A szeretet ereje – százéves A kölyök

Chaplin, miközben társadalomkritikát előszeretettel fogalmazott meg filmjeiben, a saját életéből már sokkal ritkábban merített ihletet egy-egy alkotásához. A kölyök, mely amellett, hogy sokak szerint a színész-rendező egyik legjobb és legsikeresebb filmje, éppen ez utóbbira példa.

A magára hagyott, hányatott sorsú csecsemőben, majd kisfiúban ráismerhetünk az anyjától elszakított kis Charlie-ra, akinek gyermekkora nagy szegénységben telt. Születése után nem sokkal édesapja elhagyta a családot, majd hamarosan édesanyja elmegyógyintézetbe került, mivel belebetegedett a sorozatos éhezésbe és nélkülözésbe. Charlie így féltestvérével együtt hosszú időt töltött az árvaházban, később pedig az utcán. Ahhoz, hogy valamiképpen életben tudjon maradni, szinte minden munkát elvállalt. Ha kellett, újságot árult vagy éppen kifutófiúnak állt, de volt nyomdász és készített játékokat is. Bár iskolába járt a legkevesebbet, mégis itt figyeltek fel először színészi képességeire. Az igazi kiugrási lehetőséget Fred Karno, a londoni impresszárió pantomimtársulata jelentette számára, amelyhez 1908-ban csatlakozott. A társulat kétéves amerikai turnéján figyelt fel Chaplin tehetségére a Keystone filmstúdió, ahol 1914-ben már el is készítette első filmjét, a Chaplin, az újságíró (Making a Living) címmel. Ez ekkor megszületett csavargó figurája aztán szép lassan egész Amerikát meghódította. 

Az 1921-ben készült A kölyök című némafilmjében saját gyermekkora mellett azonban emléket állít háromnapos korában elvesztett gyermekének is, aki egy 1918-ban kötött elhamarkodott házasságot követően született az alig 17 éves Mildred Harris színésznőtől. 

A film főszereplője egy csavargó (Charlie Chaplin) és egy kisfiú (Jackie Coogan), akit édesanyja a jobb élet reményében egy gazdag család autójában hagy, ő maga pedig elindul a folyó felé, hogy véget vessen életének. Valamiért azonban meggondolja magát, és visszamegy a gyermekért. A kocsit azonban időközben ellopják, a tolvajok a kisfiút egy szegénynegyedben az utcára teszik. Itt talál rá a csavargó, aki felneveli és végül elválaszthatatlan barátja lesz. Olyannyira, hogy közös vállalkozásba is kezdenek: a kisfiú ablakokat tör be azért csak azért, hogy társa megjavíthassa azokat. Aztán persze az idillnek vége szakad, a gyermeket árvaházba akarják vinni, és hirtelen megjelenik az édesanya is. Abban a szeretet erejével vívott harcban, amely az együtt maradásukért kezdődik, benne van Chaplin minden személyes gyermekkori fájdalma is. 

Mivel a két főszereplő valódi sorsa is meglehetősen hasonlított, nem véletlen, hogy a forgatás alatt nagyon szoros kapcsolat alakult ki Chaplin és a kis Jackie között. Az alig hatéves kisfiú számára sem volt ismeretlen a szórakoztatóipar, így tökéletesen együtt tudott működni filmbéli partnerével, aki a legenda szerint szabadidejében többször is elvitte különböző vidámparkokba vagy éppen pónilovaglásra. Arról azonban, hogy ez a jó kapcsolat miért szakadt meg a film befejezését követően, már nem szól a fáma. 

Chaplin egyébként különösen is jó filmet akart A kölyökből csinálni. Állítólag addig ismételtette az egyes jeleneteket, amíg tökéletesen elégedett nem volt az eredménnyel. Így végül a leforgatott anyag több mint tizenötszöröse lett a végső változaténak. 

A kölyköt végül 1921 elején mutatták be Amerikában, és gyakorlatilag pillanatok alatt hatalmas sikert ért el, Jackie Coogan pedig hétévesen a kor az egyik legismertebb gyerekszínészévé vált. 

A százéves születésnap alkalmából az mk2 francia filmcég és a Piece of Magic filmforgalmazó közös vállalkozásba fogott, és nemcsak A kölyköt, de olyan kultikus Chaplin-alkotásokat is modernizált, mint az Aranyláz, a Modern idők, a Nagyvárosi fények, A diktátor vagy A cirkusz. A kölyök 4K-s, az eredetinél sokkal jobb technikai minőségű változatát ősszel mutatják be először Franciaországban, majd a világ számos pontján.