Fotó: ShutterStock, illusztráció
Hirdetés

Jesztyemirova, aki 2009-ben történt meggyilkolása idején 51 éves volt, a kaukázusi Csecsenföld fővárosában, Groznijban dolgozott a Memorial emberi jogi szervezet munkatársaként, és a rendvédelmi szervek által elkövetett törvénytelen emberöléseket, eltűnéseket és visszaéléseket dokumentálta.

2009 júliusában elrabolták és meggyilkolták, fejbe és mellbe lőtték. Holttestére a szomszédos Ingusföldön találtak rá.

Ítéletében az EJEB leszögezte, hogy nem volt elég bizonyíték annak a megállapítására, hogy Natalja Jesztyemirovát állami titkosügynökök rabolták el, mint ahogy a meggyilkolt emberi jogi aktivista nővére, Szvetlana Jesztyemirova állította, aki a feljelentést tette a bíróságon.

A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy a bizonyítékok alapján kétség merül fel a vizsgálat alapossága kapcsán, és a kormány nem bocsátotta a teljes nyomozati aktát a bíróság rendelkezésére.

Korábban írtuk

Az orosz hatóságok egyelőre nem reagáltak az ítéletre. Az orosz média azt emelte ki az ítélet kapcsán, hogy nem találtak bizonyítékot az állam érintettségére. Jesztyemirova lánya, Lana közölte, hogy elégedetlen az ítélettel.

„Örülök, hogy a bíróság úgy találta, hogy nem volt megfelelő vizsgálat, de egyébként ez egy rendkívül elkeserítő ítélet” – írta közleményében.

2010-ben az orosz nyomozók Alhazur Basajev lázadót vádolták meg az emberi jogi aktivista elrablásával és megölésével, akinek a tartózkodási helye azóta is ismeretlen.

A Kreml bírálói és emberi jogi aktivisták szerint Moszkva szemet hunyt a csecsenföldi emberi jogi visszaélések felett.