Miért jó Bécsbe költözni?
Ausztriára több állam, mindenekelőtt Németország egyfajta kísérleti laboratóriumként tekint. Nem véletlenül. Nyugati szomszédunknál egy rendhagyó és szokatlanul merész politikai kísérlet zajlik: a jobbközép ÖVP két éve próbál közösen kormányozni a szélsőbaloldali Zöldekkel.Olyan ez, mint a sósav és a hipó reakciója. Ha sósavra hipót öntünk, mérgező klórgáz fejlődik, ami akár életveszélyes fulladást is okozhat. A politika tudománya nem annyira egzakt, mint a kémiáé, de borítékolható, hogy a furcsa szimbiózist csak a hatalom közös birtoklása tartja egyben. A képződő káros melléktermék a romló közbiztonságban, a nők elleni gyilkosságokban, a kitoloncolások elleni tüntetésekben és a transzgender ideológia terjesztésében nyilvánul meg.
A Zöldekkel kötött koalíció 2019 őszén, az Ibiza-botrányt követő új választás után jött létre. A kezdeti udvarias gesztusok után ma már jól látszik, hogy az osztrák modell ezer sebből vérzik, a kísérlet egyre inkább meghiúsulni látszik. A tavaly novemberi bécsi terrortámadás már a válság első figyelmeztető jele volt. A titkosszolgálatnál valami félrecsúszott, amikor 2019 decemberében a 22 hónap börtönre ítélt iszlamista merénylő feltételesen szabadlábra került. A terrorista 2020 nyarán nagy mennyiségű lőszert vásárolt Szlovákiában, amiről a szlovák titkosszolgálat értesítette az osztrákokat. Mégsem történt semmi: megvárták, amíg lecsap.
Bár Kurz kancellár sűrűn hangoztatja, hogy sikermodellnek tartja a jobbközép–zöld koalíciót, amely szerinte máshol is működhet, ezt már maga sem gondolja komolyan, miután láthatóan nő a rá nehezedő nyomás. Már a korrupció szele is megcsapta az osztrák kancellárt, aki ennek ellenére egyelőre magabiztosnak tűnik. A gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vizsgálatot indított Kurz kancellárral és kabinetfőnökével szemben. A gyanú szerint Sebastian Kurz állítólag hamis tanúvallomást tett az Ibiza-botrány feltárására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság előtt. A WKStA a DPA német hírügynökségnek is megerősítette, hogy vizsgálat folyik az osztrák kancellár és kabinetfőnöke, Bernhard Bonelli ellen. A kancellár az eljárást kellemetlennek nevezte, de megerősítette, hogy nem mond le.
A Neos (osztrák liberális párt) által beterjesztett panasz szerint Kurz és kabinetfőnöke letagadta a vizsgálóbizottság előtt, hogy lettek volna háttéralkuk Thomas Schmid kinevezésekor az ÖBAG állami holding élére. A Neos azt állítja, hogy az ügyészségnek a birtokában vannak azok a chatnaplók, amelyek az ellenkezőjét bizonyítják. Az ügy előzménye, hogy a kancellár bizalmasa, Gernot Blümel pénzügyminiszter már hónapok óta az ügyészség figyelmének középpontjában áll: nyomozás folyik ellene a Novomatic szerencsejáték-óriáscéggel kapcsolatos korrupció gyanúja miatt. Ő is tagadja az ellene felhozott vádakat.
Közben a társadalmat félelemben tartják az erőszakos bűncselekmények, ám a migrációs hátterű bűnözők kitoloncolását megnehezítik a liberális politikusok és zöldszervezetek. A nők elleni gyilkosságok is egyre jobban sokkolják az osztrák közvéleményt. Az idei év első négy és fél hónapja alatt 13 nő lett gyilkosság áldozata. A legutóbb május 12-én adta hírül a Heute.at, hogy Bécs Simmering negyedében holtan találtak egy 36 éves nőt halálos nyaki sérülésekkel. A bűnügyi statisztikai adatok szerint 2020-ban összesen 31 nőt öltek meg Ausztriában, 2019-ben 39-et.
Két éve vesztette el a tizenhat éves lányát Manuela K. Egy hideg vasárnap reggelén maga találta meg lánya holttestét a Wodicka parkban, Bécsújhelyen. A gyanúsítottat, a 19 éves szír Yazan A.-t még aznap éjfél előtt elfogták Bécs Favoriten negyedében. A tettes 15 év börtönnel megúszta, egyúttal elrendelték pszichiátriai gyógykezelését. Ausztria közvéleményét felháborította a feltűnően enyhe ítélet. Tizenöt évvel megússza a kegyetlen gyilkos, aki még a lány holttestét is meggyalázta? A logikus válasz a kitoloncolás lenne, de a Zöldek és a baloldali jogvédő szervezetek mindent elkövetnek a bűnözők visszaküldésének megakadályozására.
Március 30-án szélsőbaloldali aktivisták lezárták az A4-es és a B9-es autópálya schwechati repülőtérre vezető szakaszát, hogy afgánok visszaküldése ellen tiltakozzanak. Több mint hét kilométeres dugó alakult ki. A tüntetést a Zöldek „Mindenkinek joga van maradni” nevű csoportja szervezte. Ülősztrájkot is bevetettek, így zárva le a reptérre vezető bekötőutakat. Az 50 afgánt több európai országból gyűjtötték össze, csak 12-en származtak osztrák börtönökből. Kitoloncolásukra különböző bűncselekmények miatt került sor (többek közt súlyos testi sértés, rablás, szexuális bűncselekmény, veszélyes fenyegetés és kábítószerrel való kereskedelem). Visszaküldésük charterjárattal történt. Ezt akarták megakadályozni az előre be nem jelentett tüntetés résztvevői, akik ellen a Covid-járvány miatti intézkedések be nem tartása, a gyülekezési szabályok és a közlekedési rend megsértése miatt tettek feljelentést. Komoly következményektől nem kell tartaniuk, tisztában vannak a jogaikkal: nem számít, hogy hányan rekedtek a dugóban, miközben a rendőrség egyenként vitte el ölben az úton ülő vagy az átjárókhoz bilincselt tüntetőket.
Az osztrák börtönök megteltek. A statisztikai hivatal adatai szerint 2020. szeptember elsején az ország börtöneiben 4177 osztrák állampolgárságú személy mellett 1464 EU-s, illetve további 2822 nem EU-s állampolgárt és további 103 ismeretlen állampolgárságú személyt tartottak fogva. Vagyis a rabok több mint fele külföldi. Az Österreich című ingyenes lap a börtönök zsúfoltsága mellett arról is beszámol, hogy a 3200 börtönőr fel van háborodva, mert a rabok előnyt élveznek az oltási sorrendben: utóbbiakat előbb részesítik védelemben, mint a büntetés-végrehajtási intézetek dolgozóit. Vezetőjük a döntést meghozó zöldpárti egészségügyi minisztert bírálja.
De ez még nem minden. Szabadlábon védekezhet az a 32 éves csecsen terrorista, aki a gyanú szerint embereket fejezett le. Idén júliusban kellene megjelennie a bíróságon, de kérdés, hogy ott lesz-e egyáltalán a tárgyaláson. Mivel letelt az előzetes letartóztatás határideje (két évig tartható a gyanúsított előzetesben), a veszélyes bűnözőt szabadlábra helyezték, mivel ügye elakadt a jog és a bürokrácia útvesztőiben…
A grazi ügyészség vádat emelt ellene, majd az akta az ottani bírósághoz került, ahonnan a Legfelsőbb Bíróságra továbbították. A Legfelsőbb Bíróságnak egyetlen dolgot kellett eldöntenie, hogy az ügyet a grazi vagy a bécsi bíróság tárgyalja-e. Ám ez a döntés valami miatt hónapokat vett igénybe. Mire megszületett a határozat, hogy Bécs az illetékes, letelt a kétéves határidő, így a törvény értelmében a veszélyes bűnözőt szabadon engedték. Az iszlamista terrorista azóta nyugodtan sétálgathat Bécs utcáin.
Átkelhet azon a transz–Pride-zebrán is, amelyet Bécs IX. kerületének szociáldemokrata polgármestere adott át a Lazarettgassén az iraki kurd Saya Ahmad társaságában, hogy felhívja a figyelmet a transzgender személyekre. Ahogy egy bécsi olvasónk írta, ezért már tényleg érdemes Bécsbe költözni.