Így lett bukását követően újra a baloldal vezére Gyurcsány Ferenc (3. rész)
A Magyar Nemzet sorozata olyan meghatározó pillérhez érkezett, amely a volt miniszterelnök számára szintén kapóra jön a hatalomtechnikai játszmákban. Ez nem más, mint a titkosszolgálatokból, illetve azok környékéről verbuválódott, folyamatosan formálódó háttércsapat. Ez a történet ugyancsak a rendszerváltást megelőző időszakra nyúlik vissza.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a titkosszolgálatokra szinte közvetlenül rálásson.
A második Gyurcsány-kormány idején, 2007 júniusában a barát és üzlettárs, Szilvásy György találta magát a titokminiszteri székben. Fontos időszak ez, hiszen nagyjából ekkor nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatói posztjára Laborc Sándort, aki az Egymásért Egy-Másért Alapítvány botrányos ügyeiben megpörkölődött Galambos Lajost váltotta az elhárítás élén. Az úgynevezett kémügyben ez a három személy néhány évvel később egymás mellett ült a vádlottak padján. A büntetőügy végül kedvezően alakult számukra, bár a nemzetbiztonság területén otthonosan mozgó szakértők szerint döbbenetes, hogy bolgárnak álcázott orosz titkosszolgálati emberek világíthatták át az NBH személyi állományának egy részét – emlékeztet a Magyar Nemzet.
Laborcék országlása idején nem ez volt az egyetlen botrány a titkosszolgálatok körül. Laborc hivatali laptopján olyan mappák maradtak meg, amelyek arra utaltak, hogy valamiféle adatgyűjtés folyhatott fideszes politikusok ellen. Már a dokumentumok elnevezése is sokatmondó: OVI, Bajusz. Előbbi nyilván Orbán Viktorra, utóbbi pedig Kövér Lászlóra utalt. Az ügyben indult büntetőeljárást eredménytelenül zárták le.
Laborc 2008-ban – Szilvásy György és feltételezhetően Gyurcsány Ferenc tudtával – nem mindennapi találkozókat bonyolított le a Vadrózsa, valamint a Menza éttermekben. Többedmagával Portik Tamással, az alvilág akkori meghatározó vezetőjével társalgott. A beszélgetésekről hangfelvétel készült, így derülhetett ki az, hogy Gyurcsány elhárítási főnöke lényegében egyezséget kötött a volt olajbűnözővel. Gyakorlatilag abban állapodtak meg, hogy Portik információkat gyűjt és kreál fideszes vezetőkről. A cél egyértelműen az volt, hogy valamilyen módon hatalomban tartsák a Gyurcsány-kormányt. A művelethez Laborc még egy biztonságos, védett telefont is biztosított az Energol exfőnökének. Portikot ma már számos – a 90-es években végrehajtott – leszámolásos bűncselekménnyel összefüggésben gyanúsították meg, illetve ítélték el.
Laborc Sándor nem igazán távolodott el Gyurcsány Ferenctől, hiszen a DK félhivatalos tanácsadójaként emlegetik. Arról pedig semmilyen információ nem látott napvilágot, hogy a Szilvásy és Gyurcsány közötti évtizedekre visszanyúló bizalmas baráti viszony elmérgesedett volna, tehát feltételezhetően féltve őrzött titkaikkal együtt máig egymást erősítik.
A titkosszolgálati szereplők lajstromba vétele itt még nem ér véget. 2020 telén a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy választói adatbázisokat épít a Gyurcsány–Bajnai-hátország. Az ügyben központi szerepet játszik az a DatAdat Kft. amelyet négy személy hozott létre. Egyikük Ficsor Ádám, aki a Bajnai-kormány idején mi mást irányított volna, mint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat. Ficsor egyébként ezt megelőzően Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökeként is tevékenykedett. A cégben felbukkan maga Bajnai Gordon ex-kormányfő, valamint volt kabinetfőnöke, Szigetvári Viktor is. A negyedik szereplő Dessewffy Tibor, a Gyurcsány agytrösztjének tartott Demos korábbi vezetője, az ELTE TáTK oktatója, akinek az egyetemi kutatómunkája teljesen beleillik a DatAdat profiljába, mivel ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának vezetője.
