Fehéroroszország tömeges migrációval fenyegette meg az EU-t
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azzal fenyegette meg Brüsszelt és Berlint, hogy migránsok tömegeit engedi Európába, különösen Németországba, és hogy betiltja a kínai és az orosz áruforgalom áthaladását az országán keresztül, válaszul arra, hogy az Európai Unió büntetőintézkedésekkel sújtotta Fehéroroszországot a vitatott választások, a tömeges megtorlások és a politikai ellenfelek őrizetbe vétele miatt.
Fehéroroszország elnöke a keddi kormányülésen úgy fogalmazott: be fogja tiltani a kínai és az orosz áruforgalom áthaladását az országán keresztül. „Emlékeznek a Skodára, a Niveára és a többire? Azt mondtuk nekik: fiúk, köszönjük, de viszlát, minden jót!” – mondta Lukasenka a minisztereinek.
Első lépésként lezártuk a belarusz piacot – fejtette ki az elnök. Második lépésként most pedig betiltjuk az országon áthaladó áruforgalmat – tette hozzá. „Ugyanezt kell tenni a németekkel is. Szállítsák az áruikat Finnországon keresztül Oroszországba és Kínába. Vagy Ukrajnán keresztül, vannak ott is jó útvonalak, szállítsák ott az áruikat”.
Azt is kijelentette, hogy beengedi Európába az Afganisztánból, Szíriából és Irakból érkező menekülteket. „Senkit sem fogunk megállítani” – szögezte le. „Az emberek megindultak a háborús övezetekből a ‘meleg és kényelmes Európába’, Németországnak pedig munkásokra van szüksége” – jelentette ki.
Lukasenka lépéseire azt követően került sor, hogy az EU egy sor büntetőintézkedéssel sújtotta Fehéroroszországot az erőszakos megtorlások miatt azon tüntetőkkel szemben, akik a tavalyi vitatott elnökválasztások után demonstráltak. Megfigyelők széles köre szerint az elnökválasztást elcsalták.
Az EU és az Egyesült Államok büntetőintézkedései nyomás alá helyezték Minszket, amely Moszkvától kap pénzügyi támogatást. Fehéroroszország már régóta jórészt Oroszországtól függ pénzügyileg: Minszk államadóssága több milliárd dollárra rúg.
Mindeközben Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke – aki részt vesz a litván nemzeti ünnep rendezvényein és kétoldalú tárgyalásokat folytat Litvániában – kedden a litván-fehérorosz határon fekvő Medininkai városában kijelentette: az EU tagállamai arra gyanakszanak, hogy a fehérorosz rendszer „keze benne van” a Litvániát elárasztó migránsáradat kialakulásában, hozzátéve, hogy „nem vagyunk naivak Európában. De nem is lehet megfélemlíteni bennünket”.
A Charles Michel elnök mellett álló Ingrida Simonyte litván miniszterelnök szerint a „komoly” migránsáradatot „a (fehérorosz) kormányzati struktúrák idézték elő”.
Lukasenka elnök kedden magukat a litván hatóságokat hibáztatta a migránsözön kialakulásáért, miután Vilnius hétfőn bejelentette, hogy a menedékkérelmek elbírálási idejét 10 napra fogja csökkenteni.
A litván határőrség tájékoztatása szerint csak az elmúlt 24 órában 131 illegális migránst vettek őrizetbe, legtöbbjük a Közel-Keletről és Afrikából érkezett. Ezzel együtt a nyilvántartott illegális migránsok összlétszáma idén már meghaladja az 1300-at, amely 2020-ban egész évben csak 81 fő volt.
Minszk a múlt hónapban bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét az EU és a poszt-szovjet térség országai közötti kapcsolatot megerősíteni hivatott Keleti Partnerség elnevezésű programban, miután Brüsszel újabb büntetőintézkedésekkel sújtotta Fehéroroszországot egy európai repülőjárat leszállásra kényszerítése miatt.
A fehérorosz külügyminisztérium akkor azt közölte: a megállapodás felfüggesztése „negatív hatással” lesz az illegális bevándorlás és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, mivel Fehéroroszországnak közös határszakaszai vannak az EU-tagállam Lengyelországgal és Litvániával.
A Frontex nevű, EU-s határvédelmi szervezetnek az EU és Fehéroroszország közös határszakaszán szolgálatot teljesítő határőrei száma július végére várhatóan 30 főre emelkedik.
Litvánia, amely az EU és a NATO tagja, a fehérorosz ellenzék gyűjtőhelye lett, ahol Szvjatlana Cihanouszkaja is menedékre lelt azután, hogy elmenekült Minszkből, miután kijelentette, hogy legyőzte Aljakszandr Lukasenkát a 2020. augusztus 9-i elnökválasztáson.
