A Covid és a gyerekek
Ősz óta országszerte 120 gyereket kezeltek kórházban úgynevezett sokszervi gyulladással a koronavírus-fertőzés utóhatásaként. Hatvan százalékuk intenzív osztályra került. Mit tudunk erről a tünetegyüttesről?
Először tavaly tavasszal lehetett arról hallani, hogy New York-i gyerekek kerültek kórházba egy rendkívül ritka és furcsa immunreakcióval, ami az egész szervezetükre kiterjedt. A betegek nem a koronavírus tüneteit mutatták, hanem egyéb gyulladásos betegségekéit, ezért eleinte nem is gyanakodtak az új kórokozóra. Később derült fény az összefüggésre. Külföldön, ahol nagyobbak az esetszámok, több gyerek bele is halt a sokszervi gyulladás nevet kapott betegségbe.
Ijesztő számok
A sokszervi gyulladás egy fékevesztett immunválasz a koronavírusra, ami nem a szervezet fertőzéssel való küzdelme során jelentkezik, mint a felnőtteknél a citokinvihar, hanem a gyógyulás után három-négy héttel. Mivel a gyerekek nagyrészt tünetmentesen vészelik át a betegséget, a sokszervi gyulladás jellemzően váratlanul lép fel. A szervezet ilyenkor önmaga ellen termel ellenanyagot, ezért gyulladásos folyamat indul meg. Nem ismertek a hajlamosító tényezők, a kialakulása nem függ a fertőzés lefolyásának súlyosságától, sem alapbetegségek jelenlététől, sem pedig az elhízástól. Ekkor a beteg már magát a vírust nem hordozza, PCR-tesztje negatív. A kór főképp a 8–14 éves korosztályt érinti, de a Heim Pál-kórházban a legfiatalabb beteg kétéves volt, a legidősebb 17.
– Tavasszal jól védekeztünk, erről a jelenségről csak hírből hallottuk, de ősszel már elkezdtek jelentkezni a gyerekeknél a tünetek. Decemberben tíz betegünk volt, január óta naponta érkeznek – mondja dr. Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa. – Mivel ez a tünetegyüttes a fertőzésnél később alakul ki, logikusan most jönnek a legtöbben, hiszen egy hónapja volt csúcsponton a járvány. Persze nem csak mi tapasztaltuk ezt, Pécsen, Miskolcon, Székesfehérváron is vannak esetek.
A sokszervi gyulladás a fertőzésen átesetteknek csak az 1-2 százalékát érinti, de már annyi a fertőzött, hogy így is ijesztő számú gyermeknél lép fel. A tünetek közül a láz szinte minden esetben jelentkezik, emellett jellemző a nagyfokú gyengeség, aluszékonyság, olyan kötőhártya-gyulladás, amit nem kísér váladékozás (a gyerek szeme vörös), bőrkiütés, ami a bőr felszínéből kiemelkedik, és nyomásra halványul. A nyakon megnagyobbodott nyirokcsomókat tapinthatunk, lehet eperszínű a nyelv, vizenyősek vagy duzzadtak a kezek és a lábak, tapasztalható hasfájás, hasmenés, hányás.
– Sokszor olyan erős hasi fájdalom kíséri, hogy vakbélgyulladásra gyanakodnak, és a laboreredményekből derül ki a valódi helyzet. Jellemző a szokatlan gyengeség fizikai megterhelés hatására, továbbá szívdobogás érzése, szívritmuszavar. Valóban sokszervi gyulladás, a tünetek tehát változatosak. Súlyos esetben a gyerek állapota hirtelen romolhat, egészen a sokkig vagy az ájulásig – figyelmeztet Nagy Anikó.
Persze nem kell minden hőemelkedéssel azonnal orvoshoz rohanni, akkor azonban már mindenképp érdemes, ha a gyermeknek elhúzódó, három napja tartó láza van, és a felsoroltak közül is mutat egy vagy több tünetet. A kezelés immunoglobulin (az immunrendszerünk egyensúlyáért felelős ellenanyag) és szükség esetén szteroid adásából, illetve más terápiákból áll. Ha időben érkezik a beteg, általában néhány nap alatt meggyógyítják, súlyosabb esetekben a gyulladás komolyabban érinti a tüdőt, a bélrendszert és a veséket. A szívizmot és a koszorúereket is megtámadhatja, ami szívelégtelenséghez vezethet, súlyos esetben összeomolhat a vérkeringés. Magyarországon eddig minden beteget sikerült meggyógyítani, de olyan előfordult, hogy műtüdőre, műszívre volt szükség.
– A műtüdőt akkor használjuk, ha annyira károsodik a tüdőszövet, hogy a gépi lélegeztetés során szétszakadna a nyomástól, ezért pihenni hagyjuk. Ha műszívre van szükség, adott esetben átvisszük a beteget az Országos Kardiológiai Intézetbe, komplex intenzív kezelés esetén egyébként is együtt dolgozunk velük. De ilyen súlyos állapot viszonylag ritka. Bár az érintettek hatvan százalékban intenzív osztályra kerülnek, nagyobb részük csak pár napra – így a főigazgató.
A hazaengedett gyerekek még hat hétig nem mehetnek közösségbe, majd egy általános kontroll, laboratóriumi, kardiológiai és ultrahangos vizsgálat után térhetnek vissza a normális életükbe. Eddig nem tudunk hosszú távú szövődményről.
Az orvosok tudják a választ
Ahogy Constantin Tamás gyermekreumatológus, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának docense nyilatkozta az egyetem közleményében, ők november 21-én diagnosztizálták az első ilyen esetet, az érintett kétéves kisfiút nyolc nap múlva engedtek haza gyógyultan. A Tűzoltó utcai klinikán azóta több mint húsz gyereket kezeltek. Constantin Tamás ugyanakkor nyugalomra int tájékoztató jellegű közösségi oldalán: nem valami misztikus, ismeretlen betegséggel állunk szemben, a hátterében meghúzódó immunológiai folyamatokról van tapasztalatuk az orvosoknak. A sokszervi gyulladás ugyanis hasonlít a toxikussokk-szindrómához, illetve a Kawasaki-kórhoz is, amelyeket már régóta ismerünk. Az utóbbi szintén fertőzés következtében kialakuló autoimmun reakció, csak három-öt éves korban jellemző.
Az utolsó csepp a pohárban
A koronavírus esetében egészen másképp működik a gyerekek és a felnőttek szervezete. A sokszervi gyulladás nem fordul elő 17-18 éves kor felett. Magát a fertőzést is teljesen másképp kezeli az immunrendszerünk, ugyanis a gyerekeké még a velünk született immunitással küzd, a felnőtteké ellenben már tanulttal, túlságosan specializáltan, ami kevésbé hatékony a koronavírus ellen. A gyerekek ezenfelül azért is előnyben vannak a koronavírussal szemben, mert a szervezetükben még kevesebb van az ACE2 receptorból, amihez a vírus kapcsolódik, így nehezebben fertőződnek meg. Igaz, ez nagyjából tízéves korig érvényes, de a tinédzserek helyzete is jobb, mert a szervezetük erősebb az idősekénél.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a gyerekek néha ne betegednének meg a vírusban, viszont egy úgynevezett metaanalízis, vagyis hatvanöt tanulmány elemzésével készült vizsgálat szerint az esetek 43 százalékában tünetmentesek, 50 százalékban enyhe tünetekkel vészelik át a fertőzést. A halálozás extrém ritka.
A kockázata persze a gyermekek tünetmentességének is megvan, hiszen így is fertőzhetnek. A Floridai Egyetemen 27 ezer olyan vuhani háztartásból származó adatot elemeztek, ahol igazolt Covid-eseteket regisztráltak. Korábban azt gondolták, hogy a felnőttek és a gyerekek nagyjából egyenlő mértékben képesek továbbadni a vírust, de kiderült, hogy a gyerekek 60 százalékkal nagyobb eséllyel fertőzték meg a családtagjaikat, mivel a gondozásuk kapcsán sokkal közelebbi testi kontaktusban vagyunk velük. Másrészről az is kiderült az elemzésből, hogy a tünetmentes fertőzöttek mivel nem köhögnek, 80 százalékkal kisebb eséllyel adják tovább a fertőzést, mint akiknél megjelentek a szimptómák. Az egyetem egyébként azt javasolja, hogy a gyerekkel szoros közelségben élő felnőtt is viseljen maszkot, bármennyire furcsának tűnhet is, hogy fürdetés, öltöztetés, etetés és ölelgetés közben ez segítsen. Mégis bizonyos szintű védelmet ad. Emellett fontos a gyakori kézmosás, továbbá a felületek fertőtlenítése.
A tünetmentes gyerekeket szinte sehol nem tesztelik, így csak célzott vizsgálatok révén lehet a számokról fogalmunk; nemrég a bécsi egyetem publikált egy felmérést: ők 3-4 osztályonként találtak egy-egy fertőzött, de tünetmentes gyereket. Tehát iskolánként hat-tíz esetről lehet szó.
Viszont a sokszervi gyulladás a tünetmentes gyerekeknél is kialakulhat, ami azért is ijesztő, mert eddig legalább őket biztonságban tudhattuk. Ez a helyzet mutatja a leglátványosabban, milyen keveset tudunk erről a vírusról; milyen mértékben lehetnek olyan rejtett és súlyos következményei, amelyek a nagy számok törvénye alapján tűnnek csak ki; milyen kiszámíthatatlan, és mi mindent tartogathat még a mutációival együtt. Talán ez lehetne az utolsó csepp a pohárban, amikor belátjuk, hogy az oltás esetleges kockázatai eltörpülnek a víruséhoz képest.