Csoda a palotában
Hazánk viharos történelmi múltja okán kevéssé büszkélkedhet letűnt korok eredeti enteriőrjeivel. A Budavári Palota Szent István-terme ezért is kuriózum: az augusztus 20-án a nagyközönség előtt is megnyitott, a teljes rekonstrukció során szó szerint a hamvaiból újjáéledő historizáló helyiség a századforduló iparművészeti csúcsteljesítménye.
Lenyűgöző látvány a Budavári Palota déli összekötő szárnyában százhúsz évvel ezelőtt megépített, a II. világháború alatt elpusztult és az elmúlt hat esztendőben, a Nemzeti Hauszmann Terv jóvoltából újraalkotott díszterem. Sokáig csak fekete-fehér fényképekről ismerhettük, most azonban valósággá vált az egykori pazar historizáló enteriőr: az Árpád-házi királyok méltóságteljes pirogránit képei, a dióbarna faburkolaton burjánzó aranycirádák, az intarziás parketta, a sápadt fényben játszó, majolikacsempével díszített Zsolnay kandalló, a pazar, földig omló függönyök aprólékos hímzései, az arany oroszlánfejjel ékesített fabútorok mind a századforduló iparművészeti csúcsteljesítményeit idézik. És ami igazán különleges, hogy a különböző berendezési tárgyak, enteriőrelemek önmagunkban is nívós alkotások, ám együtt új minőséget teremtenek. Mindez nemcsak a száz évvel ezelőtti mesterek zsenialitását dicséri, hanem a mai szakembergárdáét is, akik módszeres kutatómunkával és restaurátori pontossággal végezték a rekonstrukciót, sok esetben újratanulva a már elfeledett iparművészeti technikákat.
Levél a királynak
A terem története több mint százhúsz évvel ezelőtt kezdődött. A királyi palota kibővítési és átépítési munkálatai idején, 1897-ben Zsolnay Vilmos keramikusművész folyamodványban fordult Ferenc József császárhoz, amelyben leírta, minden vágya, hogy majolikával borított díszszobát tervezzen ide. A pécsi gyáros felségfolyamodványát továbbították a királyi palota építészének, Hauszmann Alajosnak, aki e felvetésre kész koncepcióval reagált. Három történeti dísztermet képzelt el a magyar történelem három korszakát reprezentálva: a Szent István-terem államalapító uralkodónknak és az Árpád-háznak állított emléket, a Hunyadi-terem reneszánsz királyunknak, a Habsburg-terem pedig barokk enteriőrjével a regnáló dinasztia politikai legitimitását hirdette.
A Szent István-termet javarészt gyülekezeti helyiségnek használták, ahol a királyi audiencia előtt az előkelő vendégek várakozhattak. Történetének legkülönlegesebb pillanata minden bizonnyal az lehetett, amikor 1916 decemberében IV. Károly, az utolsó magyar király koronázása előtti napon ideszállíttatta a Szent Koronát, amit másnap innen vittek a Mátyás-templomba. Az újjáépítés művészeti szakértője, Rostás Péter művészettörténész szerint ez a helyiség a legjobban dokumentált tere a királyi palotának. A fennmaradt archív felvételeknek, tervrészleteknek köszönhetően a legkisebb részletig sikerült tökéletesen rekonstruálni, amiben Angyal Tibor építész-újratervezőnek elévülhetetlen érdemei vannak. Ahogyan annak a több mint száz szakembernek is, akik országszerte húsz műhelyben dolgoztak a rekonstrukció megvalósításán.
Újraépíteni, ami elveszett
Az egykori történelmi terek újraépítése szimbolikus gesztus, ez egyben a XX. században elrabolt múltunk visszaszolgáltatása is.
– A szocializmus ideje alatt szerényítés címszóval, alacsony költségvetéssel átépített Budavári Palota épületegyüttese avíttá, helyenként romossá vált, mostanra azonban az elődök előtt tisztelegve, a XXI. századhoz méltó módon újulhat meg – mondta a Szent István-terem múlt heti ünnepélyes átadásán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Megemlítve azt is, hogy a Vár történeti rekonstrukciója jó úton halad, bizonyítják ezt a már átadott, felújított épületek, mint a Várkert Bazár, a karmelita kolostor vagy a főőrség és a lovarda épületei.
– A Szent István-teremmel újabb mérföldkőhöz érkezett a Budavári Palota megújítása, történelmi hűséggel rekonstruált belső teret adhatunk át, amelynek létrejöttében a századforduló legkiválóbb iparművészei, többek között Zsolnay Vilmos, Thék Endre, a Neuschloss fivérek működtek közre, ma pedig ugyancsak hatalmas munkával alkották újra az itt dolgozó szakemberek – tette még hozzá Gulyás Gergely.
A terem történetének főbb állomásait Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos ismertette. Eszerint 1902-ben készült el a déli összekötő szárny részeként, és az az évi párizsi világkiállításon rögtön nagydíjat is nyert. A II. világháború alatt teljesen kiégett, a kommunista időszakban pedig esély sem volt a helyreállítására. Most ez megtörtént, a rekonstrukció pedig rendkívül jó tapasztalatszerzés volt az itt dolgozó szakembereknek is. Így jóval magabiztosabban folytathatják a munkát a Budavári Palota, a Citadella vagy akár a visegrádi vár elkövetkezendő évtizedekben esedékes felújításain.
Égbe nyíló kapuk
A díszszobához egy különleges kiállítás is csatlakozik, amelyhez restaurált térben, azaz eredeti falrészletekkel, eredeti állapotában helyreállított folyosón át vezet az út. A Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat nem csak arról ad átfogó képet, hogyan jött létre a századfordulón a korabeli iparművészet e különleges összmunkája, Szent István király ma is aktuális örökségét és annak kortárs művészeti értelmezését is bemutatja.
– A talán legkülönlegesebb itt látható darab Aba-Novák Vilmos festménye, Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának címmel. Létezéséről tudtak a művészettörténészek, ám a nagyközönség mostanáig sehol sem láthatta. A temperával festett kép 1936-ban készült, eredetileg a városmajori templom freskóterveként, két évvel később a Műcsarnok Szent István-kiállításán kiemelt első díjat kapott – mutatta be a kuriózum alkotást Gulyás Gábor filozófus-esztéta, a kiállítás kurátora.
Egy másik hasonló különlegesség Szent István 1635-ból származó nagy hermája, amelyet Rómában készített Giovanni Lorenzo Bernini, a korszak egyik legnevesebb szobrásza, és a zágrábi egyházmegye székesegyházából kölcsönözték. Havadtőy Sámuel képzőművész pedig kimondottan e tárlatra alkotta meg a tíz kapura épülő, kereszt formájú installációját – a kapuk különleges kék színe egyszerre idézi a szakralitást és a művész által nagyra tartott Giotto di Bondone, a korai reneszánsz legnagyobb festője munkásságát. Az installáció Szent István király fiához, Imre herceghez írt intelmeinek ezeréves szövegén alapul. Az alkotás részeként képernyőn pereg egy kisfilm is, a szintén Havadtőy Sámuel által készített karosszékben, különleges helyszíneken a magyar kulturális élet neves személyiségei – többek mellett Böjte Csaba, Bodrogi Gyula, Miklósa Erika, Rakovszky Zsuzsa – az Intelmekből mondanak el egy-egy számukra fontos mondatot, élővé, kortárssá avatva a szent király által írt uralkodói textust.
Mesteri részletek
A Szent István-terem központi eleme az eredeti helyére beépített Zsolnay kandalló, amelynek már a méretei is lenyűgözők: a 4,7 méter magas és 2,8 méter széles alkotás a századfordulón és most is a pécsi gyárban készült. Különlegessége, hogy 611 darabból áll, és több mint 120 elemet kellett újra elkészíteni hozzá. A kandalló fő párkányára Szent Istvánnak életnagyságúnál nagyobb mellszobrát helyezték, amelynek eredetijét Strobl Alajos alkotta. A falakat díszítő, Roskovics Ignác olajfestményei alapján készített tíz Zsolnay pirogránit kerámiaképen Szent Imre, I. Béla, III. Béla, IV. Béla, Szent László, Kálmán, II. Endre, III. Endre, Szent Erzsébet, Szent Margit alakja jelenik meg.
A századfordulón a Neuschloss fivérek gyárából származó parkettát az eredetivel megegyezően készítették el újra, háromféle fából. A rendkívül összetett intarziás padló fő motívuma a sárkányforma, az elemek minden anyaga hármas: vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni. A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat eredetileg egyaránt a dualizmus idején művészi famunkáival hírnevet szerző Thék Endre műhelyéből került ki. A terem mennyezete gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak.
Szintén többévnyi munka után készült el a három, egyenként 150 kilogramm súlyú, több mint száz elemből összerakott csillár, amelyeket összesen 720 csiszolt drága-, féldrágakő és kristályüveg díszít. A világítótesteket egykor Kissling Rudolf és Fia Csillár- és Bronzárugyára készítette, a cég egyike volt a Monarchia legszebb iparművészeti alkotásait produkáló vállalkozásainak. A terem különleges megvilágításáról az összesen kilencvenkét darab, úgynevezett Szent István-izzó tökéletes másolata gondoskodik.
Aki minderről többet szeretne tudni, érdemes megnéznie a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpájánál látható ingyenes szabadtéri kiállítást is: a Mesteri részletek a Szent István-terem századfordulós készítőt mutatja be, és egy-egy részlet, motívum kiemelésével ízelítőt ad az egykori mesterek és mai utódaik munkájából is. És mellé elolvasnia Sal Endre Mestermű születik – 45 izgalmas történet a budai Várból című könyvét. A népszerű Újságmúzeum.hu portált létrehozó és működtető szerző új kötetében ismét felidézi a megsárgult régi lapok históriáit, már-már elfeledett izgalmas vagy egészen hétköznapi, a korabeli átlagember életét felelevenítő történetek nyomába eredve a századforduló időszakában. A Várnegyed felújítását megcélzó Nemzeti Hauszmann Program közösségi oldalán már megjelent írások kibővített, gazdagon illusztrált gyűjteményéből megtudhatjuk többek közt, hogyan mutatta be 1893. május 5-én egy izgatott építész, bizonyos Hauszmann Alajos a Budavári Palota építkezési munkálatait Ferenc Józsefnek, melyik várkapitánynak volt bejárása Liszt Ferenchez, ki volt Budapest hűséges vőlegénye, miért törte össze a palota külföldi személyzete a magyar mesterek készítette porcelánokat, és hogyan zajlottak a régmúlt várnegyedbeli karácsonyai.
F. A.
