagját beadták már.
