Védendő értékünk a család
A közel másfél éves bezártság a laikus jóslatok ellenére nem hozott ugyan bébiboomot, de visszaesést sem a születések számában. A válóperek száma sem növekedett, viszont a fiatalok házasodási kedve új lendületet kapott a nyitás után. Jelentős szerepet játszik ebben a két éve meghirdetett Családvédelmi akcióterv is. Fűrész Tündével, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnökével a demográfiai változásokról beszélgettünk.
– Magyarország az utóbbi tíz évben komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy kilábaljon a demográfiai tél állapotából. A két évvel ezelőtt meghirdetett Családvédelmi akcióterv milyen visszhangra talált a fiatalok körében?
– A demográfiai intézkedések hatását nem lehet hónapok vagy akár egy-két év adatain lemérni, ennek ellenére a Családvédelmi akcióterv hét intézkedésének hatásai egyértelműen megmutatkoznak a népesedési mutatóink alakulásán: tavaly a járvány ellenére is nőtt a születések és a házasságkötések száma. Az első pillanattól látszott, hogy nagyon kedvező lesz az akcióterv fogadtatása. Mára elmondhatjuk, hogy a magyar családok közel harmadát érintik valahogyan az e körbe tartozó támogatási formák. Legnépszerűbb a babaváró támogatás, közel 170 ezren vették fel két év alatt, 88 százalékuk a maximumként megjelölt tízmillió forintot igényelte. Ez azt jelenti, hogy tíz szülésből kilenc baba úgy jött a világra, hogy a szülei éltek ezzel a lehetőséggel. Ilyen segítséget sehol a világon nem kapnak a fiatal családok az életkezdéshez, a gyermekvállaláshoz. Emellett rendelkezésükre állnak még az otthonteremtési támogatások, a jelzáloghitelük csökkentésének lehetősége, élhetnek a falusi csokkal vagy a diákhitelük elengedésével is. A nagycsaládosok autóvásárlási támogatása révén pedig már 34 ezer érintett jutott vadonatúj hétüléses gépkocsihoz, ez a nagycsaládosok közel harmada. A kisgyermekes szülőket szolgálja a bölcsődeépítési program, ami azért is fontos, mert az utóbbi tíz évben jelentősen megváltozott a nők munkaerőpiaci helyzete, egyre több édesanya dolgozik. De érdemes szót ejteni a négygyermekes édesanyák szja-mentességéről is, közel 47 ezer érintettel. A meghirdetett támogatási formák és kedvezmények azt a deklarált célt szolgálják, hogy a gyermeket vállaló családok anyagilag is jobban járjanak, mint amelyek a gyermektelenséget választják.
– Az eddigi eredmények ellenére sokan mégis attól tartanak, hogy a támogatásokkal együtt sem értük el a társadalom reprodukcióját lehetővé tevő kettes termékenységi rátát. Ön szerint meddig mehet tovább az eddig tapasztalt fellendülés?
– A balliberális kormányok alatt kibontakozott mély gazdasági, szociális és morális válság hatására a termékenységi ráta 2011-re 1,23-ra zuhant. Ez azért volt igen veszélyes, mert a Ratkó-unokák nagy létszámú nemzedéke abban a bizonytalan helyzetben nem mert gyermeket vállalni, e korosztályt pedig egy alacsony létszámú generáció követte. Ennek fényében különösen örvendetes, hogy a termékenységi ráta elmozdult a rekordalacsony szintről, és 2018-ra elérte az 1,55-ot. Ez azt jelenti, hogy ma nagyjából 130 ezerrel több gyermek él velünk, mintha a gyermekvállalási kedv a 2011-es szinten maradt volna. Vagyis a gyermekvállalást jelentősen fellendítette az Orbán-kormány hivatalba lépése után elindított, stabilitást és biztonságot nyújtó családpolitika. A 2010-es évek elején öt vágyott gyermekből mindössze három született meg, ma már négy. Ez a növekedés olyan időszakban valósul meg Magyarországon, amikor Európában ellentétes folyamatok zajlanak, csökken a születésszám, és az átlagos uniós termékenységi ráta ma már sehol nem éri el a reprodukcióhoz szükséges kettes értéket.
– A termékenység alakulására hogyan hatott a pandémia?
– A járvány hatására majdnem minden uniós tagországban visszaesett a születések száma, mindössze öt olyan állam van, ahol 2020-ban ez nem következett be. Ezek egyike Magyarország; nálunk 3,4 százalékkal több gyermek született tavaly, mint 2019-ben. Ausztriában, Finnországban, Cipruson és Luxemburgban volt még 1-2 százalékos növekedés. A jövőbeli gyermekvállalás szempontjából biztató, hogy a járvány ellenére sem csökkent hazánkban a házasságkötési kedv, sőt növekedést látunk e tekintetben is. Rajtunk kívül máshol nem nőtt a házasságkötések száma, mindenütt másutt Európában jelentősen visszaesett a pandémia alatt.
– Ennek demográfiai szempontból mi a jelentősége?
– Minden adat azt mutatja, hogy házasságban inkább megszületnek a vágyott gyermekek, mint élettársi kapcsolatban. A házaspárok ezenkívül könnyebben vállalnak kettő vagy több gyermeket, mint azok, akik hivatalosan nem kötötték össze az életüket. Ezért is különösen örvendetesek a házasságkötések számát mutató adatok. Magyarországon csak a teljes zárlat idején esett jelentősen vissza az esküvők száma, sokan elhalasztották ugyan az eseményt, de aztán bepótolták: idén májusban már 49 százalékkal többen mondták ki a boldogító igent, mint egy évvel korábban, amikor 30 százalékos volt a visszaesés. Egyébként az is reményre ad okot, hogy minden ellenkező várakozás ellenére nem nőtt a bezártság miatt a válóperek száma, sőt valamelyest még csökkent is: 2020-ban és 2021 tavaszán öt százalékkal kevesebb válást regisztráltak.
– A demográfusok általában azzal magyarázzák az alacsony termékenységet, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen kitolódott a házasulandók és az első gyermeküket várók életkora. Ezen a trenden tudott változtatni a konzervatív családpolitika?
– Azt kell mondjam, hogy e területen is kedvezően alakulnak a folyamatok. 2015 óta megállt a gyermekvállalási életkor emelkedése, ami összefügg a fiatalok családalapítását szolgáló számos intézkedéssel, a babaváró támogatástól az otthonteremtésig. A diplomásokat ezek mellett segíti a diákhitel-elengedés vagy a 2014-ben bevezetett hallgatói gyed, amely azoknak jó lehetőség, akik az egyetemi éveik alatt szülik első gyermeküket. Bízom benne, hogy növeli majd a családvállalási kedvet a fiatalok körében a január 1-jével bevezetendő szja-mentesség is, ami a 25 év alatti korosztály életkezdését könnyíti meg.
– Magyarországnak az utóbbi években számtalan, a hazai családpolitikát érő támadást kellett visszavernie.
– A családpolitika egyben értékválasztás is. Mi a családot védendő értéknek tekintjük, ehhez igazodik a támogatási rendszerünk. A családokat már a várandósság első percétől segítjük, ami azt mutatja, hogy a kormány az életvédelem mellett áll. Vannak, akikben ez negatív érzelmeket kelt, de nem tehetnek semmit, hiszen a családpolitika az Európai Unióban is nemzeti hatáskörbe tartozik. Ráadásul a kormánynak ez az értékválasztása találkozik a társadalom nagy többségének nézeteivel. Számos felmérés mutatja, hogy a magyar népesség elsöprő többségének fontos a család; a fiatalok zöme házasságban, több gyermeket nevelő családban képzeli el az életét. Az emelkedő termékenységi ráta, a házasságkötések számának töretlen növekedése mind a kormány törekvéseit igazolják. Érdemes vetni egy pillantást az abortuszokra vonatkozó adatokra is. Az ötvenes évek eleje, vagyis a Ratkó-korszak óta nem volt ilyen alacsony a terhességmegszakítások száma Magyarországon, mint most. Mindez úgy, hogy nem módosult, nem szigorodott az abortusz szabályozása. Ezt azt jelzi, hogy nemcsak a családok biztonságérzete javult, de a gyermekvállalással kapcsolatos közgondolkodás is megváltozott az utóbbi tíz évben.
– Nemrégiben tartották Budapesten az európai nagycsaládos szervezetek tizedik kongresszusát. Milyen visszhangjuk volt az eseményen a magyar demográfiai változásoknak?
– A családközpontú politikát érő sok nemzetközi támadás ellenére – vagy talán éppen emiatt is – Magyarország élen jár annak a világban formálódó családpárti szövetségnek a megteremtésében, amely a családok, a gyermekek védelméért áll ki. Külföldi barátaink elismeréssel figyelik a magyar családtámogatási rendszert, amely úgy segíti a különféle élethelyzetben lévő családokat, hogy közben meghagyja nekik a döntés szabadságát: a családok dönthetik el, hogy mit mikor milyen mértékben vesznek igénybe. Ez eltér az olyan egyenmegoldásokat kínáló családpolitikától, mint amilyeneket más országokban alkalmaznak. A családpárti szövetség létjogosultságát visszaigazolják azok a nemzetközi közvélemény-kutatások, amelyek szerint egész Európában többségben vannak, akiknek az életében meghatározó érték a család, a gyermek.
– Vagyis most már csak várnunk kell, hogy beérjenek a magyar családpolitika gyümölcsei?
– Az utóbbi tíz évben apró lépésekkel ugyan, de sikerült javítanunk a demográfiai mutatókon. Bízom benne, hogy jövőre sem törnek meg a kedvező folyamatok, de ehhez továbbra is szükség van a mostani, stabilitást és biztonságot nyújtó elkötelezett családpolitikára, ami egy esetleges baloldali fordulat miatt veszélybe kerülhet. Az eredmények megőrzése a cél a családok, a jövő családjai és Magyarország népesedési helyzetének további javítása miatt is.
