A hűség városának egyetemista hősei
Száz évvel ezelőtt zajlott a Sopron melletti Ágfalván az a két csata, amely lehetővé tette, hogy 1921 decemberében népszavazás döntsön a város hovatartozásáról. Óriási szerepe volt az egykori Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola hallgatóinak abban, hogy a város végül Magyarország része maradt. A Hűség 100 Sopron programsorozattal emlékezik most a főiskola utódja, a Soproni Egyetem a nagy időkre. Prof. dr. Fábián Attila rektor úrral beszélgettünk.
– Sopron fontos megyei, sőt, regionális központ volt gazdasági erejének, élénk kereskedelmének és kulturális kisugárzásának köszönhetően. Milyen szerepe volt az egyetemistáknak a csatákban?
– Az egyetemnek a trianoni diktátum miatt menekülnie kellett a felvidéki Selmecbányáról, 1920-ban a teljes tanári kart és a hallgatókat Sopron városa, élén Sopronyi-Thurner Mihály polgármesterrel fogadta be. A nemzetközi politikai színtéren hamarosan kérdésessé vált a város hovatartozása, azonban a lakók erősen ragaszkodtak Sopron magyar mivoltához. Az első, augusztus 28-i ütközetben a diákok Kaszala Károly repülős főhadnagy, első világháborús vadászpilóta vezetésével harcoltak Cinfalva térségében. Komoly haditettnek számított, hogy elfogták Robert Dawyt, Burgenland újonnan kinevezett kormánybiztosát. A szeptember 8-i ütközet hajnali háromnegyed ötkor kezdődött, az egyetemi hallgatók a brennbergi vasúti töltést rohamozták meg. Súlyos veszteségeket szenvedtek, de megfutamították az osztrákokat, akik menekülés közben gyorsan felkapaszkodtak egy gőzmozdonyra, és meg sem álltak Bécsújhelyig. A két győztes ágfalvi csata megnyitotta az utat a diadalmas népszavazás felé.
– Voltak egyetemista áldozatai az ütközeteknek?
– Két hallgató, Machatsek Gyula és Szecsányi Elemér hősi halált halt, Held Károly megsebesült, valamint további hét diák könnyebb sérülésekkel került kórházba a harcok végeztével. Meg kell emlékeznünk Phem Ferenc szombathelyi önkéntesről is, aki, bár nem az egyetem hallgatója volt, szintén életét adta Sopronért.
– Milyen hagyományai vannak a csatákhoz fűződő megemlékezéseknek az egyetemen?
– Minden évben lerójuk kegyeletünket a Botanikus kertben található Őrtüzek obeliszknél. Idén, a csaták centenáriumán azonban csatlakozunk a városi rendezvényekhez is, hiszen a harcok és a decemberi népszavazás sikere a város és az egyetemisták közös és elévülhetetlen érdeme. Egyébként a hallgatók aktív résztvevői és segítői voltak a decemberi népszavazásnak is. A központban álló Esterházy-palotába érkezett Bécsből az a telefonhívás, amely a népszavazás eredménye felől érdeklődött. A szavazatszámláló bizottság válaszul kitartotta a telefonkagylót az ablakon, és a bécsi urak hallhatták, amint a tömeg azt skandálja odakint, hogy Sopron magyar marad!
– Milyen rendezvények színesítik majd a Hűség 100 programot?
– Szeptember 7-én leleplezzük Herpay Imre professzor úr szobrát, ő az Erdőmérnöki Kar dékánja volt. Szeptember 8-án reggel az Őrtüzek obeliszknél folytatódik a rendezvénysorozat, majd emléktáblát avatunk a Sopronban tanult, egykori bányamérnök hallgatók tiszteletére. Ezt követően az intézmény központi tanévnyitójára kerül sor, kora délután pedig egy kocsányos tölgy csemete elültetésével felavatjuk az egyetemi Hűségerdőt, ahol a jövőben minden beiratkozott hallgatónk után ültetünk egy-egy újabb fát. Ez évente legalább ezer új facsemetét jelent. Ágfalván is lesz egy ünnepi esemény, itt emléksziklát leplezünk le a Ház-hegyen. Másnap, szeptember 9-én következik a száz kilométeres Hűségfutás, az egyetem botanikus kertjében kijelölt pályán. Ezen a váltóversenyen az óvodásoktól az egyetemi hallgatókon át a soproni polgárokig, mindenki részt vehet.
– Mennyire élő az ágfalvi csata emléke a mai soproni polgárok tudatában?
– Emblematikus emlékeseménnyé vált a száz évvel ezelőtti népszavazás, Sopron ma is büszkén viseli a Leghűségesebb város címet. Az egyetemen a firmák, vagyis a felsőbb éves hallgatók minden tanév elején elkezdik a balekok, azaz elsőévesek oktatását, ami azt jelenti, hogy próbák elé állítják, vizsgáztatják őket, akik így megismerkednek az egyetem és a város történelmével, benne a száz évvel ezelőtti eseményekkel is. Amúgy a balek és az őt támogató firma között életre szóló kapcsolat alakul ki, és ez Selmeci diákhagyományok címen az UNESCO kulturális örökségének része lett.
– Nagyot változott az egyetem, mióta átköltözött Selmecbányáról. Hány karuk van most?
– Négy karunk van, úgymint a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Benedek Elek Pedagógiai Kar és a Lámfalusssy Sándor Közgazdaságtudományi Kar. Ez év február 1-től pedig már az Erdészeti Tudományos Intézet is az intézményünk szerves része. A Soproni Egyetemen 2700-2800 hallgató tanul.
– Mekkora, illetve milyen az egyetem regionális hatóköre és szerepe?
– Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta megerősödött az együttgondolkodás Sopron és Burgenland között. Egyébként pedig az intézmény léte, tevékenysége kihat a város és a régió kultúrájára és minden rezdülésére.
– Innen nézve, ahol az oktatás egyik fő profilja szorosan kötődik a természethez, mennyire látják jelentősnek a környezetvédelem térnyerését a közbeszédben?
– Évszázados probléma ez, amely az amerikai tömegtermelés megindulásával kezdődött a XX. század elején, és a globalizációval teljesedett ki. A Föld, a természetes ökoszisztéma azonban azonnal visszajelez. A lényeg, hogy objektív tudományossággal kell keresni a megoldásokat.
– A megemlékezés keretében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest az egyetem díszpolgárává avatják. Mivel érdemelte ki ezt a címet?
– Mesterszintű vadgazdálkodási igazgatási szakirányító diplomát szerzett a Soproni Egyetemen 2014-ben. Évtizedek óta segíti és támogatja az egyetem fejlődését, továbbá döntő szerepet vállalt abban is, hogy Alma materünk megőrizhette történelmi önállóságát a felsőoktatás modellváltásakor.
