Magyar–üzbég csúcs: megérte elindítani a keleti nyitást
Magyarország és Üzbegisztán gazdasági és kereskedelmi együttműködése a bizonyíték arra, hogy megérte elindítani a keleti nyitás politikáját – jelentette ki hétfőn az MTI-nek nyilatkozva Üzbegisztánból Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a 27 magyar és 58 üzbég céget tömörítő magyar-üzbég üzleti tanács alakuló ülése előtt.
A tárcavezető elmondta: bár a világgazdaságnak és a világkereskedelemnek tavaly rendkívül rossz éve volt, a magyar-üzbég kapcsolatok fejlesztésébe fektetett munka bőségesen megtérült, hiszen egyetlen esztendő alatt 38 százalékkal nőtt Magyarország és Üzbegisztán kereskedelmi forgalma, amely így meghaladta a 115 millió dollárt. A miniszter szerint korábban erre még nem volt példa.
Szijjártó Péter később az alakuló ülésen felszólalva kijelentette: éppen most lépünk be a világgazdaság egy új korszakába. Szerinte ahhoz, hogy Magyarország és Üzbegisztán a győztesek között legyen, nagyban hozzájárult a magyar kormány által 11 éve elindított keleti nyitás politikája. Ennek a stratégiának a célkitűzése az, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatokat építsük ki a keleti gazdaságokkal, amelyek a leggyorsabban feltörekvő gazdaságok a világon – mondta.
Szijjártó Péter öt előfeltételt nevezett meg, amelynek szerinte teljesülnie kell a virágzó kapcsolatokhoz. Elsőként említette az akadályoktól mentes és a vállalatok, üzletek számára az üzletkötést lehetővé tevő politikai kapcsolatot. Ezzel összeüggésben elmondta, hogy kedden a két ország közötti stratégiai partnerkapcsolatról szóló megállapodást írnak alá.
A külgazdasági és külügyminiszter második feltételként a fizikai jelenlétet említette, amellyel kapcsolatban felidézte, hogy Magyarország négy évvel ezelőtt nyitott nagykövetséget az üzbég fővárosban, Taskentben.
A tárcavezető harmadik pontként az emberek közötti kapcsolatokat említette, s beszámolt arról: Magyarország 30 ösztöndíjat biztosított Üzbegisztán számára, amit 100-ra kellett növelni a közelmúltban, mivel Üzbegisztánban már 215 jelentkezést nyújtottak be. Emlékeztetett továbbá arra, hogy Üzbegisztán volt az első olyan ország, amely segítséget nyújtott Magyarországnak a koronavírus-világjárvány első hullámának idején, 650 ezer maszkot küldött Magyarország számára.
A tárcavezető negyedik pontként a pénzügyi hátteret említette, amellyel kapcsolatban emlékeztetett: a Magyar Eximbank 100 millió dolláros hitelkeretet nyitott korábban kizárólag az üzbég-magyar vállalatközi együttműködés támogatásához, ami rendkívüli egyszerű export-importtranzakciók, vegyes vállalatok létrehozását szolgálhatja, illetve a különböző tendereken való indulást is elősegítheti harmadik országokban. Szijjártó Péter kifejezte reményét, hogy minél hamarabb elfogy ez a 100 millió dollár annak érdekében, hogy új hitelkeretet nyithassunk meg.
A külügyminiszter ötödik előfeltételként a zászlóshajó-projekteket említette. Ezzel kapcsolatban elmondta: nagyon nagy hangsúlyt fektettünk a tudományos és technológiai fejlesztésre a közelmúltban mezőgazdasági cégeknél.
A külgazdasági és külügyminiszter beszámolt az előkészítés alatt álló legnagyobb közös fejlesztésről, amely a nukleáris energiával kapcsolatos. Elmondta: Üzbegisztánban jelenleg atomerőművet építenek, és a magyar szabadalomként bejegyzett Heller-Forgó-rendszert akarják az új atomerőmű hűtési rendszerének kidolgozására használni.
Ez azt jelenti, hogy egy jóval 200 millió euró fölötti magyar beruházástechnológia-export valósulna meg Üzbegisztánban – hangsúlyozta.
Ráadásul – miképp arra rámutatott – ha sikerül az atomerőmű hűtési rendszerét gyakorlatilag víz jelenléte nélkül megépíteni, az világszinten olyan magyar referenciát jelenthet, amelyet onnantól kezdve a világon bárhol, nem víz mellé települő atomerőmű építésénél használni lehet. Tehát több mint százmillió dollárnyi magyar beruházás áll előkészület előtt, amely megvalósulása után a magyar „kifektetési stratégia” immáron egy új dimenzióba kerül – tette hozzá.
Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy több olyan magyar vállalati beruházás is küszöbön áll, amelynek sikere nagy mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság dimenzióváltásának végrehajtásához. A külgazdasági és külügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondta: négy magyar beruházás fog hamarosan megindulni mezőgazdasági és élelmiszeripari területen 150 millió dollár értékben, mégpedig a növényi olajok, a takarmányok gyártása, valamint a szarvasmarha-tenyésztés területén.
A tárcavezető elmondta továbbá: egy korábban kötött megállapodás értelmében a magyar gyógyszerek immár könnyített regisztrációval kerülhetnek a piacra, ami a magyar gyógyszeripari export további bővülését fogja jelenteni.
A magyar gyógyszeripari termékek általában 60-70 millió dollárnyi bevételt jelentenek az üzbég piacon a magyar gyógyszeripari vállalatoknak. A Richter 25 éve van jelen Üzbegisztánban, ahol a piac 13. legnagyobb szereplője – közölte.
Szijjártó Péter nagyra értékelte Üzbegisztán küzdelmét a terrorizmus és szélsőségességek ellen. Ezzel kapcsolatban leszögezte: Magyarország technológiai támogatást kíván biztosítani Üzbegisztánnak a határvédelemhez.
