Corvinus rektora: a jövő gazdasági elitje tanul nálunk
A Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) tanul a jövő gazdasági elitje, az itt végzettek a kulcspozíciókat foglalják el – mondta Takáts Előd kinevezett rektor egy budapesti sajtóbeszélgetésen pénteken.Takáts Előd elmondta, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedett a BCE-re felvettek pontátlaga: míg néhány éve 435 pont körül volt, most 456 pont az 500 pontos rendszerben. A BCE a „rendszer tetején” van, a legmagasabb pontszámokkal jönnek ide a hallgatók.
A Corvinus nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi karrierre is felkészít – tette hozzá.
A BCE regionális elitegyetemmé szeretne válni, amely versenyben van a nagy nyugati, észak-amerikai egyetemekkel is. Cél az egyetem „nemzetköziesítése”, kultúraváltás a kutatásban, és a tanulmányok élményszerűvé tétele – mondta Takáts Előd.
Az országot sújtó agyelszívás a közepes fejlettség csapdájában tartja az országot. Ez „csendes nemzeti katasztrófa”, ahhoz, hogy ebből ki lehessen törni, nemzetközileg versenyképes elitképzésre van szükség – hangsúlyozta a rektor, aki egy hét múlva foglalja el hivatalát, miután a közelmúltban nevezte ki 4 évre augusztus 1-jei hatállyal a BCE rektorává Áder János köztársasági elnök.
Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes elmondta: a nemzetköziesítés jelent például több angol nyelvű képzést, több külföldi diákot a BCE-en és BCE-s diákok külföldi egyetemeken folytatott 1-2 féléves tanulmányait. Az innováció körébe tartozik a digitalizáció és a szakfejlesztés, az élményszerű tanulás pedig a tanulás, felfedezés örömét próbálja megismertetni a hallgatókkal.
A Corvinus-ösztöndíjban részesülők számára ingyenes a képzés, s ebbe a képzési formába jó tanulmányi eredménnyel is be lehet kerülni egy év után. Az ösztöndíj összege kétszeresére, keretösszege ötszörösére emelkedett az elmúlt években a BCE alapítványi működésével összefüggésben. A BCE-n az alapképzésben a hallgatók csaknem háromnegyede, mesterképzésben 85 százaléka ingyenesen vesz részt – mondta a rektorhelyettes.
Hozzátette: az első helyen a BCE alapképzésére jelentkezők száma tavalyhoz képest 22, mesterképzésben 27 százalékkal nőtt, ez nagyobb, mint az országos adatok. Idén összesen – alap-, mester és osztatlan képzési formában – közel 3000 hallgatót vettek fel, ebből 2304 hazai diák, 665 külföldi.
A BCE felvételi ponthatárairól szólva elmondta: alkalmazott közgazdászoknál az angol nyelvű képzésben 442, a magyar nyelvűben 445 pont kellett a bejutáshoz. A gazdálkodási és menedzsment alapképzésben 451 pont kellett a magyar nyelvű és 466 az angol nyelvű szakra, nemzetközi gazdálkodás angol nyelvű képzésben az alsó határ 472, pénzügy és számvitelen 448 pont volt.
Kérdésre válaszolva a rektorhelyettes elmondta, hogy tavalyhoz képest csökkent a felvett hallgatók száma. Cél az oktató-hallgató arány javítása, ami a minőségi oktatás és egyetemi munka feltétele. Azokon az egyetemeken, amelyekkel a BCE szeretné felvenni a versenyt, többnyire 1 oktatóra 12-14 diák jut.
Anthony Radev, a BCE elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy az éves költségvetésük az alapítvánnyá alakulás óta 22 milliárd forintról 26-ra emelkedett.