Felavatták a Magyar Zarándokházat Nagyváradon
Felavatták a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség anyaországi támogatással kialakított zarándok- és kulturális központját kedden Nagyváradon.
A XVIII. században létesült papnevelde visszaszolgáltatott, de sokáig használhatatlan állapotban lévő egykori épületét 250 millió forintos beruházással alakították át negyvenöt zarándok elszállásolására alkalmas, hatvan férőhelyes konferenciateremmel és kápolnával is rendelkező vallásturisztikai központtá.
Az új rendeltetést kapott közösségi teret és használóit Böcskei László, a Nagyváradi Egyházmegye püspöke áldotta meg, aki az intézmény átadását követően a magyar közmédiának elmondta: nemcsak zarándokközpontként akarják működtetni, hanem jövőépítő közösségi tevékenységek otthonává is akarják tenni az épületet.
A püspök elmondta: élettel szeretnék megtölteni, kreatív, dinamikus közösség találkozóhelyévé akarják alakítani a sokáig lakhatatlan ingatlant. Kifejtette: azért nevezték el Magyar Zarándokháznak a központot, mert egyrészt az elődök által épített és továbbadott örökség része, másrészt pedig nyitott, befogadó teret akarnak itt létesíteni.
Az intézmény átadásán Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára rámutatott: ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon a Kárpát-medencében, a közösségek építésére van szükség. Ezért támogatja a magyar kormány a külhoni közösségi kezdeményezéseket az óvodaépítési, a magyar templomfelújítási program vagy a közösségi házak létesítése révén.
A nagyváradi zarándokközpont az itt élő magyarok találkozóhelye lesz, amely keresztény hitük és magyarságuk megőrzését segíti, ugyanakkor azokat is szolgálja, akik Magyarországról utaznak a partiumi városba. Az anyaországiak szeretnek Székelyföldre járni, de Nagyváradon is érdemes megállni – hangsúlyozta Soltész Miklós.
Kiemelte: Nagyváradon megújult a püspöki palota, készül a városalapító Szent László király lovasszobra, Kolozsváron pedig várhatóan október végén, novemberben befejeződik a Szent Mihály-templom felújítása. Nagyvárad és Kolozsvár ugyanakkor egyetemi városok a székely fiatalok számára, és az is fontos, hogy amikor odaérkeznek, magyar közösségre találjanak. Az államtitkár szerint a Romániában élő magyar közösségnek éreznie kell: a magyar kormány és az anyaországi emberek nagy többsége odafigyel rájuk, szereti és segíteni akarja őket.
A magyar templomfelújítási program keretében négyszáz külhoni templom újul meg szerte a Kárpát-medencében. „Reméljük, hogy segít lassítani az elvándorlást, a többségi nemzetekkel történő jó együttműködést” – hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
