Megjelent az új Nemzeti Katonai Stratégia

Az erről szóló – a Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent – kormányhatározat rögzíti: ezzel hatályát veszti a 2012 óta hatályos Nemzeti Katonai Stratégia.

Az új NKS bevezetőjében kiemelték: „a haza védelme össznemzeti ügy”. A haderő képességeinek fejlesztése mellett megköveteli az országvédelemben érintett szervezetek közötti szoros együttműködést, a gazdaság növekedése mellett a nemzeti védelmi ipar fejlesztését, a széles társadalmi összefogást és az állampolgárok haza védelme iránti elkötelezettségét. Ennek megvalósításához nyújt útmutatást a stratégia.

Az NKS-ben kiemelt szerepet kap a honvédelmi és haderőfejlesztési program, azon belül is a védelmi ipar fejlesztése. A dokumentum azt írja: a „Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program a magyar nemzet, a magyar kormány és a magyar katonák erőfeszítéseinek eredményeként létrehozza az ezeréves állami léthez méltó, a magyar állampolgárok biztonságát növelő katonai erőt és az ennek fenntartásához szükséges hadiipari kapacitásokat”.

A haderőfejlesztés eredményeként jelentősen növekszik Magyarország katonai önereje, amely nemcsak önvédelmi és elrettentési képességéhez nélkülözhetetlen, hanem ahhoz is, hogy hatékony hozzájárulója maradjon a regionális, az európai és a transzatlanti biztonsági erőfeszítéseknek egyaránt.

A stratégia leszögezi: Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségnek. A megújuló nemzeti önerő azonban a 21. század gyorsan változó biztonsági környezetében szükségesebb, mint a hidegháborút követően bármikor. A változékony és nehezen kiszámítható biztonsági környezetben előrejelzés nélkül alakulhatnak ki válságok közvetlenül Magyarország határain, közvetett térségében vagy stratégiai távolságokban. „A modern globalizált világban a távoli válságok is rövid idő alatt begyűrűzhetnek a régió és az ország területére, aláásva az állampolgárok és a haza biztonságát, ahogy azt a 2015. évi illegális migrációs válság is bizonyította” – hangsúlyozták.

Az új NKS a biztonsági kihívások között arra figyelmeztet: „az illegális migráció tömeges mértékű, a kormányzati rendszerek és rendvédelmi erők túlterhelésével járó növekedésére lehet számítani főként a nyugat-balkáni, de más, hazánkat érintő útvonalak irányából is”. Egy ilyen jellegű „modern kori népvándorlás” súlyos következményekkel jár Európa, így Magyarország biztonságára és stabilitására nézve, miközben a jelenség nemzetbiztonsági, közbiztonsági, humanitárius és közegészségügyi kockázatokat is magában hordoz – fejtették ki.

Emellett – a stratégia szerint – jelentős fenyegetést jelent a radikális ideológiák és a terrorizmus terjedése Európán belül, illetve annak perifériáján. Kiemelték továbbá, hogy a kibertérben végrehajtott támadások is komoly veszélyt jelenthetnek egy ország működésében. Mindemellett a világűr stratégiai fontosságát is rögzíti a dokumentum.

Az NKS azt is rögzíti, hogy a honvédelmi kiadások és a hosszú távú tervezés feltételeinek megteremtését kormányzati döntések biztosítják. Ezek az elfogadott szövetségi kötelezettségvállalással összhangban garantálják a védelmi kiadásoknak a GDP 2 százalékos részarányra történő emelését legkésőbb 2024-től, majd legalább ennek a szintnek a megtartását az azt követő időszakra vonatkozóan. A modernizációra fordított kiadások már jelenleg is meghaladják a védelmi költségvetés 20 százalékát. Mindennek eredményeként a Magyar Honvédség képességfejlesztésére jelentős keret áll rendelkezésre jelenleg és a következő évek során is – fejtették ki.

„A biztonság megteremtése hosszú távú feladat, amelyre áldozni kell” – hangsúlyozza a stratégia, kiemelve: „a holnap fenyegetéseire ma kell elkezdeni a felkészülést”. Az ország védelme összetett, egymással szorosan összefüggő biztonsági elemekből épül fel – a katonai mellett gazdasági, politikai, társadalmi, környezeti, kiber- és információs dimenziók alkotják.

Az NKS kiemeli: a honvédelem ügyét nem lehet a biztonság más területeitől elválasztva, külön kezelni. Így a Nemzeti Katonai Stratégia hatálya a védelmi ágazat mindazon tevékenységeire és szervezeteire kiterjed, amelyek részt vesznek az ország védelmében, illetve a szövetségesi kötelezettségvállalásainkhoz kapcsolódó képességek biztosításában, de alapvetően a Magyar Honvédség részére biztosít iránymutatást – olvasható a dokumentumban.