Tarlós István: Nyugodtan kellene egyeztetni a fenyegetőzés helyett
A volt főpolgármester reális veszélynek tartja, hogy a Lánchíd felújítása a tervezett 2023-ra sem fog befejeződni. Tarlós István, Budapest korábbi főpolgármestere interjút adott a Magyar Hírlapnak. Tarlós Istvánt a Lánchíd felújításáról és a budapesti Diákvárosról is kérdezték.
– Több nyilatkozatban elhangzott, hogy a Lánchíd felújításának befejezése késni fog. Miből következtetett erre?
– Annak örülök, hogy megindul a Lánchíd felújítása, de sajnálom, hogy nekem nem maradt rá időm. A 2023-as befejezésről nem azt mondtam, hogy lehetetlen, hanem hogy a körülmények ismeretében kételkedem benne. Úgy tudom, a gyakorló szakma körében is felmerültek hasonló bizonytalanságok, majd kiderül, sikerül-e. Az AHíd szakmai alkalmasságát senki nem kérdőjelezi meg, de a dolog nem csak rajtuk múlik, az ilyen munkáknál menet közben is kiderülhetnek váratlan nehézségek. A különböző tudósítások sem világítják meg kellőképpen a helyzetet. A Lánchídról egyes online felületek sajátos fogalmazástechnikával túlzóan félrevezető írásokat közölnek. Előfordult, hogy az ötmilliárddal drágább náluk nyolcmilliárddal olcsóbb akart lenni, de tizennyolc hónap elteltével néhány gyalogosszakasz lezárását ünnepélyesen a hídfelújítás újabb szakaszaként interpretálni a közvélemény számára korrekt módon is vaskos eufemizmus. Nem világos, mik lehettek a főváros részéről a konkrét felújítási munkák azon előző szakaszai, amik a legutóbbi másfél évet igénybe vették.
– Karácsony Gergely főpolgármester a Diákvárosban épülő kínai egyetem megépítése ügyében is vihart kavart, és fenyegetőzött az atlétikai világbajnokság megtorpedózásával. A korábbi Fővárosi Önkormányzattal milyen egyeztetés történt ezekről a fejlesztésekről?
– Azokat a szabályokat nem ismerem, amelyek arról szólnak, hogy ebben az időpontban a főpolgármester következmények nélkül lemondhatja-e vagy sem. Ami pedig az építkezéseket érinti, az én időmben a Közfejlesztések Tanácsában konszenzussal készült projektlista magasépítési fejezetének részét képezte a déli városkapu, a Kemény Ferenc-program és annak egyik elemeként a Diákváros.
A helyszínrajzokon látszik, hogy az egyetem és a Diákváros elfér egymás mellett. Az elegendő férőhelyszám teljesülése a lényeg. Így a fővárosi kommunikációnak inkább politikai, mint racionális alapja van. A megengedési vagy tiltási jogosultság tekintetében van egy törvény a különleges gazdasági övezetek létrehozásáról, ami a kormány számára elvileg mozgásteret biztosít. Azonban a fővárosra és a megyei jogú városokra ez nem alkalmazható. Ilyen övezetet tehát a kormány itt nem tud kialakítani, azaz bár a főpolgármester nyilatkozata ebből a szempontból nem egyértelmű, de ha a már épülő atlétikai stadion dolgába is be akarna avatkozni, abból beláthatatlan bonyodalmak keletkeznének.
A teljes interjú a Magyar Hírlap oldalán olvasható IDE kattintva.
