Érték vagy! – interjú Fülöp Attilával

– Kit tekintünk megváltozott munkaképességű munkavállalónak?

– Tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő személyekről beszélünk, közülük hazánkban jelenleg 155 ezren dolgoznak, többségük a nyílt munkaerőpiacon.

– Hogyan ösztönzi a kormány a nyílt munkaerőpiaci munkaadókat ezeknek az embereknek az alkalmazására?

– Azok a hazai cégek, ahol 25 főnél többen dolgoznak, kötelesek megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatni, a létszám öt százalékának erejéig. Amennyiben egy munkáltató nem tesz eleget ennek az előírásnak, akkor egy úgynevezett rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie, kvázi büntetőadóként.

– Mi a helyzet azokkal, akiket nem nyílt piaci körülmények között foglalkoztatnak?

– Az említett 155 ezer ember egy része védett munkahelyeken dolgozik, ezeket hívjuk akkreditált cégeknek. Magyarországon 370 ilyen vállalat működik, ahol több mint 30 ezer munkavállalót alkalmaznak, vagyis az összes megváltozott munkaképességű dolgozó húsz százalékát.

– Mi a küldetése ezeknek a cégeknek?

– A termelési tevékenységük megszervezésénél figyelemmel kell lenniük arra, hogy többségében megváltozott munkaképességűeket foglalkoztassanak. A pluszfeladatok ellátására pedig állami támogatást vehetnek igénybe, idén 48,6 milliárd forintot, ami hárommilliárddal haladja meg a tavalyi hozzájárulás mértékét.

– Ezt mire fordíthatják?

– Alapvetően bértámogatásról beszélünk, de az összeg egy része felhasználható például akadálymentesítésre vagy a munkavállaló beilleszkedését segítő mentor alkalmazására, tehát minden olyan megoldásra, amely akár fizikailag, akár szellemileg segíti a dolgozók munkavégzését.

– Mi az üzenete a növekvő támogatásnak?

– A kormány szándéka, hogy a Covid-járvány idején is megőrizze és fejlessze a már meglevő munkahelyeket, valamint újakat hozzon létre. A szándék sikerét bizonyítja, hogy a KSH adatai szerint 2020 decemberében már 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon, négyezer fővel többen, mint egy hónappal korábban. A megváltozott munkaképességűek 155 ezer fős tábora kicsi ugyan, de mégis nagyon fontos szelete a magyar munkaerőpiacnak. Esetükben ugyanis a biztos munkahely nem csupán a megélhetést, hanem az önálló életvitel lehetőségét és a közösséghez tartozást is jelenti.

– Tehát itt is érvényesül a kormány segély helyett munkát szemlélete?

– Így van, hiszen hosszú távon csak a munka tud biztos alapot teremteni a megélhetéshez.

– Milyen eredményeket értek el 2010 óta?

– Ezen a területen a hazai foglalkoztatottság 2010 előtt az egyik legalacsonyabb volt az Európai Unióban. Mára azonban az akkori 18 százalékról 44-re emelkedett ez az érték, vagyis az elmúlt tíz évben sikerült feljutni az erős európai középmezőnybe.

– Mennyire elégedettek a cégek az egészségkárosodással élő dolgozókkal?

– Egy évvel ezelőtt rendeztük meg az Érték vagy! című nemzetközi konferenciát a Várkert Bazárban. Az eseményre 500 cég, köztük jelentős multinacionális vállalatok részvételével készítettünk felmérést. A nyilatkozatok megerősítették, hogy a cégek elégedettek a megváltozott munkaképességű dolgozóikkal, mert azok gyakran lojálisabbak, hűségesebbek és motiváltabbak a többieknél.

– Tovább ösztönözheti a fogyatékossággal élő emberek munkavállalását a régóta várt könnyítés, hogy januártól eltörölték számukra a jövedelemkorlátot. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– 2021. január 1-jétől a rehabilitációs vagy a rokkantsági ellátásban részesülő személy is annyit kereshet az ellátása mellett, amennyit csak tud. Korábban ugyanis ha három egymást követő hónapban a bruttó jövedelme meghaladta a minimálbér 150 százalékát, tavaly 241 500 forintot, akkor a rehabilitációs vagy a rokkantsági ellátását megszüntették. Ezen túlmenően a jogszabály a munkaadók adminisztrációs terheit is csökkenti.

– Lehet-e azt tudni, hogy milyen mértékben érintette ezt a réteget a világjárvány?

– Az biztos, hogy az összfoglalkoztatási adatok nem rosszabbak, és az is biztos, hogy a területen jelen levő legnagyobb állami foglalkoztató cégcsoport, a Kézmű Nonprofit Közhasznú Kft. tízezredik munkavállalóját éppen decemberben, a Covid-járvány közepette köszöntöttük, tehát a vállalatnál nem szűkítették, sőt inkább bővítették a munkavállalók körét, de részletes adatok később állnak majd rendelkezésünkre.

– Mi a helyzet a vendéglátás terén, ahol a világjárvány előtti években felfedezték a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket?

– A fogyatékossággal élő dolgozókat is foglalkoztató Bake My Day kézműves pékség vagy a házhoz is szállító budai Ízlelő Étterem, illetve az autistákat segítő Kockacsoki közösségi kávézó és webáruház egyaránt meg tudja mutatni, hogy ezekkel az emberekkel is minőségi munkát lehet végezni. Ezek a munkahelyek különösen alkalmasak arra, hogy segítsenek elfogadóbbá és nyitottabbá tenni a társadalmat, hiszen náluk a szolgáltatásokat is részben megváltozott munkaképességű dolgozók kínálják, akikkel személyesen is találkozhatunk.

– Egy másik érzékeny csoportot, a hajléktalanokat ellátó szervezetek számára is kiírtak egy országos, 134,5 millió forint értékű pályázatot. Mire lehet fordítani a forrást?

– Egyebek mellett a koronavírus-járvánnyal összefüggő eszközök beszerzésére, így például mosó- és szárítógépek vagy matracok, ágyak vásárlására, valamint férőhelybővítésre, izolációs tér kialakítására.

– Idén télen egy alkalommal Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a várható nagy hidegre tekintettel már elrendelte a hajléktalan emberek életét védő, úgynevezett vörös kód kiadását. Az intézkedés azt jelenti, hogy az otthontalanokat valamennyi bentlakásos szociális intézménynek be kell fogadnia, ha a hajléktalanellátó rendszer már nem tudja elszállásolni őket. Volt erre példa januárban?

– A diszpécserszolgálatok hat esetben helyeztek el rászorulókat nem hajléktalanintézményben. A hajléktalanellátó rendszer országos kihasználtsága 79, a fővárosban 72 százalékos, tehát ma Magyarországon senkinek nem kell a szabad ég alatt vagy az utcán aludnia, mert van elég hely a szállókon.

– 2018-tól tilos az utcán élni, de mindig akadnak olyanok, akik még éjszakára sem szívesen mennek be a szállóra…

– Bár a hajléktalanellátó rendszert kevésbé terhelte meg a világjárvány, mint például a bentlakásos idősek otthonait, a kormány álláspontja, hogy nemcsak az emberi méltóságot sérti, hanem életveszélyes is az utcán tartózkodni vagy aludni a hidegben. Ezért arra kérünk minden érintettet, vegye igénybe a szolgáltatásokat. Tarlós István főpolgármestersége idején kezdeményezte a felszíni közlekedéssel megfelelően biztosított forgalmas csomópontok aluljáróinak lezárását, hogy ezekről a helyszínekről az ellátóintézményekbe lehessen terelni az érintetteket. A Ferenciek terén levő aluljáróban ez meg is valósult. A jelenlegi fővárosi vezetésnek azonban nincs meg erre az akarata. Emlékezzünk rá, hogy a járvány kellős közepén, amikor egyébként nem jeleskedtek a saját fenntartású idősotthonok védelmében, a Városházát szerették volna hajléktalanszállóvá alakítani. A minden szakmaiságot nélkülöző terv nem meglepő módon nem valósult meg, az ilyen ingyencirkusznak is beillő akciókkal ugyanis egyáltalán nem lehet előmozdítani a hajléktalanellátás ügyét.