Kövér László létfontosságúnak nevezte a demokráciák információs fölényét
Létfontosságúnak nevezte a demokratikus államok információs fölényét és ezáltal cselekvési előnyét a nem demokratikus államokkal, a szervezett magánhatalmakkal, valamint a terrorista és bűnözői csoportosulásokkal szemben Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn az Országházban rendezett Parlamenti Hírszerzési-Biztonsági Fórumon.
A biztonság napjainkban elsőrendű versenyképességi tényezővé vált az élet minden területén – hangsúlyozta a házelnök a nemzetközi tanácskozáson, hozzátéve: ezért akinek ellenfelei rontani akarják a versenyképességét, a biztonságát is igyekeznek megingatni.
Kövér László szerint napjaink kabuli történései is azt mutatják: élet-halál kérdése lehet, hogy a hírszerzés téves vagy akár hamis híreket szállít-e a döntéshozóknak, és a politika rendeltetésszerűen vagy manipulációra használja, vagy tudatosan mellőzi a hírszerzés információit.
A katonai, pénzügyi és technológiai fölény önmagában nem elegendő, ha nem társul a politikai döntéshozatalban hasznosítható információs fölénnyel, vagy ha a politikai döntéshozók nem megfelelő módon élnek a megszerzett információkkal – hangsúlyozta.
Az Országgyűlés elnöke a jövő izgalmas kérdéseinek nevezte, hogy az államok és a hírszerzési, biztonsági szerveik versenyképesek maradnak-e a világ információs küzdelmeiben, illetve, hogy a technológiai fejlődésnek az emberek, a társadalmak a nyertesei vagy az áldozatai lesznek-e.
A házelnök hangot adott azon meggyőződésének, miszerint a következő évtizedekben a nemzetközi politikát az államok mint közhatalmak és az államok fölött szerveződő magánhatalmak versengése és összeütközései fogják meghatározni. Kövér László hozzátette, bízik abban, hogy a versengés végül együttműködéshez vezet.
Ennek következménye, hogy nemcsak a politikának, de a hírszerzői vagy a biztonsági szakmának is el kell döntenie: közhatalmat vagy magánhatalmat akar-e szolgálni. Az ugyanis nem legitim, ha valakik a közhatalom politikai vagy hírszerzési-biztonsági kötelékeiben a magánhatalmak érdekeit szolgálják, mint ahogyan a magánhatalmak szolgálatában állóktól sem azt várják a megbízóik, hogy a közhatalmak és a közjó érdekeit szolgálják – mutatott rá.
Robert Pittenger, a Parlamenti Hírszerzési-Biztonsági Fórum elnöke beszédében kiemelte: a korábbi és mostani találkozóknak köszönhetően a résztvevők sok hasznos tapasztalatot oszthattak meg egymással fontos technológiai kérdésekben. Az Egyesült Államok rendkívül jelentősnek tartja az országok együttműködését ezen a területen, hiszen együtt sokkal erősebbek, hatékonyabbak lehetnek – mutatott rá.
Marc Dillard, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője fontosnak nevezte, hogy kihasználhatók legyenen az új technológiák által biztosított gazdasági előnyök, hogy érthetők legyenek azok veszélyei, hogy a kritikus infrastruktúra védhető legyen a kémkedéstől, az adatlopástól.
Rámutatott: egy biztonsági kockázat megjelenésekor ez a folyamat már késést szenvedett, az ugyanis azt jelenti, hogy a rövid távú gazdasági előnyét cserébe sérült a biztonság. A kormányzat fontos feladatának nevezte, hogy olyan környezetet hozzon létre, ahol a kockázatok kiszűrhetők.
Kevin Cramer amerikai szenátor a konferenciára küldött videóüzenetében arról beszélt, hogy a technológiai fejlődés nyilvánvalóan hatással van a globális biztonságra, és a világpolitika közelmúltbeli eseményei is azt mutatják, hogy az új technológiák olyan új veszélyeket jelenthetnek, amelyekre korábban soha nem gondoltak volna. Úgy vélte, az országok egyedül nem képesek kezelni ezt a kihívást, és közösen kell meghatározni, hogyan léphetnek fel a leghatékonyabban az ilyen új típusú veszélyek ellen.
Joni Ernst amerikai szenátor videóüzenetében kifejtette: a modern világban az ellenfeleik olyan technológiákat dolgoznak ki, amelyek nagy veszélyt jelenthetnek, és az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek együtt kell fellépniük a totalitárius rezsimek ellen. A demokratikus kormányoknak továbbra is partnerségben kell dolgozniuk – hangsúlyozta.
