Járvány a cigánysoron

A Sajó bal partján fekvő, Miskolchoz közeli Köröm népességének 90 százaléka cigány. A rendszerváltás után magára hagyott településen az elmúlt évtizedben jelentős változások történtek. A falu általános iskoláját a katolikus egyház működteti, egy egymilliárd forintos állami programnak köszönhetően hamarosan teljesen megújul; a hívek lelki gondozását verbita papok látják el. A járvány azonban az ittenieket is ugyanannyira érinti, mint az ország többi polgárát.

Farkas Félix, az Országgyűlés roma nemzetiségi szószólója elmeséli, hogy már az oltás megkezdésekor együttműködést kínáló körlevelet küldött azoknak a polgármestereknek, akiknek a településén nagyobb számban élnek romák. Az elsődleges feladat most az ő regisztrációjuk, mondja.

– A roma családok sokszor internet vagy számítógép hiányában nem tudnak otthonról regisztrálni. Ezért azt kértem a polgármesterektől, hogy a nemzetiségi önkormányzattal együttműködve segítsék elő, hogy a romák is tudjanak jelentkezni.

Bár az okostelefonok elterjedtsége sokat könnyít a dolgon, sok családnak nincs állandó internetkapcsolata, ezért az önkormányzatok közreműködése létfontosságú. Farkas Félix a saját telefonszámát is nyilvánossá tette, hogy a polgármesterek és a lakosok is elérjék, ha szükség van a segítségére. A helyi roma önkormányzatok vezetőivel is állandó kapcsolatot tart fenn, látogatásunk közben épp dr. Lakatos Szilviával, a Baranya Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökével egyeztet a regisztráció menetéről.

– A nemzetiségi önkormányzatok vezetőit arra kérjük, hogy ösztökéljék a körzetükben lakó romákat a regisztrációra, illetve hogy mindenki a saját településén segítse, aki nem boldogul egyedül.

Úgy látja: a polgármesterek alapvetően jóindulatúak és segítőkészek, számtalan pozitív visszajelzés érkezett a nemzetiségi szószólóhoz, a helyi önkormányzatok pedig mindent megtesznek, hogy a romák is megkapják a védőoltást. Volt, aki szinte sértődötten válaszolt vissza Farkas Félix levelére, mondván, tudja ő noszogatás nélkül is a kötelességét. Farkas Félix épp az ilyen hangvételű válaszoknak örül a leginkább. Úgy érzi, ez mutatja, hogy most végre mindenki egyfelé húzza a szekeret: átérzi a helyzet komolyságát roma és nem roma egyaránt. A politika azonban időnként közbeszól.

– Tudomásom van róla, hogy ellenzéki pártok kezdeményezésére aktivisták laptoppal nekivágnak a vidéknek, és felkeresik a roma közösségeket, hogy segítsenek a regisztrációban. Ez azonban több szempontból is aggályos.

Farkas Félix szerint az efféle beavatkozás több bajt okoz, mint amennyit segít. Nagy a veszélye, hogy az aktivisták házról házra járva kívülről viszik be a fertőzést a roma közösségekbe vagy egyik házból a másikba. Egy idegen nem ismeri a helyi viszonyokat, nem tudja, hogy melyik családnál van fertőzött vagy beteg ember. A drámai hangvételű, politikailag motivált beszámolókkal ellentétben egyelőre nem alakultak ki gócpontok a roma közösségen belül. Számos olyan eset volt, hogy több családot is karanténba kellett helyezni egy településen, de a védekezési szabályok betartásával kezelni tudták a nehéz helyzeteket. A koronavírussal azonban az a legfőbb baj, hogy sokszor nem is tudja magáról az ember, hogy fertőzött. Ezért nem szeretnék a véghajrában kockáztatni a romák egészségét.

– Ez a falu is gócponttá válhatna, és ha itt bedurranna a koronavírus, akkor az egész környék bánná,  Sajóhidvég, Bőcs, Girincs, Berzék, Tiszaújvárosig megtöltenék a környéket fertőzöttel, itt majdnem mindenkinek van rokonsága egyik vagy másik településen – magyarázza Horváth József, Köröm kisebbségi polgármester-helyettese.

Köröm lakói komoly erőfeszítéseket tettek, hogy megfékezzék a vírus terjedését a faluban. Az óvodai dadusok készítettek maszkot, amit a lakosság körében osztottak szét.

– Tömeges fertőzésről nem beszélhetünk a cigányok között. Nem kapta el arányaiban több roma a betegséget, és nincs több halottunk sem, mint a többségi társadalomnak. Attól viszont mindenki fél, hogy egyszer csak rosszabbra fordul a helyzet – teszi hozzá Farkas Félix.

A körömi cigányok azt szeretnék, amit mindenki az országban: ne fertőződjön meg senki a közösségük tagjai közül, szabadon közlekedhessenek, és járhassanak dolgozni. A falu polgármestere nem örül, hogy politikai csatározások kereszttüzébe került a vírushelyzet kezelése.

– Itt egyesek hullahegyeket akarnak látni, próbálják megkavarni az embereket. Az események nagyon felpörögtek, érezni lehet, hogy közelednek a választások – mondja Tóth Tibor.

Riogatás ide vagy oda, a Sajó-parti falu idősei mind be vannak oltva, a lakosok közel tíz százaléka pedig már átesett a fertőzésen. A helybéliek megosztják egymással a tapasztalataikat, így egyre csökken az aggodalom. A fiatalok oltása is megkezdődött, Horváth József aznap délután ment Girincsre oltásért, amikor odalátogattunk. Farkas Félix a regisztrációt segítő aktivisták kérdésére visszatérve elmondja, hogy a politikai számítás sajnos ebben az esetben is tetten érhető. Adatvédelmi szempontból ugyanis nem szerencsés, hogy önkéntesek hozzáférjenek a romák személyes adataihoz. Csak az állami hatóságok jogosultak arra, hogy a polgárok adatait kezeljék, senki más.

– Én felhívást tettem közzé, amelyben arra kértem a roma testvéreimet, hogy senkinek ne adjanak meg semmit magukról, csak hivatalos személyeknek. Menjenek el a polgármesteri hivatalba, ott biztonságosan regisztrálják őket – mondja Farkas Félix.

A médiának is nagy felelőssége van a járványügyi helyzet kezelésében. Az oltásellenes kampány ugyanis eljutott a romákhoz is, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. A különböző médiafelületeken egymásnak ellentmondó hírek jelennek meg, az emberek nem tudják eldönteni, kinek higgyenek. Beszélgetésünket hallva egy helyi lakos megosztja velünk saját véleményét is: kétfajta média van ma Magyarországon, az emberek pedig nem tudják eldönteni, hogy olyan kérdésekben, mint a vakcinák megbízhatósága, mi az igazság. Köröm lakóinak túlnyomó többsége viszont már regisztrált, és várja, hogy értesítsék az oltás időpontjáról. A falu postása mesélte, hogy olyan vakcinával oltották, amelyikről sok rosszat hallott a tévében, ő azonban úgy gondolta, hogy a legrosszabb oltás is jobb, mint a fertőzés.

A helyzet azonban nem minden cigánylakta településen egyforma. Balázs József atya, az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs papja öt megyében látja el a cigány hívek lelki gondozását.

– Folyamatosan járom a vidéket, látogatom a cigány híveket. Nyitottak az Isten irányába, a jelenlegi bizonytalan helyzetben pedig még erősebb a ragaszkodásuk, félelem fogta el lelküket, az egyházban próbálnak vigaszt találni – mondja az atya.

Balázs József szerint a cigányokat lelkileg is megviseli a vírushelyzet, rengeteg elkeseredett emberrel találkozik a hívei között, akik nem tudják, hogy mire számíthatnak. Rengeteg rémhír terjeng a hagyományos és a közösségi médiában egyaránt, ez pedig riadalmat kelt sokakban. Balázs József atya ennek tulajdonítja, hogy a cigányok egy része fél a vakcinától. Az ad okot a bizakodásra, hogy a cigányok sokkal szívesebben hagyatkoznak azoknak a véleményére, akik megélték a betegséget, vagy átestek az oltáson. Bár a cigányság éppúgy napi hírfogyasztó, ugyanúgy jelen van a közösségi hálón, mint bármely másik magyar ember, egymás tapasztalataiban sokkal jobban megbíznak, mint a fősodrú média híreiben. Ezért minél többen kapják meg az oltást, annál kevésbé hatnak az álhírek.

Az oltással szembeni ellenérzéseket mérsékelheti a népszerű roma zenész, Bódi Guszti önálló kampánya is. Igyekszik meggyőzni a cigányokat arról, hogy nincs okuk félni az oltástól. Reméli, sokakhoz eljut majd az üzenete, és minél több roma szerez védettséget.

Az egyszerű emberek a járványhelyzetben az önkormányzat mellett gyakran az egyházhoz fordulnak segítségért. Az erőforrások igencsak végesek, de sem az egyház, sem a képviseleti irodák nem küldenek el senkit segítség nélkül.

Az atya tapasztalatai szerint arányaiban nincs több megbetegedett vagy fertőzött a romák körében, mint a többségi társadalom tagjai között. Annak ellenére sem terjedt erőteljesebben a járvány, hogy a roma közösség nagyon családcentrikus, látogatják egymást, gyakran összegyűlik a rokonság. Úgy látja: a cigányok alapvetően félnek a betegségektől, a fertőzéstől, a kórháztól. Leginkább azonban a családjukat féltik, hogy mi lesz szeretteik sorsa, ha ők megbetegedve kiesnek a pénzkeresésből. A félelem azonban néha segít, ez az oka annak, hogy a védekezési előírásokat is betartja a többség, elkerülik időlegesen azokat a rokon családokat, ahol fertőzöttek vannak.

Cigányok és magyarok között nincs tehát jelentős különbség vírusügyben. A drámai hangú beszámolók és riogatások mögött sokkal inkább jól megfontolt politikai szándék áll, mintsem segíteni akarás vagy őszinte törődés.