Ukrajna kilátástalan küzdelme a vakcina megszerzéséért
A koronavírus elleni vakcina beszerzéséért kíméletlen verseny zajlik az egész világon. A szegény országoknak esélyük sincs arra, hogy hozzájussanak a szükséges vakcinamennyiséghez, ezért kétséges, hogy belátható időn belül úrrá tudnak-e lenni a vírushelyzeten. Keleti szomszédunk, Ukrajna is eredménytelenül próbálkozik a vakcinapiacon, szakértők szerint 2023 előtt nincs esélyük arra, hogy a megfelelő átoltottsághoz elegendő mennyiséghez hozzáférjenek.
Ukrajnában a kormány tagjai sem tudják pontosan, hogy mikor és honnan kap vakcinát az ország. Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok napi rendszerességgel jelennek meg a médiában: amit az egészségügyi miniszter délelőtt bejelent, azt a külügyminiszter délután cáfolja. Kis túlzással így jellemezhető az ukrán kormányzati kommunikáció napjainkban. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az idő előrehaladtával, az ígéretek szavatossági idejének lejártával az ukrán vezetés kényszert érzett arra, hogy tájékoztatást adjon a vakcinabeszerzés állásáról.
Január 25-én videóüzenetben jelentette be Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij, hogy hamarosan egymillió adag koronavírus elleni vakcina érkezik az országba, amelyet az egyik vezető nemzetközi gyógyszergyártó vállalat szállít Ukrajnának. Az elnök elmondta azt is, hogy az érkező szállítmányt hamarosan újabb, hasonló mennyiségű követi, illetve már márciusban elkezdik az oltások beadását. A vakcina forrását, azaz a vezető nemzetközi gyógyszergyártó cég nevét azonban nem árulta el beszédében az elnök.
Bár Zeleszkij márciust jelölte meg lehetséges kezdésként, ennek ellenére az egészségügyi miniszterhelyettes, Viktor Ljasko egy nappal később már arról tájékoztatta a lakosságot, hogy február 15-én kezdődhet el az oltási folyamat. Hogy melyik ukrán politikus prognózisa a hitelesebb, azt egyelőre nem lehet eldönteni. A kérdés megválaszolásában azonban az sem segít, hogy az említett egészségügyi miniszterhelyettes a BBC ukrajnai tudósítójának adott nyilatkozatában már májust jelölte meg az oltások beadásának kezdeteként.
A nyilatkozat apropója az volt, hogy január 28-án a The Economist összeállított egy listát azokról az országokról, amelyek várhatóan csak nagyon sokára férnek hozzá megfelelő mennyiségű oltóanyaghoz. Ukrajna sajnálatos módon szerepelt a felsorolt országok között, a londoni lap szerint valamikor 2023-ban lesz mód a lakosság átoltására. Viktor Ljasko egészségügyi miniszterhelyettes az összeállítás cáfolatában említette, hogy májusban kezdődik az ukrajnai oltási kampány. Ugyanaz a politikus, egymástól legfeljebb két napnyi különbséggel teljesen mást mond egy konkrét kérdés kapcsán…
Nem meglepő, hogy a bizonytalanság alaposan próbára teszi a lakosság türelmét. A lezárások egyébként is nagyon rossz hangulatot teremtettek Ukrajnában, a feszültséget pedig tovább növeli, hogy kilátás sincs a helyzet megoldására. Az ukrán társadalmat a kilátástalan gazdasági helyzet, egy soha véget nem érő háború, a meredeken elemelkedő árak, és a lezárások egyaránt sújtják.
Az időpontot illető bizonytalanság aztán a mennyiségre is vírusszerűen átterjedt, a milliós vakcinatételről szóló híradások egyik napról a másikra lekerültek a napirendről. Kiderült ugyanis, hogy Ukrajna legfeljebb arra a szállítmányra számíthat, amit a COVAX nemzetközi vakcinaelosztó kezdeményezés keretén belül ingyen kap az ország. Az elnök által bejelentett egymilliós dózisból 210 ezer adagot a COVAX-program biztosított volna, 700 ezret vásárolt saját erőből az ország. A valóságban tehát 910 ezer adag vakcinát vártak az ukránok, az elnöki bejelentésben egyszerűen felfelé kerekítették a számokat.
Márpedig 210 ezer oltás gyakorlatilag semmire nem elég egy Ukrajna méretű ország esetében. Az ukrán oltási terv értelmében ugyanis a lakosság legkevesebb ötven százalékát be kellene oltani, ami közel húszmillió embert jelent. A COVAX-program nyolcmillió dózist ajánlott fel Ukrajna számára, az azonban nincs meghatározva, hogy mikor és mekkora részekre bontva érkeznek meg az oltások az országba.
A lakosság létszámát illetően éppúgy tisztázatlan kérdések vannak, mint a vakcina érkezése és mennyisége körül. Hogy pontosan mekkora vakcina-mennyiségre van szüksége Ukrajnának, azt csak megsaccolni tudják. Az országban ugyanis húsz éve, 2001-óta nem volt hivatalos népszámlálás. Akkor 46 millió ember élt Ukrajnában, az elemzők számításai szerint azóta nagyjából tízmillió ember hagyta el az országot végleg.
Az egészségügyi miniszter az elégedetlen hangokat azzal kívánta elcsitítani, hogy bejelentette, az oltások beadását csak vis maior esetén halasztják el. Abban az esetben kerülhetne sor halasztásra, ha nem adják át Ukrajnának a vakcinaszállítmányt vagy a szállítójármű közúti balesetet szenved, a rossz időjárási körülmények miatt nem száll fel a vakcinát szállító repülőgép.
Hogy Ukrajnában mennyit ér egy vezető politikus hivatalos bejelentése, azt jól szemlélteti, hogy az egészségügyi miniszter nyilatkozata után nem sokkal, január 29-én Dmitro Kuleba külügyminiszter bejelentette, hogy semmilyen vakcina nem érkezik egyelőre az országba. Kuleba megértőnek bizonyult, elmondása szerint az Európai Unióban is gondok akadtak a vakcina szállításával, ezért nem tudták kisegíteni Ukrajnát oltóanyaggal. A helyzeten az sem segített, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől is segítséget kért vakcina ügyben. Zelenszkij szerint ugyanis az oltóanyag-ellátás nem csak egészségügyi, de politikai és geopolitikai kérdéseket is felvet.
Az Ukrajna és Oroszország között fennálló helyzet miatt Zelenszkij kijelentése nem szorul különösebb magyarázatra. Ursula von der Leyen válaszában arról biztosította az ukrán államfőt, hogy 2021 folyamán az Európai Unió országai és a szomszédos államok is elegendő oltóanyaghoz jutnak. Hogy ez a felelet jelent-e valamit udvarias szólamon kívül, azt egyelőre nem lehet tudni.
Az egyelőre kérdéses, hogy Ukrajna segítséget kap-e a nyugati szövetségeseitől, az azonban már biztos, hogy orosz vakcina a két ország közötti feszült viszony miatt szóba sem jöhet alternatívaként. Január 29-én a parlament elfogadta a gyógyszerek és védőoltások gyorsított bejegyzését lehetővé tevő törvénymódosítást, megtiltva egyben az Oroszországban kifejlesztett oltóanyagok bejegyzését. Emellett meglepő lenne, ha Ukrajnának megengedné az USA, hogy kínai vakcinát vásároljon. Pletykák szerint a gazdagok és a politikai elit külön utakon már hozzájutott a vakcinához, és magánklinikákon zajlik az oltási folyamat.
A lakosság hangulatát ezek mellett tovább rontja, hogy híradások szerint február elején megérkezett a kelet-ukrajnai szakadár területekre az orosz Szputnyik V vakcina-szállítmány első adagja. Denisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság elnöke elmondta, hogy a szállítmányok rendszeressé válnak majd, és azonnal elkezdik a területen élők beoltását.
