Nettó karbonkibocsátóvá vált Amazónia brazíliai része
Nettó karbonkibocsátóvá vált a Föld tüdejének is nevezett Amazónia brazíliai része – kongatták meg a vészharangot kutatók.
Egy friss tanulmány szerint az Amazonas-medence brazíliai esőerdői a klímaváltozás és az emberi tevékenység áldozatává válva az elmúlt 10 évben a történelemben első ízben több (4,45 milliárd tonna) szén-dioxidot bocsátottak ki, mint amennyit elnyeltek (3,78 milliárd tonna).
Az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok 25-30 százalékát elnyelő amazóniai erdőségek nélkül a klímaváltozás még súlyosabb lenne – olvasható a nemzetközi tanulmányban, amely a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön.
A tudósokat már évek óta aggasztja a trópusi esőerdők kifulladásának lehetősége; attól tartanak, hogy ezek az erdőségek egyre kevésbé tudják betölteni szerepüket a globális felmelegedést okozó gázok elnyelésében. Különösen aggasztó a Föld trópusi erdőségeinek felét kitevő Amazónia helyzete.
Amazónia brazíliai része 2010 és 2019 között veszített biomasszájából és 18 százalékkal több karbont bocsátott ki, mint amennyit elnyelt – közölte pénteken a kutatásban résztvevő Francia Mezőgazdasági, Élelmezési és Környezeti Kutatóintézet (INRAE).
Első ízben vannak adataink arról, hogy a helyzet átfordult, és Brazil-Amazónia nettó karbonkibocsátóvá vált – emelte ki a tanulmány egyik szerzője, Jean-Pierre Wigneron, az INRAE kutatója.
A tudós szerint az Amazonas-medence más országai egyelőre kompenzálták a brazíliai veszteséget, így Amazónia egésze még nem fordult át nettó kibocsátóvá, de rövidesen azzá válhat. Hogy az átfordulás mely ponton válik visszafordíthatatlanná, nem tudni – tette hozzá.
Mostanáig az erdők, főleg a trópusi erdők megvédtek bennünket azáltal, hogy fékezték a felmelegedést, de fennáll a veszély, hogy meginog utolsó bástyánk, Amazónia – mondta Jean-Pierre Wigneron.
A kutatók figyelmeztetnek, hogy a figyelem főleg az erdőirtásokra irányul, holott nagyobb veszteséggel jár a növényzettel borított területek, az erdők minőségének romlása: míg a tarvágások 27 százalékkal járultak hozzá a karbonkibocsátás növekedéséhez, a meglévő növényzet pusztulása 73 százalékkal részesedett az emisszióemelkedésből.
