Lowcock felhívta a figyelmet a fegyveres konfliktusok, a koronavírus okozta Covid-19 és az egészségügyi ellátás közti összefüggésre, példaként említve Szíriát és Jement.

Hirdetés

Úgy vélte, bár az António Guterres ENSZ-főtitkár által tavaly márciusban, a pandémia terjedése miatt meghirdetett globális tűzszüneti felhívásra néhányan pozitívan reagáltak, több konfliktus nem csillapodott, és újak is kitörtek, például Örményország és Azerbajdzsán között. Mindez – tette hozzá – hozzájárult az otthonaikat elhagyni kényszerülők számának jelentős megugrásához 2020-ban.

„A biztonsági helyzet, a szankciók, a terrorizmus elleni intézkedések és bürokratikus akadályok szintén nehezítették a humanitárius műveleteket” – szögezte le, kitérve a járványügyi rendelkezések keretében hozott karanténszabályokra és a határok lezárására.

Lowcock kitért több, a pandémia idején civileket ért atrocitásokra is, köztük egy afganisztáni iskola ellen májusban elkövetett terrortámadásra, az észak-etiópiai Tigré tartományból jelentett tömeggyilkosságokra és tömeges nemi erőszakra, valamint az éppen csak lezáruló, több mint 200, zömében palesztin halálos áldozatot követelő konfliktusra Izrael és a Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó radikális Hamász szervezet közt.

Korábban írtuk

Hangsúlyozta, hogy ismét nőtt az éhezés fenyegetése több válságövezetben, köztük Nigéria északkeleti részén és a Szahara körzetében található Száhel-övezet egyes régióiban. Hozzátette: 2020 végére közel 100 millió ember élelmiszer-ellátása került veszélybe a fegyveres összecsapások nyomán, körülbelül 20 millióval többé, mint 2019-ben.

Felemlítette az egészségügyi dolgozók ellen elkövetett támadásokat is, leszögezve: több mint 20, harcok sújtotta országban 182, az egészségügyi rendszerben dolgozó embert öltek meg, a legtöbbet közülük Burkina Fasóban, Szomáliában és Szíriában.

Peter Maurer, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy e támadásokat éppen akkor követik el az egészségügyi dolgozók ellen, mikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Felszólalásában leszögezte: több tucat, konfliktus sújtotta országban e támadások még mindig megtorlatlanul maradnak. Hozzátette, hogy nőtt az egészségügyi létesítmények ellen elkövetett kibertámadások száma is.

Mindketten sürgették az ENSZ BT-t és a nemzetközi közösséget arra, hogy tegyen többet a válságövezetekben rekedt civilek védelméért, egyebek közt az infrastruktúrafejlesztés és az alapvető szolgáltatások javítása terén.