Gulyás Gergely: Magyarország elsőként győzte le a járványt
Magyarország elsőként győzte le a koronavírus-járványt, az emberek szabadságának gyorsabb visszanyerésével pedig a gazdasági növekedés is előbb indul meg – mondta az Észak-Magyarország című napilap szerdai számában megjelent interjúban a Miniszterelnökséget vezető miniszter.Gulyás Gergely szerint a kilábalás első jeleit mutatja az is, hogy az ipari termelés márciusban 16,5 százalékkal nőtt, és ez – egyéb kedvező tendenciák mellett -, kedvező hatással lesz a gazdasági növekedésre is. A pénzügyi tárca prognózisa szerint idén 4-5 százalékok növekedés várható; a miniszter szerint ez biztosan teljesül, de még ennél is magasabb növekedésre számít, jövőre pedig 5 százalék feletti bővülést vár.
A járvány magas halálozási adataira vonatkozó kérdésre azt mondta: Magyarország azokat is a koronavírus-fertőzésben elhunytak közé sorolja, akik nem a vírus miatt haltak meg, de koronavírusosak voltak. Az előző év halálozási adatait tekintve Magyarország az európai középmezőnyben van – fűzte hozzá.
Szerinte a halottak magas számáról szóló vita „nem vall túl sok empátiára”. Az ellenzék részéről az orvosok és ápolók munkájának „leértékelése nem tartozik a bocsánatos bűnök közé, miközben a baloldal oltásellenessége csak fokozta a bajt” – mondta, hozzátéve: az ellenzék a mai napig sem vonta vissza azt a parlamenti javaslatot, amely ellenőrzött, engedélyezett és hatékony oltóanyagok használatát tiltaná meg.
Az uniós vakcinabeszerzésekkel összefüggésben hangsúlyozta: jó, hogy Brüsszel kötött szerződéseket, de ezek önmagukban nem lettek volna elegendők arra, hogy a 18 év feletti magyar lakosság 55 százaléka mostanra megkapja legalább az első oltást. Véleménye szerint hiba volt politikai kérdést csinálni abból, hogy melyik országtól veszik a tagállamok a vakcinát. Magyarország nem követte el ezt a hibát, ezért a magyarok előbb nyerik vissza a megszokott életüket – emelte ki.
Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy még nem fogadták el az uniós védettségi igazolványokhoz szükséges jogszabályt, így nem kezdődött el azok gyártása. Ezzel szemben a magyar védettségi igazolvánnyal már most sok uniós tagországba lehet utazni – mondta, hozzátéve: akinek van ilyen igazolványa, biztosan utazhat a nyáron.
A miniszter azzal kapcsolatban, hogy a svájci ABB és a hongkongi Johnson Electric távozik Ózdról, azt mondta: a térségben az elmúlt évtizedekben a munkanélküliség jelentette az egyik fő problémát, és bár az elmúlt időszakban ezen sikerült túllépni, Ózdon a két vállalat távozása veszélyt jelentett, ezért a kormány mindent megtett, hogy a távozó cégek helyére a kieső munkahelyek pótlására új vállalatokat találjon – hangsúlyozta.
Kiemelte: az egyik legfőbb kormányzati cél a hátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatása, a kormány ezt segély helyett a munkahelyek megőrzésével, újak létrehozásával szeretné elérni.
Ismertette: Ózdon a legnagyobb probléma a képzett munkaerő hiánya. A kormány ezt mérsékelni tudta a szakképzési rendszer átalakításával, állami és uniós forrásból történő támogatásával. Ha lesz elég szakképzett munkaerő, lényegesen több befektető érkezik majd a térségbe, és az egyetemi modellváltásnak is kedvező hatása lehet a munkaerőpiacra – fűzte hozzá.
A miniszter szerint a modellváltás nagy lehetőség az egyetemeknek, hiszen miközben a forrásokat az állam biztosítja, a közvetlen irányítás az államtól független lesz, és a vezetésben megjelennek a tudomány, a gazdaság és a közélet képviselői is. Ez szerinte garantálja, hogy sokkal piacképesebb tudást, diplomát nyújtsanak a hallgatóknak. A magyar egyetemek jelenleg – néhány kivételt leszámítva – nem tartoznak az európai elitbe, a reformmal azonban néhány éven belül felzárkózhatnak – jelentette ki.
Véleménye szerint az, hogy a modellváltás „a közvagyon lenyúlása”, értelmezhetetlen vád, mert a közalapítványok közcélt szolgálnak, másra nem fordítható a vagyonuk, csak a felsőoktatás támogatására.
Arra a kérdésre, hogy a kormány mennyire tud együttműködni Janiczak Dáviddal, Ózd jobbikos polgármesterével, azt felelte: a kormány tiszteletben tartja a választópolgárok döntését. Ez megmutatkozik a 23 milliárd forintos kormányzati támogatásban is, amellyel az átlagosnál rosszabb anyagi helyzetben lévő, 25 ezernél több lakosú városok önkormányzatait támogatják – mondta, hozzáfűzve: Miskolc 1,35 milliárd forintos, Ózd 180 milliós támogatásban részesül.
Arról, hogy egyes vélemények szerint a kormánynak a nagybefektetők helyett a kisvállalkozásokat kellene támogatnia, úgy vélekedett: a kisvállalkozások a fejlesztési és a munkahelyteremtési támogatásokból arányosan részesülnek. Az iparűzési adó megfelezésére például csak a kis- és közepes vállalkozások jogosultak. A „kritikusok” egyszerre támadják a kisvállalkozások támogatásának „vélelmezett hiányát” és a „nekik járó” iparűzési adócsökkentést, pedig a két állítás egyszerre nem lehet igaz – jelentette ki.
Gulyás Gergely a 2022-es országgyűlési választásokat illetően úgy fogalmazott, „ha meghallgatja az ember az ellenzéki vádakat, azok stílusát és hangnemét, akkor nem lehet illúziónk: ez minden korábbinál durvább kampány lesz”. A kormánynak fel kell vennie a kesztyűt, be kell mutatnia az elmúlt évtized eredményeit, és azt, hogy „mindez veszélybe kerül, ha ez az ellenzék hatalomhoz jut” – mondta.
Szerinte az ellenzéki előválasztás eredménye már előre lejátszott, de csak másodlagos kérdés, ki a baloldal miniszterelnök-jelöltje, mert „ha esetleg mégsem a nemzeti oldal nyerne, akkor teljesen egyértelmű, hogy a látszólag a miniszterelnöki székbe kerülő báb személyétől függetlenül Gyurcsány-kormány alakul”.