Kétes adatok alapján hazudik a szegénységről a DK
Saját holdudvarának elemzéseire hivatkozva beszél kétmilliós magyarországi szegénységről a Demokratikus Koalíció. A nemzetközi statisztikák ezt egyértelműen cáfolják, és egyben azt is megmutatják: a baloldali kormányzás végén több mint hárommillió magyar élt szegénységben.
Jóval kevesebb embert érint Magyarországon a szegénység, mint ahogy azt Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára pártja állítja. A Demokratikus Koalíció a baloldali holdudvarhoz sorolható GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzésére hivatkozva a minap azt állította, hogy több mint kétmillióan élnek a létminimum alatt.
A GKI ráadásul elemzésében úgy hivatkozik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira, hogy valójában a szintén baloldalhoz köthető Policy Agenda gazdasági elemzőcég szeptemberben közzétett becsléseiből vonja le a következtetéseket. Ezzel szemben a KSH a nemzetközi módszertan szerint határozza meg a szegénységet.
A DK most a magyarok életkörülményeiről fest valótlan képet. A KSH, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat, valamint az OECD mutatói ugyanakkor egyértelműen megállapítják, hogy
hazánkban évről évre csökken a szegénység mértéke, illetve a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma. Az arány már jóval az Európai Unió átlaga alatti.
A lakosság jövedelmi helyzetét bemutató nemzetközi elemzések azt is megállapítják, hogy
a szegénység kockázatának a munkanélküliek, a szociális juttatásból élők és az alacsony iskolai végzettségűek vannak elsősorban kitéve, míg a munkából élőknél elhanyagolható ez az arány.
A KSH és az Eurostat 2019-re vonatkozó legfrissebb adatai szerint a baloldal által hangoztatott kétmillió főnek mindössze alig több mint a fele, 1,16 millió ember élt relatív jövedelmi szegénységben, a lakosság 12,2 százaléka. A relatív jövedelmi szegénység – mint a szegénység meghatározásának egyik dimenziója – azokat a háztartásokat érinti, ahol az egy főre jutó, munkából vagy juttatásokból származó bevétel nem éri el a mediánjövedelem hatvan százalékát.
Összességében 2019-ben 1,7 millióan voltak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának. Ez nem jelenti azt, hogy az érintettek valóban szegénységben élnek. A 2010 óta elért eredményeket jól jelzi, hogy
a kormányváltás évében még több mint hárommillió embert veszélyeztetett a szegénység, vagyis közel másfél millió embernek sikerült azóta stabilizálnia a megélhetését.
Ez elsősorban a munkahelyteremtésnek és a bérek, főként a minimálbérek vásárlóerőben is jelentős emelésének, valamint a családtámogatásoknak köszönhető.
Az alacsony keresetűek jövedelme jobban nőtt 2010 és 2019 között, mint a legjobban keresőknek.
A Policy Agenda és a GKI részrehajló elemzésével szemben a nemzetközileg is elfogadott mérések azt mutatják, hogy az elmúlt évek gazdasági növekedéséből származó előnyök a társadalom egészében érezhetők.
