Időt kér a Balaton

Magyarországon a telekbeépítés és a te­lek­alakítás nem tartozik az alapjogok közé, így az önkormányzatoknak van szabályozási joguk, hogy melyik telken mi építhető. A változtatási tilalom alá eső területen nem lehet telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévőt átalakítani, bővíteni, elbontani vagy más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani. Az önkormányzat az építészeti jellemzőket – anyaghasználat, tetőhajlásszög, beépítési mód – is meghatározhatja. Az utóbbi időben a természeti környezet védelme érdekében egyre több Balaton-felvidéki település vezet be változtatási és építési tilalmat. Új tendencia van kialakulóban?

Túlzó beépítések

A Zánkától északra lévő Dörgicsén tavaly ősz óta van érvényben a külterületre vonatkozó változtatási tilalom. Azért rendelte el az önkormányzat, mert észlelte, hogy többen a település külterületére vonatkozó szabályzatot áthágva próbáltak építési előnyöket szerezni. Egy befektető például apartmant tervezett felépíteni egy szőlő és szántó besorolású területen, nagy tiltakozást váltva ki a helyiek körében.

A tilalom ideje alatt az önkormányzat új szabályozást készít. Februárban Paloznak nemcsak a külterületére, hanem a település teljes területére rendelt el változtatási tilalmat. Czeglédy Ákos, Paloznak független polgármestere kérdésünkre elmondta, azért volt szükség az intézkedésre, mert a balatoni ingatlanok iránti érdeklődés az utóbbi két-három évben gyors növekedésnek indult, és ez az ötszáz fős településen is éreztette hatását.

– Bár a faluban nincsen üdülőtelep, az utóbbi évtizedekben mégis egyre több üdülő épült. Míg a rendszerváltás környékén három ingatlan közül csak egy volt az üdülő, addig mára ez az arány megfordult. Az elmúlt harminc évben a pincéket, présházakat is nyaralóvá alakították, aminek következtében a domboldalainkon egyre kevesebb lett a szőlőültetvény, és egyre több a nyaraló. Megvesznek minden talpalatnyi földet vagy építményt, és azonnal indul az építkezés vagy a beépítés, minden négyzetmétert kihasználnak. A folyamatot teljesen visszaszorítani nem lehet, legfeljebb mérsékelni, sajnos egyre kevesebb sikerrel – mondta a Demokratának a települést 1998 óta irányító polgármester, aki szeretné, ha Paloznak megmaradna olyan csendes, nyugodt falunak, amilyennek az itt élők megismerték és megszerették.

A polgármester elismerte, szükség van a balatoni fejlesztésekre, de a túlzott beépítések tönkreteszik a környezetet, ezért meg kell találni a kellő egyensúlyt. A rendszerváltás után Paloznakon ügyeltek arra, hogy a telkek ne aprózódjanak fel. Míg itt maximum csak kétlakásos társasházat lehet építeni egy telken, addig például több balatoni településen ilyen jellegű tilalmat nem vezettek be, így nem ritka, hogy hat-nyolc lakásos társasházakat húznak fel egy családi házas telkeken. A törvény szerint akkor lehet elrendelni a változtatási tilalmat, ha az önkormányzat felülvizsgálja a területrendezési tervét. Erre legutóbb 2015-ben lett volna alkalom, de akkor még nem volt ilyen nagy mértékű a beépítés. A 2018-ban elfogadott területrendezésről szóló törvény már előírja, hogy a balatoni településeknek 2021 végéig kötelező felülvizsgálni a rendezési tervüket, így a törvényi kötelezettség is lehetőséget kínált a változtatási tilalom elrendelésére.

Kérdésünkre, hogy fogadták a helyiek a rendeletet, úgy válaszolt, hogy az életvitelszerűen itt lakók közül még azok is egyetértettek, akik emiatt nem tudnak házfelújításba kezdeni, míg az építkezni kívánó telektulajdonosok értelemszerűen ellenezték.

Talán az idő megoldja

A polgármester ahhoz hasonlította a változtatási tilalmat, amikor egy kézilabda-mérkőzésen a vesztésre álló csapat edzője időt kér.

– Mi is ezt tettük, mert látjuk a problémát, de a megoldást egyelőre nem találjuk. Nyugaton arra is van példa, hogy csak az vásárolhat új telket egy faluban, aki ott is született. A helyiek közül sokan azt a megoldást is támogatják, hogy ők dönthessenek az építkezések felől: ki és milyen épületet húzhat fel. Nem vagyok híve az ilyen korlátozásoknak. Egyelőre kivárunk, talán az idő mindent megold – fejtette ki.

A polgármester szerint nem a törvényi szabályozással van a probléma, hanem a betartatásával, mert nagyon sok az építési engedély nélküli vagy az engedélyektől eltérő épület. Például senki nem ellenőrzi, hogy a Balaton-felvidék külterületi telkein csak akkor szabad építkezni, ha a telek legalább nyolcvan százalékát szőlőműveléssel hasznosítják. Úgy látja: szigorú és hatékony ellenőrzésekre lenne szükség, valamint kezdetben néhány demonstratív bontásra is.

Április elején a Dörgicse melletti Szent­antalfán is változtatási tilalmat rendeltek el. Megkerestük Kiss Csabát, Szentantalfa polgármesterét, aki csak annyit válaszolt, a település egyelőre kivár. A helység közösségi oldalán a polgármester azt írta, a szőlőkkel, kis borospincékkel, ligetekkel tarkított domboldalon több mint háromszáz olyan telek van, ahol az építési szabályok szerint építkezni lehetne. Szerinte nem kérdés, hogy a jelenlegi „ingatlanfelvásárlási őrületben ez egy pillanat alatt meg is történne, amellyel örökre megváltozna Szentantalfa látképe, hangulata, mindaz, amit szeretünk benne”.

Hozzátette, ezek a házak nem pincének, hanem lakóháznak épülnének, a falu infrastruktúrája pedig nem bírná a lélekszám növekedéséből adódó megnövekedett terhelést. Egy internetes portálnak pedig azt nyilatkozta, nem szeretné, hogy a szőlőhegyet olyan üdülőövezetté alakítsák, ahol az ingatlanok többsége az év nagy részében üresen áll, mint ahogy ez a folyamat már több környező településen zajlik.

Az önkormányzat azt tervezi, hogy ötezer négyzetméterre emeli azt a teleknagyságot, amelyen már lehetne építeni, az építmény nagyságát pedig 75 négyzetméterben korlátoznák. Dörgicsén és Szentantalfán azért nem rendelték el a belterületre is vonatkozó változtatási tilalmat, mert nem szeretnék elriasztani azokat, akik letelepedésben gondolkodnak. Paloznak lélekszáma viszont az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt, és közben a demográfiai összetétele is megváltozott. Míg korábban inkább az ötven-hatvan éves korosztály vásárolta a nyaralókat, ma már egyre több a fiatal, gyermekes család, amelyek életvitelszerűen ide is költöznek. A polgármester hozzátette, Paloznakon elsősorban figyelemfelkeltő szándékkal rendelték el a belterületre is a tilalmat. Amint a járványhelyzet lehetővé teszi, lakossági fórumon vitatják meg, indokolt-e érvényben tartani. A tilalom ugyanis nem teszi lehetővé azokat a bővítéseket, amelyekre most állami támogatások is igénybe vehetők, ezért a polgármester elképzelhetőnek tartja, hogy a belterületre vonatkozó tilalmat még nyáron feloldják.

Halk segélykiáltás

Szkordilisz Flóra, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezetője a Demokratának elmondta, korábban is volt arra példa, hogy egy-egy település építési tilalmat rendelt el, mégsem keltette fel az országos média figyelmét. Úgy látja, most sem annak van hírértéke, hogy néhány önkormányzat ezt tette, hanem inkább annak, hogy a többi település miért nem cselekedett hasonlóan.

– Az építőipar fellendülése óta a Balaton északi partján olyan indokolatlan építkezési hullám vette kezdetét, amely miatt a Balaton értékei, a víz, a természeti kincsek veszélybe kerülhetnek, így a folyamat a visszájára is fordulhat, és a magyar tenger elveszítheti vonzerejét. Ezért teljesen érthető, ha a balatoni településvezetők megpróbálnak gátat vetni a túlzó beruházási kedvnek – mondta Szkordilisz Flóra.

Szerinte összetett szociális-gazdasági problémáról van szó, ahol az építési tilalom elrendelése csak egy halk segélykiáltás az önkormányzatok részéről.

– Ma már a budapesti agglomeráció lassan Keszthelyig tart. Komoly környezetterhelést okoz, hogy nyáron fél Budapest a Balatonra költözik, télen meg üresen állnak a házak. Érdemes látni a probléma másik oldalát is. Míg az ország egyik felén töretlen az építkezési kedv, a másik felén települések ürülnek ki, többnyire azok, amelyeket az előző rendszerben mesterségesen iparosítottak. Örvendetes, ha olyan balatoni fejlesztések valósulnak meg, amelyek építészetileg és a szolgáltatások bővítésével növelik egy település vonzerejét, viszont az olyanok, amikor egy szálloda egy egész hegyoldalt elfoglal, túlzóak és károsak.

Kérdésünkre, miszerint a tilalom okozhat-e gazdasági károkat a helyieknek vagy az önkormányzatoknak, úgy válaszolt, hogy középtávon nem, hiszen csak ideiglenesen érvényes.

– Természetesen nem arról van szó, hogy az érintett településen ezentúl mindenkinek megtiltanák az építkezést. Ez átmeneti állapot, amelyet addig tartanak fenn, amíg ki nem dolgozzák a helyi szabályozási tervet, amely alkalmas lesz arra, hogy az adott helyszínen keretek közé szorítsa az építkezéseket.

A településvezetők számára tehát két lehetőség kínálkozik: a szemléletformálás és a jogi szabályozás. A kettőnek együtt kell érvényesülnie, hogy a helyiek körében ne szüljön elégedetlenséget, mondja az urbanisztikai tudásközpont ügyvezetője. Hangsúlyozva, mivel az építés nem alkotmányos, hanem származtatott jog, ezért a teljes tilalom az egyetlen eszköz az önkormányzatok kezében.