A fertőzés hosszú árnyéka

A Semmelweis Egyetem gyermekklinikáján március végén alakult ilyen ambulancia, tehát egy hónappal korábban, mint mondjuk mint New Yorkban. A lépés nem volt korai: már a bejelentés napján júliusig beteltek az időpontok. Ezután megháromszorozták a tervezett kapacitást, de még ez sem elég.

– Először februárban kezdtek el megjelenni nálunk a gyerekek furcsa, több területre kiterjedő tünetekkel, poszt-Covid-gyanúval – meséli dr. Krivácsy Péter klinikai főorvos, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi Betegellátó Osztályának (SBO) vezetője.

– A növekvő érdeklődés miatt indítottuk el a Long Covid Ambulanciát, már túl vagyunk száz megvizsgált betegen. Szeretnénk bővülni, ugyanis most hetente csak tizenöt új gyereket tudunk fogadni. De országszerte is nyílnak ilyen rendelők, hamarosan a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján is lesz egy, a Bethesda Gyermekkórházban és a Szent János Kórházban is foglalkoznak ezzel, vidéken pedig Miskolcon, Kaposváron, Debrecenben.

Az ambulanciára azokat a gyerekeket várják születésüktől 18 éves korig, akiknek igazoltan vagy alapos gyanúval diag­nosztizált koronavírus-fertőzésük után minimum négy héttel, de inkább később tartós tüneteik jelentkeztek. Beutalóra nincs szükség.

Az orvosok rendkívül sokféle panasszal találkoznak: fejfájás, szédülés, bizonytalanságérzés, légzési és keringési nehézségek, hasi és mellkasi fájdalmak, fogyás, figyelemzavar, a szaglás és ízérzés zavarai, izom- és ízületi fájdalmak, alvási panaszok, a fizikai és a kognitív teljesítőképesség csökkenése.

– A gyerekek tünetei általában több szervet is érintenek, az első húsz beteg majdnem ötvenféle panasszal érkezett. Azt látjuk, hogy viszonylag jelentős részük életminősége nagy mértékben romlott, és ez az állapot hat-hét hónapja is tarthat – így Krivácsy Péter, aki egyben az ambulancia vezetője is.

– Egy fiú például novemberben fertőződött meg, pár nap alatt átesett a betegségen, azután januárban kezdődtek meg az elhúzódó tünetei, amelyektől még most, májusban is szenved. Fontos, hogy magának az eredeti, akut fertőzésnek a súlyossága nem befolyásolja a poszt-Covid kialakulását, tünetmentes lefolyás után is megjelenhet. A panaszok hullámzók, hol rosszabbak, hol jobbak.

– Az egyik vizsgálatunk az úgynevezett hatperces járásteszt, amelynek során a lehető legnagyobb teljesítménnyel kell rövid ideig sétálni – veszi át a szót dr. Garai Réka csecsemő- és gyermekgyógyász-rezidens, az ambulancia munkatársa.

– Sok esetben nem bírnak ennyi ideig sem járni a jelentkezők, az egyik első, 15 éves betegünk csak hetven métert tudott megtenni, és utána le kellett ülnie, mellkasi fájdalom, erős szívdobogás miatt. Ez nagyon kevés, egy iskola folyosója is hosszabb. Egyértelmű, hogy az érintett gyerekek nem tudnak normális életet élni, és a bezártságuk is még mindig tart.

Emellett gyakran képtelenek koncentrálni, figyelemzavarral küszködnek.

– Az angol irodalomnak van erre egy nagyon találó kifejezése, a brain fog, vagyis mintha köd ülne az agyon – mondja Garai Réka. – Például az egyik lány, aki zongorázik, azt mesélte, hogy régebben sokkal könnyebben tudott megtanulni darabokat, és most kínlódik velük. Mások elolvasnak egy szöveget, és nem tudják úgy összefoglalni, mint korábban. A kisebbeknek nehéz megfogalmazniuk ezeket a változásokat, de a szülők észreveszik őket.

– Persze egyesek arra gondolnak, hogy ugyan, hát gyerekek, és talán csak nincs kedvük visszamenni az iskolába, és ezek csak pszichoszomatikus panaszok – mutat rá az általános reakcióra Krivácsy Péter.

– A koncentrációs zavart azonban teljesen objektívan lehet mérni tesztekkel. S vannak egészen furcsa tünetek is, például az, hogy a beteg testén hetente kétszer-háromszor megjelennek, majd eltűnnek kiütések, csomók. Egy lány azt mesélte, olyan érzés, amikor elkezd fájni a mellkasa, mintha a sejtjei fájnának belülről, nem tudja egy megfogható területhez kötni a fájdalmat, mint mondjuk a tüdő, a szív vagy a bőr. Nem is egy betegünk panaszolta, hogy rohamszerűen megduzzadnak az erei a csuklóján, és belülről maró érzése van, ilyenkor használni sem tudja a kezét, például nem képes megfogni valamit. Kicsit olyan érzésünk volt néha a kollégáimmal, mintha egy pszichothrillerbe csöppentünk volna, mert ezekre a jelenségekre nem láttunk példát korábban.

– Az érintett családoknak már az is nagy megkönnyebbülés, hogy elismerjük a gyerekek érzeteit, hogy ez tényleg egy betegség, és nem képzelődnek – meséli Garai Réka.

A kezelésre pedig sok szempontból is szükség van, a rendszeres fájdalom a felnőttek életét is tönkreteszi, nemhogy a gyerekekét. Sok, látszólag könnyedén túlélhető tünetnek pedig súlyos következményei vannak, jó példa erre a szaglás és ízlelés elvesztése vagy torzulása. Aggasztó étvágyvesztéssel, ezáltal folyamatos súlyvesztéssel jár, hiszen az evésben nincs többé semmi kellemes. Arról nem is beszélve, hogy ha ilyen hétköznapi örömérzések hiányoznak az életünkből, az a hangulatunkra is alaposan rányomja a bélyegét.

A kivizsgálás az ambulancián multidiszciplináris, számos szakellátó, többek között a kardiológia, a pulmonológia, a fül-orr-gégészet, a pszichiátria, a pszichológia, a neurológia, az endokrinológia, a gasztroenterológia, az immunológia, az infektológia, a reumatológia is részt vesz benne. Minden páciensnek egyéni terápiát állítanak össze, ennek része életvitelének és táplálkozásának áttekintése, a gyógytorna, bizonyos vitaminok, illetve speciális kezelések. Például a szag- és ízérzékelés esetében van egy tréning, amelynek során a már ismert illatokat újra megismertetik az érintettek idegrendszerével. De a jelentkezők tíz százalékának pajzsmirigy-gyulladása is van, közülük többen pótló hormont is kapnak.

– A long Covid-szindrómával kapcsolatban a felnőttekre vonatkozóan is kevés a szakirodalmi adat, de a gyerekekre még annyi sincs – magyarázza Krivácsy Péter.

– A felnőtt fertőzöttek 2-10 százaléka szenved poszt-Covid-tünetektől, de más vizsgálatok ennek a többszörösét állapítják meg. Persze ez a definíciótól is függ. A gyerekeknél mi azt látjuk, hogy a tíz és tizennyolc év közötti korosztály erősebben reprezentált, de van négyéves és másfél éves páciensünk is. Ez azonban még nem tudományos vizsgálat eredménye.

Az alapkutatások szerint több kórélettani folyamat okozhatja ezeket a tüneteket, például a véralvadás megváltozása, a citokin-túlprodukció, bizonyos erek gyulladása, direkt sejtkárosodás, illetve kóros és fokozott immunológiai folyamatok. Ez a vírus nagyon erősen érinti az immunrendszert, ezért reagálnak rá annyira különböző módokon az emberek.

Ahogy a főorvos fogalmaz: jelenleg nincs bizonyítékokon alapuló kezelés, de a komplex rehabilitációval remélhetőleg tudnak segíteni a betegeken.

– Az első kislány, aki bejött, már jobban van. Havonta kell kontrollra járni, és több beteg állapota ekkorra már javulást mutat, habár gyógyulásról még nem beszélhetünk, és ezt nem is várjuk ennyi idő alatt – mondja a főorvos. – Sokára tudunk valódi válaszokat adni, és nekünk is sokat kell még tanulnunk erről az új kórképről.

Fontos, hogy a poszt-Covid nem ugyanaz, mint az ősszel a gyerekek esetében számos alkalommal fellépett sokszervi gyulladásos betegség. Az utóbbi egy fékevesztett immunválasz, ami kifejezetten a gyerekeknél jelentkezik, de nem a fertőzéssel való küzdelem során, mint a felnőtteknél a citokinvihar, hanem a gyógyulást követő hetekben. Ezt a tünetegyüttest főként láz jellemzi, és elég veszélyes, hatvan százalékban az intenzív osztályra juttatja a betegeket.

– Az az érdekes, hogy az őszi hullám eredményeképpen sok ilyen esetet kezeltünk itt a klinikán, most a harmadik hullámban ők sokkal kevesebben vannak – foglalja össze a helyzetet Krivácsy Péter. – A jelenlegi long Covid-osok a második hullámban fertőződtek meg, és úgy tűnik, minden hullám másképp viselkedik, ezért nem tudjuk, hogy a most lecsengő harmadik utóhatásaként mit várhatunk. Ez volt az eddigi legsúlyosabb, sok gyerek is elkapta, ezért fejben készülnünk kell a long Covid-osok vélhetően nyár elejétől várható megjelenésére. Addigra azonban már sokkal több lesz a tapasztalunk.