Átadták a felújított berettyóújfalui zsinagógát

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, a zsidó-keresztény gyökerek megtartása, ápolása létfontosságú a jövő szempontjából.

„Ez a kormány abból a szilárd meggyőződésből indul ki, hogy (…) a hitnek helye van a modern világunkban” – hangoztatta.

Az államtitkár szerint a megújulás és az újrakezdés az a két fejlemény, amely alkalmat adott arra, hogy „együtt ünnepelhessük a Kárpát-medencei magyar-zsidó kulturális örökség egy újabb darabjának a helyreállítását Berettyóújfaluban”.

A koronavírus-járványra kitérve azt mondta, a magyarok ismét bebizonyították, hogy ha szükség van erre, mindig akad sok felkészült és odaadó ember a baj kivédésére.

„Magyarország szuverén állam módjára, saját valós érdekeit és a politikai realitásokat szem előtt tartva volt képes dönteni a vakcinák beszerzéséről” – mondta, hozzátéve: ez tette lehetővé, hogy Magyarország a lakosság átoltottságát tekintve az Európai Unió élvonalába tartozik, így „bátran belefoghatunk az ország újraindításába”.

Orbán Balázs a nemzet számára hosszú távon megtérülő befektetésnek nevezte, ha a tudományba, az oktatásba és az egészségügybe fektet be. Azt mondta, ellenkező utat járnak be, mint az előző válság idején a baloldali kormányok: „ők kivették a forrásokat ezekből a szektorokból, mi pedig soha nem látott plusz forrásokat teszünk bele”.

Kitért arra: nem szabad engedni annak a modernitásban „népszerű csábításnak”, hogy a vallás és a tudomány egymással szemben áll; a vallást üldöző törekvéseket el kell utasítani. „Mindkettőre nagy szükségünk van ahhoz, hogy sikeres nemzetként maradhassunk fenn az következő évszázadokban is” – közölte.

Rövid történelmi áttekintésében az államtitkár utalt a nemzetiszocializmusra, amely az európai zsidóság elpusztítását tűzte ki célul, míg a másik, „a baloldal által kreált kommunista ideológia más alappal ugyan, de ugyanúgy a zsidó-keresztény kulturális alapok elpusztítására törekedett Magyarországon és egész Kelet-Közép-Európában”.

Mindezek Berettyóújfaluban oda vezettek, hogy a zsugorodó hitközség 1965-re már nem tudta fenntartani zsinagógáját – mondta, majd hozzátette: a zsidó-keresztény kulturális örökség, illetve a szabad vallásgyakorlás védelmére történelmi felelősségeként tekint a magyar kormány.

Ennek az elköteleződésnek köszönhető, hogy Berettyóújfalu mellett Pécsen, Vácon, Nagykőrösön, Karcagon, Kecskeméten és Budapesten is megújultak zsidó imaházak, imatermek a kormány támogatásával – jelezte Orbán Balázs.

Vitányi István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője felidézte gyerekkori emlékeit a helyi zsidóságról, megjegyezve, hogy az 1900-as évek elején Berettyóújfalu lakosságának 11 százaléka tartozott a közösséghez, a holokausztnak pedig 654 helyi áldozata volt. A politikus szerint rájuk emlékezve is kötelességük volt a zsinagógát felújítani.

Muraközi István (Fidesz-KDNP), Berettyóújfalu polgármestere hozzátette: főhajtás ez az áldozatok emléke előtt is, ugyanakkor a szabad vallásgyakorlásnak, a hitélet reneszánszának is jelképe a felújított zsinagóga.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke az értékmegőrzés mellett az épület kultúrtér jellegét és a turizmus fellendítésében várható szerepét emelte ki, megjegyezve, a zsinagógával együtt 15 projekt valósult meg Berettyóújfaluban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból.

A beszédek után hazai zsidó szervezetek vezetői mondtak köszöntőt, Heller Zsolt folkesztéta rendhagyó tárlatvezetése után pedig a jelen lévő rabbik közreműködésével felszentelték a zsinagóga szakrális terét.

A berettyóújfalui zsinagóga számos kulturális programnak ad otthont a nyáron, elsőként a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyét hallhatja majd a közönség a megújult falak között.