Az osztrák parlament jóváhagyta a terrorizmus elleni törvénycsomagot

Újraértelmezték a jelképek használatára vonatkozó törvényt, és lefektették annak az új nyilvántartásnak az alapjait is, amelybe elítélt terroristák és veszélyesnek minősített emberek kerülnek. Szigorúbb szabályozás alá esik ezentúl a kettős állampolgárság is, mely elítélt terroristák esetében könnyebben megvonható lesz. Az új törvényi szabályozás jelentős hangsúlyt fektet a hivatalos szervek, mint a belügyminisztérium, a rendőrség, az integrációs minisztérium és az ügyészség közötti hatékonyabb együttműködésre.

Nőnek a büntetési tételek, meghosszabbodik a szabadlábra helyezés utáni próbaidő, és a már szabadult elítéltek – legyen szó a politikai iszlám követőjéről vagy éppen egy szélsőjobboldali radikális mozgalom tagjáról – nyomon követhetősége is szilárdabb alapokra került. Emellett a megelőzésre is nagy hangsúlyt fektetnek a törvénycsomagban, így például a jövőben szigorúbban lépnek fel a radikális tanokat hirdető mecsetek ellen.

A törvénycsomag elsődleges célja a szigorú fellépés mind a szélsőséges politika iszlám, mind a radikális jobboldali eszmék és mindenféle szélsőségesség ellen a demokratikus állam és annak állampolgárai védelmében – hangsúlyozta Karl Nehammer belügyminiszter.

A nap folyamán Bécsben megkezdődött az Iszlám Állam terrorszervezettel kapcsolatban álló vádlottak pere. Őket azzal vádolják, hogy csatlakoztak az Iszlám Államhoz, tömeggyilkosságokban és kivégzésekben vettek részt, illetve tagokat toboroztak a szélsőségesek soraiba.

Öten ülnek a vádlottak padján, egyikük az Ausztria-szerte ismert „gyűlöletprédikátor”, Mirsad O., aki egyébként a grazi bíróság jogerős ítélete alapján 20 éves börtönbüntetését tölti 2014 óta. Mirsad O. az első tárgyalási napon elismerte az ellene felhozott vádak túlnyomó többségét, és megbánást tanúsított. „Hibát követtem el, belátom. Prédikációim sok bajt okoztak, de mindezt már nem tudom meg nem történtté tenni” – jelentette ki.

Ügyvédje, Leonhard Kregcjk kifejtette, hogy védence a november 2-ai bécsi terrortámadás után „megvilágosodott”, és azóta másképp látja az eseményeket, rájött, hogy szónoklatai sokakat tévútra tereltek, és bűnösnek érzi magát mindezért.

A jelenleg ellene szóló vádak nagy részét – miszerint a fővádlottat, Turpal I.-t arra késztette, hogy utazzon Szíriába, csatlakozzon az iszlamistákhoz, és harcoljon – elismeri, de a Turpal I. által elkövetett „szörnyűségekről” nincs tudomása. E témában élni kívánt a hallgatás jogával.

Turpal I. ezzel szemben tagadja az ellene felhozott vádakat, vallomása szerint ugyan járt Szíriában, de csak azért, hogy tisztázza, sógora valóban elesett-e a harcokban. Ügyvédje, Florian Kreiner elutasítja azt a „feltételezést”, hogy védence csatlakozott volna bármilyen fegyveres szervezethez, köze lenne bárminemű „lefejezésekhez” vagy tömeggyilkosságokhoz.

A július végéig tartó tárgyalássorozat a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett zajlik.