Oltás és gazdaság
Miközben számos ország teljes leállásra kényszerült a koronavírus második vagy immár harmadik hulláma során, az óvatos politikát folytató Magyarország meg tudta őrizni a gazdaság működőképességét. Ennek eredményeként máris javultak hazánk negyedik negyedévre szóló GDP-kilátásai. Igazán nagy ugrást azonban az idei év hozhat: a korlátozásokat észszerű ideig fenntartó és gyorsan oltó országok nyártól nagy gazdasági felfutásra számíthatnak, a korán nyitókra vagy oltásban elmaradókra pedig még egy év vesszőfutás vár.
Sokkal kedvezőbben alakultak Magyarországon a koronavírus-járvány második hullámának ipari termelési adatai, mint az első alatt. Az áprilistól júniusig tartó második negyedév ugyanis 25 százalékos visszaesést hozott, ezzel szemben a nemrég lezárt negyedik negyedév termelése 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Vagyis 2020 végén az ipar már nagyobb termelési értéket állított elő, mint a válsággal még nem sújtott 2019-es évben.
Ennek hatására elemzők már javítottak is Magyarország tavalyi esztendőre szóló GDP-kilátásain. Míg októberben a Pénzügyminisztérium 6-6,5 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsített, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara múlt heti rendezvényén Orbán Viktor már annak a reményének adott hangot, hogy a GDP-csökkenés öt százalék körül lesz, ami meg is felel az elemző intézetek legújabb prognózisainak.
A korai nyitás tragédiái
A vártnál jobb ipari adatok annak köszönhetőek, hogy Magyarország az őszi-téli hónapokban megtalálta azt az egyensúlyi pontot, ahol a szolgáltatások korlátozásával sikerült relatívan alacsonyan tartani a megbetegedéseket, annyira, hogy ne kelljen a gazdaság teljes zárlatát elrendelni. Ahogy a miniszterelnök többször is mondta, a magyar válságkezelési stratégia kiszámíthatóan óvatos – nem így több szomszédos országban. Például Szlovéniában a járványhelyzet eldurvulása miatt negyedéve lakhelyelhagyási tilalom van érvényben, az alapvető cikkeket árusítók kivételével teljes boltzárral; Ausztriában be kellett zárni a plázákat és a szalonokat is, és egy időre teljes kijárási tilalmat vezettek be; Szlovákia pedig a napokban rendelheti el, hogy munkába menni is csak negatív koronavírusteszttel lehessen.
Az intézkedéseket az egészségügy tragikus terheltsége miatt voltak kénytelenek elrendelni, noha például Marek Krajčí szlovák egészségügyi miniszter egy interjúban hangsúlyozta is: a termelést nagyon egyszerű leállítani, a következmények azonban beláthatatlanok. Nem beszélve a francia, portugál, brit helyzetről, ahol az elhamarkodott decemberi nyitások miatt ugrott rendkívüli mértékben a megbetegedések száma, ennek következményei pedig szintén teljes körű zárások és így a gazdaság befulladása lettek.
A részleges zárlat természetesen a magyar gazdaságtól is követel áldozatokat. A szálláshelyek szinte teljes leállása mellett a felmérések szerint az éttermi szektor is fél gőzzel üzemel, a szórakozóhelyek, fürdők, szabadidős létesítmények, sportközpontok bezárása pedig nemcsak az adott létesítmények bevételét nullázta le, de az azokat ellátó kereskedelmi és gyártó egységeket is (világítástechnika, hangtechnika, fürdőruha, sportfelszerelés és így tovább). Ahogy a járvány első hullámában is a szolgáltatások voltak leginkább felelősek a GDP visszaesésében (6,8 százalék a 13,5 százalékos veszteségből), a rövidesen megjelenő KSH-adatokban várhatóan a negyedik negyedévben is mínuszba fogják húzni az ezúttal jó ipari adatokat a GDP-kimutatásban. Ami már biztos: a tavalyi utolsó negyedévben 2,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, de például az üzemanyagoké tíz, a bútoroké húsz, a könyv- és újságeladások 25 százalékkal zuhantak – a csomagküldő és internetes kereskedelem ugyanakkor 36 százalékkal bővült.
A szigor hozadéka
Az Eurostat múlt hét elején összehasonlítást jelentetett meg az uniós tagállamok tavalyi GDP-adataiból, amelyből már most látszik, mely országok a koronavírus-válság vesztesei, illetve nyertesei. Bár Magyarországon a negyedik negyedévre hivatalos adat még nincs, amennyiben az egyre többek által vélt ötszázalékos éves GDP-csökkenést valószínűsítjük, a korábbi adatokat is számításba vonva kiszámolható, hogy a negyedik negyedévben négy százalék körüli veszteséget szenvedhetett a magyar gazdaság.
Ez az adat szinte megegyezik a németek már megjelentetett 3,9 százalékával, ugyanakkor jobb az összes többi nagy nyugat-európai tagállam mutatójánál, hiszen például a spanyolok vesztesége 9,1, az olaszoké 6,6, a franciáké 5 százalék, és 7,8 százalékos mínuszával Ausztria is a leszakadók között van. A magyarnál jobb adatot egyelőre csak a 1,5 százalék körüli veszteséget jegyző Litvánia és Lettország jelentett, illetve a 2,6 százalékos visszaesést produkáló, különutas járványpolitikája miatt kezdetben kritizált, ám rendkívül fejlett egészségügyi rendszert magukénak mondható svédek.
Bár az uniós tagországok fele – köztük Magyarország is – csak a következő hetekben teszi közzé a GDP-alakulásra vonatkozó statisztikáikat, már a mostani adatokból is jól látszik, hogy a koronavírus-járvány sikeres vagy kevésbé sikeres kezelése alaposan átrendezheti a világ gazdasági erőviszonyait. Ausztria például a tavalyi év egészét tekintve 7,8 százalékos GDP-veszteséget szenvedett el, vagyis ha valóban igaz lesz az öt százalék körüli vonatkozó magyar adat, csak a szigorúbb karanténfegyelem eredményeként közel 3 százalékponttal közelebb kerültünk az osztrák szinthez. Nem beszélve a 8,9 százalékos visszaesést elszenvedő olasz vagy a 11 százalékkal zuhanó spanyol gazdaságról. De az átrendeződés vonatkozhat a fejlett technológiájú beruházások bevonzására, vagy azokra a munkanélküliséggel kapcsolatos válságkezelő programokra, amelyekben Magyarország szintén sikeres volt (Demokrata, 2021/4.).
Felpattanás vagy pangás
A magyar miniszterelnök több interjújában is kijelentette: a szolgáltatásokra szóló tiltást csak akkor oldják majd fel, ha a lakosság nagyobb hányadát beoltották már, illetve hogy a kormány rendkívüli erőfeszítéseket tesz a szükséges oltóanyag-mennyiség mielőbbi beszerzése érdekében. Bár a kormányzati indoklásokban elsősorban az emberélet megóvásáról van szó, valójában a gyors oltásnak gazdasági nyereségei is lehetnek – talán még nagyobb nyereségei, mint tavaly a karanténfegyelem betartásának voltak. Ahogy Aser Szalmon, az izraeli egészségügyi minisztérium egyik vezetője meg is fogalmazta: országa azért volt hajlandó másoknál jóval magasabb árat fizetni a koronavírus elleni oltóanyagért, mivel ez még így is sokkal olcsóbb, mint a gazdasági lezárások által okozott veszteség.
Nagyon más helyzetet eredményez tehát, ha az orosz és kínai vakcinával felvértezve, nagy oltási hajlandóság mellett Magyarország már a tavaszi hónapokra megszerzi a nyájimmunitáshoz szükséges védettséget, és a szolgáltatásokkal is bővülve újra teljes fordulatszámon pöröghet a gazdaság, illetve ha egy elsietett nyitással, gyenge oltási kampánnyal az év második feléig kitolódik a járványhelyzet, és újra és újra be kell vezetni a szolgáltatásokra vonatkozó korlátozásokat. A járvány erre az évre áthúzódó második hulláma miatt a Pénzügyminisztérium már így is lefelé, 3,5 százalékra volt kénytelen módosítani az idei évre szóló GDP-növekedés prognózisát, amit 2022-ben 5,6 százalékos erősödés követhet. Nemzetközi elemzők az idei évre egyébként ennél nagyobb, négyszázalékos felpattanást valószínűsítenek, ami térségünkben a szlovákoké mellett a legkedvezőbb adat. Ezt nullázhatná le, ha politikai nyomásra túl hamar döntenének az enyhítés mellett, vagy csökkenne az oltások melletti elkötelezettség.
