Segély helyett munkahelyvédelem

– Megszületett a megállapodás arról, hogy a minimálbér bruttó 167 400 forintra, a garantált bérminimum pedig 219 000-re növekszik februártól. A négyszázalékos emelés mind a munkáltatók, mind a munkavállalók oldaláról erősen kompromisszumos megoldás, hiszen míg a munkaadók a világjárvány gazdasági hatásaira hivatkozva egyáltalán nem javasolták a minimálbér idei emelését, addig a foglalkoztatottakat képviselő szervezetek tízszázalékos növekedést szerettek volna elérni. Hogyan értékeli a megegyezést?

– A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának egyik legfontosabb feladata, hogy a felek tárgyalásos úton megegyezésre jussanak a munkabérek alakulásáról. A megállapodást ezúttal a koronavírus-járvány és az annak gazdasági hatásait övező bizonytalanságok nehezítették meg. Nyolc fordulóban vitattuk meg a kérdést, nyolc hosszú tárgyalási nap és rengeteg köztes egyeztetés árán sikerült végül aláírni a megegyezést.

– Hogyan tudták meggyőzni az érintetteket?

– A kompromisszumra törekvés sajátja, hogy a folyamat végére senki nem lesz felhőtlenül boldog, tökéletesen elégedett. A megbeszéléseken sorra vettük, amit a cégek az elmúlt hónapokban segítségként kaptak: a hazai és uniós forrásokat, adókedvezményeket, ágazati bértámogatásokat, munkahelyteremtő hozzájárulásokat, kutatás-fejlesztési ösztönzőket, az iparűzési adó felezését, a gyorsított áfa-visszaigénylési eljárást vagy éppen a hitelmoratórium lehetőségét. Ezt továbbgondolva emlékeztettük a munkavállalói szervezeteket a családoknak nyújtott számtalan kedvezményre. A korábban homlokegyenest eltérő álláspontok lassan közeledni kezdtek, a tárgyalópartnerek belátták, hogy a megegyezéshez mindenkinek engednie kell valamennyit. Eddig eljutni az ismert körülmények miatt a megszokottnál több időbe telt, a tavaly megkezdett tárgyalások végül áthúzódtak idén januárra, de nagyon fontos, hogy a végső szót közel teljes egyetértésben tudtuk kimondani.

– A négy százalék akár még emelkedhet is…

– Így van, ha a korábbi, hatéves bérmegállapodás keretében a kormány év közben 15,5-ről 13,5 százalékra csökkenti a szociális hozzájárulási adót, akkor a munkaadóknál jelentkező kétszázalékos megtakarítás fele, vagyis további egy százalék béremelésre fordítható.

– Az elhúzódó tárgyalások miatt a minimálbér alapján számított egyéb juttatások összege januárban nem emelkedett. Hogyan kezeli a kormány ezt a problémát?

– Ezeknél a járandóságoknál az emelést január elsejétől visszamenőleg érvényesíteni fogjuk.

– A baloldali sajtóban hónapok óta jelennek meg cikkek, amelyek a kormány felelősségét firtatják a válság, a munkanélküliség és a gazdasági visszaesés terén. Az ellenzéki pártok nemrég még vizsgálóbizottságok felállítását is kezdeményezték részben ugyanezen okokból. Mennyien dolgoznak hazánkban a legfrissebb statisztikai adatok szerint, és mennyivel csökkent a foglalkoztatottak száma éves összevetésben tavaly?

– A baloldali véleményvezérek tavasszal még a járvány létét is tagadták. Miért is gondolnánk tehát, hogy éppen most állnának a realitás talaján? Megszokhattuk, hogy a védekezés segítése helyett minden lehetséges módon és eszközzel, alaptalan vádak tömkelegével igyekeznek azt akadályozni, most éppen oltás- és vakcinaellenes kampányt folytatnak. Egyébként pedig pont a baloldal nem támogatta a gazdasági védekezéshez szükséges intézkedéseket, forrásokat az Országgyűlésben. A Központi Statisztikai Hivatal szigorú nemzetközi sztenderdek szerint gyűjtött adatai alapján jelenleg több mint 4,5 millió ember keresi munkával a kenyerét Magyarországon. Ráadásul decemberben négyezer fővel többen dolgoztak, mint 2019 utolsó hónapjában, vagyis év végére nemhogy csökkent volna, hanem még növekedett is a foglalkoztatottság.

– Mikor volt a mélypont?

– A legnehezebb időszak tavasz végére, nyár elejére tehető, amikor a vírus szó szerint sokkolta a munkaerőpiacot. Ebben a periódusban 4 370 000-re csökkent a foglalkoztatottak száma, tehát a jelenleginél mintegy 150 ezerrel kevesebben dolgoztak. A foglalkoztatási szint a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseinek köszönhetően nyár végétől folyamatosan emelkedni kezdett, így a munkában állók száma decemberre újra elérte a 4,5 milliót. Ez a mutató a szezonalitás következtében tavasszal bizonyára tovább emelkedik majd, hiszen megkezdődnek a mezőgazdasági munkák és a kültéri építkezések is.

– Mennyien vannak jelenleg a regisztrált álláskeresők?

– A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása szerint számuk tartósan 300 ezer fő alatt van. A foglalkoztatottak éves átlagos létszáma egyébként tavaly alig egy százalékkal csökkent a 2019-es adatokhoz viszonyítva, miközben a hazai versenyszektorban még ennél is mérsékeltebb ütemű volt a munkahelyvesztés. Ezek makacs tények, amikkel nem érdemes vitatkozni!

– És a munkanélküliek számának több százezres emelkedése a járvány miatt, amit a baloldali politikusok folyamatosan hangoztatnak?

– Teljesen érthetetlen, mire alapozzák ezeket a valóságtól elrugaszkodott, hangulatkeltő kijelentéseket! A járvány kezdete óta azt látjuk, hogy a baloldal politikai haszonszerzés érdekében zavart kelt, megtéveszt.

– Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat szakembereinek nemrég bemutatott tanulmánya szerint sokan lehetnek, akik a járvány miatt különböző okokból hosszú ideig nem vagy jelentősen csökkentett munkaidőben dolgoznak, miközben hivatalosan nem számítanak munkanélkülinek. Ezek a tényleges munkát nem vagy alig végző alkalmazottak pedig torzíthatják a statisztikát…

–A nemzetközileg elfogadott módszertan szerint munkaviszonyként a legalább napi egy óra jövedelemszerző tevékenységet kell tekinteni. Tehát aki minimum ennyit dolgozik, az nem számít munkanélkülinek. Az ideális persze a nyolcórás foglalkoztatás lenne, de egyes szektorokban, például a turizmus és a vendéglátás terén, erre most nincs lehetőség.

– Hogyan tudnak segíteni?

– Erre szolgál az ágazati bértámogatási program, amit eddig mintegy százezer fő vett igénybe. A támogatás lényege, hogy a kormány kifizeti a munkabér felét, és a hozzá kapcsolódó járulékokat is elengedi, így amennyiben a vállalkozó nem küldi el az alkalmazottat, bérköltségeinek mintegy kétharmadát az állam fedezi. A tapasztalatok azt mutatják, az egészséges túlélési ösztön arra készteti a munkaadókat, hogy átcsoportosítsák a munkaerőt azokra a területekre, ahol nagyobb szükség van rá. A szállodai recepciós az átmeneti időszakban például lehet, hogy leltározni vagy adminisztrálni fog, a forraltbor-árus meg ételfutár lesz, de leg­alább megmarad a munkahelye.

– Mindez azt is jelenti, hogy a magyar munkaerőpiac átrendeződött, a gazdasági ágak közötti munkaerő-átjárás felerősödött? Többen dolgoznak például az IT-szektorban, illetve az építőiparban, a turizmus területén meg bizonyára kevesebben…

– Informatikusból például hiány mutatkozik, hiszen jelenleg 20-22 ezer jól képzett, felsőfokú végzettségű szakemberre lenne szükség, duplájára annak, mint amennyi van. Az átképzési lehetőségek adottak, de tisztában vagyunk azzal is, hogy a diploma megszerzése nem megy egyik napról a másikra, miközben az életkor is jelentősen befolyásolhatja a munkavállaló rugalmasságát.

– Mi a helyzet a 30 év alatti fiatalokkal és a pályakezdőkkel? Hogyan alakult a sérülékeny csoportok munkaerőpiaci helyzete az elmúlt években?

– A fiatalok munkanélküliségi rátája a 2010 előtti 30 százalékról mára 12-re csökkent. Európa többi országával ellentétben Magyarország 2020-ban is elkerülte a fiatal munkavállalók tömeges elbocsátását. Foglalkoztatásuk októberben már megközelítette a járvány előtti szintet. Jelenleg is fut a Vállalkozások munkaerő-támogatása programunk, amely arról szól, hogy a kormányzat öt hónapon keresztül legfeljebb havi százezer forintos támogatást nyújt a munkaadóknak, ha fiatalokat vagy alacsony iskolai végzettségűeket alkalmaznak. Ezenfelül tavaly ötödik alkalommal hirdettük meg a munkásszálló-építési pályázatot önkormányzatok és cégek számára annak érdekében, hogy a munkavállalóknak ne kelljen naponta ingázniuk vagy drága albérletet fizetniük a munkaerőhiánnyal küzdő régiókban. Ezzel is a szerényebb jövedelmű dolgozóknak tudunk segíteni.

– Mennyire érdeklődtek a fiatalok a vállalkozóvá válásukat segítő, képzéssel is egybekötött program iránt?

– A projekt meghirdetése óta folyamatosan égnek a telefonvonalak. A 33 milliárd forintos keretből már mintegy négyezer fiatalnak, köztük fodrászoknak, kozmetikusoknak, szobafestőknek tudtunk egy évre szóló bértámogatást nyújtani, de hozzájárultunk az induláshoz szükséges eszközök beszerzéséhez is.

– Mi a legfontosabb eltérés a szocialista kormány 2008–09-es válságkezelése és a Fidesz–KDNP-vezetésű kabinet mostani gazdasági intézkedései között?

– A baloldali kormányok adóemeléseket, megszorításokat hajtottak végre, elvettek egyhavi bért és nyugdíjat, 2010-re körülbelül egymillió magyar embernek nem volt munkája. Ezzel szemben mi kulcsfontosságúnak tartjuk a munkahelyek megőrzését és ezen keresztül a gazdaság talpra állítását. A koronavírus tavaszi megjelenésekor számos kormány egyszeri anyagi juttatással próbálta kezelni a válságot. Mi azonban nem értettünk egyet ezzel a szemlélettel, mert úgy gondoljuk, hogy a segélyezés nem jelenthet tartós megoldást, míg a vállalkozásoknak juttatott komplex állami támogatások igen.

– Ezért nem terjesztik ki a jelenleginél hosszabb időtartamra az álláskeresési járadék folyósítását sem?

– Ezért. Mi éppen fordítva gondoljuk helyesnek, olyan programok elindítására törekszünk, amelyeknek köszönhetően a lehető legrövidebb ideig kellhet az embereknek munkanélküli-státusban élniük. Segélyezés helyett a munkahelyek védelmével, újak teremtésével, a beruházások ösztönzésével őrizzük meg az elmúlt évtizedben elért eredményeket.

– Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója egy januári interjúban úgy fogalmazott, hogy a kormány 2021-ben 3000 milliárd forint értékben tervez állami, ezen belül is főként építőipari beruházásokat. Ez 500 milliárddal haladhatja meg a tavalyi értéket. Miért az építőipar?

– Mert ez gyors reagálású ágazat, azonnal tud munkahelyeket teremteni, szemben például a korábban már említett IT-szektorral, ahol hosszú távú, magas szintű képzésekre van szükség a munkába álláshoz.

– Persze nem tud, és nem is akar mindenki az építőiparban dolgozni…

– Az építőipari beruházástámogatás mint vezető irány mellett nyilván egyéb speciális területeket is fejleszteni kell.

– Ilyen kiemelt terület például a kutatás-fejlesztés és az innováció?

– Igen, hiszen a jól képzett magyar mérnökök és kutatók, vagyis a szellemi tudás elcsábítása a járvány idején sem szűnt meg. Nekünk azonban mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezeket a szakembereket itthon tartsuk. A kutatás-fejlesztést szolgáló befektetések tehát többszörösen is megtérülhetnek, akár már a közeljövőben. Ezért is indítottuk újra januártól a fejlesztőmérnökök, kutatók, informatikusok célzott bértámogatási programját, amelyre február 8-ig várjuk az igényléseket. A gazdaság újraindításához nélkülözhetetlenek a magas hozzáadott értéket teremtő, tehetséges és kreatív szakemberek.