Katonaságért plusz felvételi pont
„Ahol a katonaság eszménye elvész, ott előkerülnek a militarista gyilkosok.”
(Földi Pál)
Benkő Tibor honvédelmi miniszter bejelentette: 32 pluszpontot jelent a felsőoktatási felvételinél, ha valaki a felvételit megelőzően fél évet szolgál a honvédségnél, és 64 pluszpontot kap az, aki egyéves katonai szolgálatot vállal. Haladó liberáliséknál ez a hír szinte azonnal kiverte a létező összes biztosítékot a soros kötésű kapcsolótáblán, mint minden, aminek a honhoz vagy annak védelméhez bármiféle köze lehet. Pedig akár az optimista, akár a pesszimista forgatókönyvet nézzük, ennek az intézkedésnek bizony nagyon is helye van.
Valóban túl sok?
Hogy valóban túl sok-e ez a fajta pontozás, az természetesen megítélés kérdése, ám egyáltalán semmiféle összehasonlítást nem lehet alkalmazni az eddigi, plusz pontokat jelentő követelményekkel. Összehasonlításképp néhány plusz felvételi pont:
– középfokú (B2) nyelvvizsga: 28 pont
– felsőfokú (C1) nyelvvizsga: 40 pont
– OKTV 1.-10. helyezés: 100 pont
– OKTV 11.-20. helyezés: 50 pont
– hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, illetve gyermek/gyermekeket gondozó: legfeljebb 40 pont
– kiemelt sportteljesítmény valamilyen olimpiai sportágban: legfeljebb 50 pont
– OKTV 1.-10. helyezés: 100 pont
– OKTV 11.-20. helyezés: 50 pont
Bármiféle összehasonlítás csak és kizárólag akkor lehetne alkalmazható, ha a már meglévő tagokat is össze lehetne hasonlítani egymással. Érdekes módon azonban a kormányelleneseknek nem az jelent gondot, hogy egy hátrányos helyzetű „csak” 40 pontot kap, míg egy országos tanulmányi verseny tizedik helyezettje 100 pontot. Vagy hogy a felsőfokú nyelvvizsga esetenként többet ér, mint egy olimpiai bronzérem.
Itt inkább arról lehetne vitát nyitni, hogy kinek mi a véleménye a fiatalok egyetem előtti katonai kiképzéséről, szolgálatáról? Ez esetben pedig hagyhatjuk is a pontokat, és koncentrálhatunk honvédelmi szolgálat szükségességének optimista és pesszimista indoklására.
Az optimista forgatókönyv
Hazánk jelenleg nem áll hadban egyetlen más országgal sem, sőt, mint a NATO teljes jogú tagországa, az észak-atlanti tömb részéről védelmet élvez bármiféle külső agresszióval szemben. Azonban előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amelyeknél kifejezetten fontos és jó, ha egy magasan kvalifikált ifjú ember legalább alapszinten elsajátítja a honvédelem, illetve a katonai kiképzés alapjait.
Említhetjük természetesen a békeidőben első helyen álló két indokot, a fegyelemre nevelést és az edzettséget, s valljuk be, ezek igenis ráférnének arra a korosztályra, amelyik, tisztelet a kivételnek, már csak hírből ismeri a feltétel nélküli engedelmesség fogalmát és a monoton, tartós fizikai igénybevételt. Ez a fajta engedelmesség és szívósság ugyan békeidőben valóban nem sokszor alkalmazható, ám igenis létezik olyan eset, amikor létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. Ilyen például az árvíz vagy más időjárási katasztrófák, például az extrém nagy hóesésben való segítségnyújtás a honvédség részéről a katasztrófavédelem felé. Ilyenkor bizony nagyon jól jön, ha a hivatásos állomány kiegészül egy sorállományú, vagy részidejű szerződéses, esetleg tartalékos állománnyal. Az állomány rugalmas és hatékony munkájához viszont elengedhetetlen az azonnali parancsteljesítés elsajátítása.
A pesszimista forgatókönyv
A pesszimista forgatókönyv mi más lehetne, mint egy közvetlen háborús helyzet? Ez esetben még inkább megkérdőjelezhetetlen a fél- vagy egyéves katonai szolgálat létjogosultsága, annál is inkább, mert amennyiben hazánk fegyveres konfliktusba keveredik, az csakis saját földünkön történhet, s mint olyan, honvédő háborúnak tekinthető. Márpedig egy háborús konfliktus sok mindent meghatároz. Többek között azt, hogy a jelen haderő alkalmas-e az elhárítására, vagy sem.
Mert amennyiben a válasz nem, azonnal életbe lép az általános mozgósítás, aminek értelmében a 18. életévüket betöltött férfiaknak hadkötelezettséget kel vállalniuk. Ilyen eset lehet, ha mondjuk Afganisztánból valóban elindul egymillió ember, s közben az EU nem jut dűlőre Törökországgal, ahol erre válaszul kiengedik Nyugat-Európa felé a menekülttáboraikban eddig elszállásolt 3,6 millió szírt. Ha pedig ez egyéb konfliktusokhoz vezet a tranzitországok között, az még tovább tetézheti a bajt.
Köztünk legyen mondva, ugyanúgy tetézheti a bajt az is, ha az általános hadkötelezettséggel járó azonnali behívóparancsot egyes romkocsma-szökevények nem tartják magukra nézvést kötelezőnek. Mert ebben az esetben idő előtt szembesülhetnek azzal, hogy a hadbíróság még csak egy napon sem említhető szigor tekintetében a polgári bírósággal.
***
2021-ben 470 jelentkezőből 400 felelt meg a katonai felvételi kívánalmaknak. Így a honvédségi alkalmazottak 2017 óta folyamatosan növekvő számát mostanra több mint 11 ezer önkéntes tartalékos gyarapítja.
Sem az nem kérdés, hogy megérdemlik-e a jelentkezők a felvételi pluszpontokat, sem az nem kérdés, hogy szükség van-e tartalékos állományra, mert a válasz mindkét kérdésre ab ovo igen.
Ha itt bármiféle kérdés felmerülhet, az csak az lehet, hogy az ellenzék mikor emelkedik már felül önnön orbanofóbiája táplálta kicsinyességén, s mikor jön rá arra az egyszerű tényre, hogy a haza védelme minden pártharcnál és választásnál fontosabb?
