A magyar elnökség fókuszában a közép-európai identitás védelme
A nyugat-balkáni országok európai uniós integrációjának felgyorsítása központi eleme lesz a visegrádi csoport júliusban kezdődő magyar soros elnökségének – jelentette be Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Lengyelországban.
A V4 parlamenti elnökeinek a nyugat-lengyelországi Wroclaw melletti Topacz kastélyban rendezett találkozója során megtartott közös sajtóértekezleten a házelnök elmondta: a magyar elnökség alatt júliusban, szeptemberben és jövő márciusban terveznek V4-es házelnöki találkozót. A szeptemberit összekötik a nyugat-balkáni házelnöki értekezlettel.
A V4 soros elnöksége során Magyarország koordinálni szeretné azt a munkát is, amelyet az egyes nemzeti parlamentekben a képviselők végeznek az Európa jövőjéről szóló uniós konferenciában való részvételt illetően – közölte Kövér.
Nagyobb esélyt ad a visegrádi országok érdekeinek érvényesítésére, ha Európa jövőjére vonatkozóan az alapvető kérdésekben összehangolják az álláspontokat, együttesen hozzák őket nyilvánosságra – mondta.
A magyar elnökség kiemelt eleme lesz a kulturális örökség, ezzel összefüggésben pedig a közép-európai identitás védelme. Emellett minél magasabb szintre szeretnék emelni a regionális védelmi együttműködést is – közölte Kövér László.
Elzbieta Witek lengyel alsóházi elnök örömét fejezte ki, hogy a magyar elnökség az Európa jövőjéről folytatott vitát prioritásnak jelölte.
A találkozón szintén részt vevő lengyel szenátusi elnök, Tomasz Grodzki elégedettségét fejezte ki, hogy a V4 közös erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült biztosítani a térségbeli nemzeti parlamentek részvételét az uniós konferenciában.
A visegrádi házelnökök – a magyar és lengyel mellett a szlovák Boris Kollár és a cseh alsó- és felsőházi elnökök, Milos Vystrcil és Radek Vondrácek – a pénteki találkozón közös kilencpontos nyilatkozatot fogadtak el, ebben szintén támogatták a nyugat-balkáni országok európai integrációs folyamatát, valamint a keleti partnerség politikáját is.
A V4 létrehozásának idei, 30. évfordulójáról szólva leszögezték: a csoport az utóbbi évtizedekben jól segítette a tagországok nemzeti érdekeinek érvényesülését, hozzájárult a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz, megerősítette a közép-európai identitás érzését, és hatékony eszközzé vált a közös érdekek előmozdításában.
Egy másik pont szerint Ukrajnának szükséges felgyorsítania az európai irányultságú reformjait, és bizonyítania kell elkötelezettségét az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok – ideértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai – tiszteletben tartása iránt.
A házelnökök elítélték a nemzetközi jog mindennemű megsértését, kiemelve a lőszerraktár felrobbantását a csehországi Vrbeticében, valamint Raman Prataszevics fehérorosz ellenzéki újságíró letartóztatását. Támogatták a szankciók bevezetését a Lukasenka-rezsim ellen, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a büntetés „nem az emberek ellen” irányul. Felszólítottak a szabad és tisztességes fehéroroszországi elnökválasztás megtartására, valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátására.
