Nagy István: időben visszataláltunk a vidék gyökereihez
Magyarország azért tudta átvészelni a koronavírus-járvány nehézségeit, mert „időben visszataláltunk a vidék gyökereihez” – mondta az agrárminiszter a baranyai Somberekben kedden.Nagy István az állattartó telepek fejlesztését szolgáló pályázat támogatói okiratainak átadásán hangsúlyozta: a gazdák, élelmiszertermelők, agrárvállalkozók fáradhatatlanul, folyamatosan gondoskodtak arról, hogy minden magyar család asztalára egészséges, természetes, tápanyagokban gazdag élelmiszer kerüljön.
Ez az a helytállás, amely a magyar agráriumot és élelmiszeripart stratégiai ágazattá emelte, ez az az ágazat, amelynek termelése nem csökkent, hanem nőtt a járvány alatt, az élelmiszeripar termelési értéke 2020-ban 8 százalékkal bővült az előző évihez képest – közölte.
Nagy István kiemelte, hogy a gazdák, agrárvállalkozók és élelmiszertermelők munkája felbecsülhetetlen, nélkülözhetetlen, ezért a minisztérium az elmúlt időszakban mindent megtett vállalkozásaik stabil működésének biztosításáért, hozzájárulva a versenyképességük növeléséhez.
A nagy érdeklődésre tekintettel 280 milliárd forinttal emelkedett a 2020 végén kiírt pályázati felhívások keretösszege, így a következő hónapokban 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat, köztük egy újabb, az állattartó telepek kisebb léptékű fejlesztésére irányulót is – fogalmazott.
A miniszter kijelentette: „szilárd elhatározásuk”, hogy a vállalkozók a legkisebbektől a legnagyobbakig és függetlenül attól, hogy a legkisebb településen, vagy megyei jogú városban élnek, nyertesei legyenek a vidékfejlesztési programnak.
A program minden egyes támogatása olyan életfeltételt, infrastrukturális fejlesztést hoz, olyan munkahelyeket, megélhetést teremt, és a helyi gazdaság olyan mértékű növekedését jelenti, hogy a fiatalok úgy dönthetnek: érdemes vidéken maradni – hangoztatta Nagy István, hozzátéve, hogy ez egy olyan érték a kormány döntéseiben, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.
A miniszter az állattartó telepekről azt mondta, az ágazat versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy azok minden tekintetben megfeleljenek az európai uniós előírásoknak és magas technológiai színvonalat képviseljenek.
A célzott támogatásoknak köszönhetően nőtt az állattartó telepek fejlesztésére irányuló beruházási kedv, ezért a pályázati forrás 50 milliárd forintos keretösszegét 260 milliárd forintra növelték – mutatott rá. Jelezte, hogy Baranyában 48 pályázatra 30,7 milliárd forint támogatást ítéltek meg.
Az eseményen kiosztott sajtóanyagban szerepel: országosan eddig 466 pályázat kapott pozitív elbírálást, az elnyert támogatás 197 milliárd forint. A marhatartásban a pályázatok révén 40 ezer férőhely létesítésére és korszerűsítésére van mód, továbbá 400 ezer négyzetméter istálló és egyéb építmény újulhat meg.
Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője az Országgyűlés Költségvetési bizottságának alelnöke szerint „történelmi lehetőségek előtt állunk, eddig soha nem látott források jutnak a magyar vidéknek”.
Választókörzetét, Mohácsot és környékét az agrárvilág centrumaként jellemezte a képviselő. Azt mondta, Kelet-Baranya a mezőgazdaság szempontjából őrzi régi privilégiumait és az itteni beruházásokat az állam is fontosnak tartja. Példaként említette az autópálya-építéseket a tervezett mohácsi gazdasági kikötőt és Duna-hidat.
Csoboth Tamás (független) Somberek polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1500 lakosú településen a mezőgazdaságnak gazdag múltja van, ez kellő alapot ad a gazdálkodók eredményes tevékenységéhez.
A községben gazdakörök működnek, a gazdák aktívak, a termelői összefogás a határon túlra is kiterjed, Somberek évek óta a Magyarok kenyere program egyik fő baranyai búzagyűjtő helyszíne – jegyezte meg a polgármester.