Még semmi sem biztos
Megvan a válasz az úgynevezett K-kérdésre. Armin Laschet lett a pártszövetség közös kancellárjelöltje az idén szeptemberben tartandó Bundestag-választáson.
Komoly csata után Armin Laschet lett a CDU–CSU-pártszövetség kancellárjelöltje. A voksoláson a CDU vezetői közül 31-en Laschetet, kilencen bajor kihívóját, Markus Södert támogatták. Hatan tartózkodtak, Angela Merkel pedig, bár be volt kapcsolva a szavazógépe, semmilyen gombot nem nyomott meg. Ezt később azzal magyarázta, hogy e kérdésben semleges akar maradni. A szavazásra azután került sor, hogy április közepén Markus Söder is bejelentette az igényét a kancellárjelöltségre.
A CDU–CSU-pártszövetség történetében eddig kétszer fordult elő, hogy a kisebbik párt, a CSU adja a közös kancellárjelöltet. Ám sem Franz Josef Strauss, sem Edmund Stoiber nem tudott győzni. Ennek mély néplélektani oka van: a bajorokra sanda szemmel néznek az északnémetek, a poroszok vagy a szászok. A bajorok mások, ők elsősorban bajorok, és csak azután németek. Minden más népcsoportnál erősebben őrzik az önállóságukat, büszkék a népviseletükre, keresztény hagyományaikra, és nem érdekli őket, hogy mások viccet csinálnak a bőrnadrágos, kalapos, tehénpásztoros viseletükből, a tájszólásukból és a féltve őrzött identitásukból. A címerükben két oroszlán védi a szabad bajor állam önállóságát.
A CSU mindig megkülönböztette magát a kereszténydemokrata pártcsalád többi tagjától, legalább egy S betű erejéig. De változnak az idők: Markus Söder elkezdte tágítani az eddigi kereteket. A CSU a kancellárjelölti vita hevében teljesen szokatlan kampányba kezdett: egész Németországra kiterjedő, online párttagságot hirdetett. Mostantól kezdve Hamburgtól Drezdáig, Berlintől Stuttgartig bárki tagja lehet az eddig hagyományosan bajor keresztényszociális uniónak.
A CSU országos párttá válását célzó kampány annak az egyre mélyülő törésvonalnak a jele, ami Angela Merkel közelgő távozása miatt a testvérpártok között és a CDU-n belül is létrejött. Ha a CSU is országos alakulattá válik, egy esetleges választási vereséget követően a korábbi testvér akár a CDU riválisává is válhat.
Miután Angela Merkel bejelentette, hogy 2021 szeptemberéig marad kancellár, egyre többen tekintettek Söderre mint potenciális kancellárjelöltre. A politikus ambícióit tovább táplálta, hogy a CDU–CSU szavazótáborán belül jóval magasabbra (az Infratest dimap legutóbbi felmérése szerint 79 százalékosra) nőtt a támogatottsága. Markus Söder konzervatív politikát hirdet, ő maga azonban a legkevésbé sem konzervatív. Olyan, mint a pap, aki bort iszik, de vizet prédikál. Többször elmondta, hogy mennyire fontosak a keresztény hagyományok, és ennek jeléül minden közintézmény falára kitetette a keresztet. Ugyanakkor a stabil kormányzás érdekében minden további nélkül lehetségesnek tartja a koalíciót a Zöldekkel.
A Fidesz legnagyobb szövetségese évtizedeken át a bajor CSU volt, Söder viszont nem folytatta elődei, Horst Seehofer vagy Edmund Stoiber hagyományát. Épp ellenkezőleg: a néppárti vita során nyíltan elhatárolódott a Fidesztől és Orbán Viktortól. Ezért jó hír, hogy a CDU múlt hétfőn mégis a kevésbé népszerű Armin Laschetnek szavazott bizalmat.
Bár a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint Laschetet csak a CDU–CSU-szavazók 29, illetve az összes megkérdezett 19 százaléka tartaná jó kancellárjelölnek, érdemes felidézni, hogy Laschet eddig valamennyi csatáját csekély esélyei ellenére is sorra megnyerte. A német média fanyalogva ír róla: nem elég karizmatikus, túl kedves és egyszerű, túl középen áll, túl katolikus…
Csakhogy Laschet igazi küzdő: politikai sikerének kulcsa a szívós kitartás. A pofonokat könnyen kiheveri, nem tántorítja el a vereség: ha alulmarad, gyorsan regenerálódik, és ott is győz, ahol látszólag nincs esélye. Amikor például a CDU Észak-Rajna–Vesztfáliában 2010-ben ellenzékbe kényszerült, Laschet az SPD-vel szemben masszív ellenfélnek bizonyult. 2017-ben már a CDU nyert, és Armin Laschet Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke lett. Politikai karrierje innen már szépen ívelt felfelé.
Január 16-án a CDU tisztújító kongresszusán az első körben alulmaradt Friedrich Merzcel szemben. A második fordulót azonban toronymagasan megnyerte, a CDU elnökévé választották. Egyértelműen a merkeli irány folytatója, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Meggyőződéses bevándorláspárti, tipikusan nyugatnémet, a határok nélküli Európában hisz. Inkább keresztény, semmint konzervatív. Ugyanakkor egyenes, amit megígér, azt be is tartja. Nem kiélezi, hanem inkább elsimítja a konfliktusokat.
Kérdés, hogy meg tudja-e nyerni vele a CDU–CSU a szeptemberi Bundestag-választást. Ha igen, akkor a merkeli irányvonal folytatódik tovább. Ha nem, akkor egy Zöldek vezette baloldali kormány veszi át a hatalmat, a keresztény-konzervatív táboron belül pedig – CDU, CSU, AfD – teljes újrarendeződés várható. Hosszú távon ez volna a jobb Németországnak.
