Porto után: európai szociális kísérlet, működő magyar modell

Az európai uniós országok állam- és kormányfői május 7-én és 8-án, a portugáliai Porto városában vettek részt a második szociális csúcstalálkozón, hogy megvitassák a járványválság utáni társadalmi kilábalás legfőbb céljait és feladatait. Az eseményen a magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezette, akit elkísért Varga Judit igazságügyi miniszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Brüsszeli optimizmus, kevés látható eredménnyel

Von der Leyen az esemény előtt azt mondta, hogy „a csúcs a megfelelő időben jön”. Azt remélte, hogy sikerül elérni a közösségen belül „a társadalmi szempont” elsőbbségét, ezen túlmenően pedig az éghajlatváltozás és a digitalizáció kihívásaira is választ adhatnak, továbbá a fiatalok helyzetének javítása, illetve a „jobb munkahelyek” érdekében a képzés, a felsőoktatás szerepét hangsúlyozta. 

A bizottság elnökének szavai azonban nem mutattak túl az elsőre kétségkívül ambiciózusan csengő, ám közhelyszerűen ható általános célok megfogalmazásán. Ami pedig a konkrét eredményeket illeti, Európa egésze nem tudott gyorsan úrrá lenni a járvány okozta válságon, így a kontinens országainak lassú átoltásával a gazdasági kilábalás is tovább húzódik.

Ami a csúcson ugyancsak részt vevő Magyarországot illeti, az uniós tagállamok többségéhez képest jóval eredményesebbnek bizonyult a járvány leküzdésében. Már tavaly év végén, a gyógyszergyártókkal folytatott EU-s tárgyalások során felismerte, hogy Brüsszel várhatóan nem a legoptimálisabb vakcinaszállítási szerződéseket köti majd meg. A hazai oltási rendszert rendkívül alaposan megszervezték, de úgy, hogy ne csak a brüsszeli beszerzés ritmusától függjön kizárólag, Magyarország hogyan tud hozzájutni a vakcinákhoz. 

Az európai szállítások időben és mennyiségben is bizonytalanok voltak, télen különösen akadoztak, ezért a kormány – még időben – más lehetőségek irányában is tájékozódott. Ennek köszönhetően március-áprilisban a magyar átoltottság jellemzően az uniós átlag duplája volt, ma pedig mintegy másfélszerese.

Orbán Viktor a hazai tapasztalatok fényében hangsúlyozta is a csúcs alkalmával európai kollégáinak, hogy a minél gyorsabb, hatékonyabb oltási kampányon múlik a gazdaság talpra állása, és így az európai emberek jövője.

Az elmúlt egy év járványkezelése pedig valóban a magyar kormányt látszik igazolni: míg az európai uniós átlag 7,5 százalék, Magyarországon a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt februárban, ezzel az állástalanok aránya az ötödik legalacsonyabb volt a tagállamok rangsorában.

A csúcstalálkozó főbb kérdései

A portói csúcstalálkozó záródokumentuma alapján az állam- és kormányfők megerősítették a göteborgi állásfoglalásokat (lásd külön keretes anyagban), és támogatták a bizottsági végrehajtásról szóló cselekvési tervet. A bizottság márciusban három alapvető célt tűzött ki 2030-ig: legalább 78 százalékos foglalkoztatási rátát kívánnak elérni, továbbképzési lehetőséget biztosítva az európai felnőttek legalább 60 százalékának évente, valamint a szegénység vagy társadalmi kirekesztés által veszélyeztetettek számának csökkentését tűzték ki célul (legalább 15 millió fővel, köztük ötmillió gyermekkel).

A fiatalok helyzetének segítése külön hangsúlyt kapott a csúcson, hogy ez a generáció „ne vesszen el” – már a 2008 utáni világgazdasági válság megmutatta az európai rendkívül törékeny helyzetét. A fiatalok munkaszerzésének kérdését az európai szociálpolitikai menetrend integráns részeként kezelték a részvevők, így Portóban a magyar és portugál kétoldalú tárgyaláson különösen a Covid utáni gazdasági helyreállítást, az oktatás és készségfejlesztés lehetőségét, módjait, a munkahelyteremtés kérdéseit tekintették át, ezzel összefüggésben pedig a családok támogatását, a fiatalok családalapításának támogatását.

Portugália demográfiai nehézségeit az okozza, hogy egyre kevesebb fiatal pár vállal gyermeket, amire megoldásul – a nyugat-európai minták alapján – a fiatal bevándorlók Portugáliába történő bevándorlásának segítését tekintik az egyik lehetséges válasznak. Novák Katalin pedig ismertette a magyar otthonteremtési programok modelljét, vagyis azt a kormányzati politikát, amellyel – az ország hosszútávú gazdasági fejlődését is megalapozva – támogatják a fiatalok gyermekvállalását.

A csúcson megvitatták azt is, hogy a globális ellátás elősegítése érdekében érdemes-e feloldani Európában az oltási szabadalmakat. A német szövetségi kormány szkeptikusan nem osztotta ezt az álláspontot, míg más tagállamok, például Franciaország, Olaszország vagy Lengyelország, valamint uniós vezetők már jóval nyitottabbak Joe Biden amerikai elnök ezen kezdeményezése. A gyógyszercégek képviselői azért ellenzik, mert ez a gyakorlat komoly minőségi kockázatokat hozhat be a vakcinagyártásba.

Ragadós magyar példa?

Sebastian Kurz osztrák kancellár „rendkívül optimista” volt a csúcson, úgy látta, hogy a járványt hamarosan maga mögött tudhatja Európa, és a turizmus Kurz szerint motorja lehet majd a kilábalásnak az európai oltási bizonyítvány bevezetésével. Az osztrák jobboldali politikus a belső piac helyreállításának és az utazás szabadságának lehetőségét vetítette előre a közeljövőben. Ettől függetlenül Ausztria az igazolvány helyi változatát, a zöld kártyát készül bevezetni, valamint a közös beszerzési programon túl, egymillió orosz Szputnyik V vakcinára kötött elővásárlási szerződést.

A járványra adott magyar válasz Ausztria példájából is láthatóan egyre inkább követendőnek bizonyul Európában.

A magyar miniszterelnök Európa szociálisan biztonságossá tétele kapcsán hangsúlyozta, annak alapvető feltétele, hogy minden európai polgár oltáshoz jusson, mert ha nincs oltás, akkor a járvány megbetegíti az embereket, elveszítik az állásukat, és nem tudják fenntartani a családjukat. 

Kiemelte, hogy nem szabad ideológiai kérdést csinálni az oltóanyagok beszerzésének kérdéséből, ezért keleti vakcinákat is érdemes beszerezni (ezt a gyakorlatban már többen is felismerték, így Ausztria mellett várhatóan a németek is fognak venni orosz vakcinát, amiként például Szlovákiában is rövidesen elkezdhetik a Szputnyik vakcina tömeges alkalmazását).

A portói csúcson képviselt álláspont lényege, hogy Magyarország immár nem adaptálja a más országok példáját, hanem innovál, és modellt teremtett a válságkezelésben. A hasznos külföldi megoldások beépítése ettől még lehetséges, így Orbán Viktor miniszterelnök a portói szociális csúcsot követően reményét fejezte ki, hogy az a jól működő lengyel adópolitikai intézkedés, amely szerint a 25 évesnél fiatalabbak nem fizetnek személyi jövedelemadót, Magyarországon is kedvező eredményekkel jár majd.