Vörös jelzés az emberiségnek
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC legfrissebb, augusztus elején publikált jelentése sokkoló üzeneteket fogalmaz meg. Eszerint ha nem történik azonnali, gyors és nagy mértékű csökkentés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, akkor a globális felmelegedés meghaladja az eddig optimista célként megfogalmazott 1,5 vagy akár 2 Celsius-fokot. A tanulmány azt is kijelenti, hogy a klímaváltozás hatásai már világszerte megfigyelhetőek.
A közel 4000 oldalas jelentést – Climate Change 2021: the Physical Science Basis – 66 ország 234 szerzője írta. A terjedelmes tanulmány bemutatja, hogy a mai napig hogyan és miért változott az éghajlat, és érthetőbbé teszi, hogyan gyakorol negatív hatást az ember az éghajlati jellemzők szélesebb körére, beleértve a szélsőséges eseményeket is.
Sokkoló adatok
A jelentés szerint az emberi tevékenységekből származó üvegházhatású gázok kibocsátása 1,1 Celsius-fokos felmelegedésért felelős. A következő húsz év átlagában a globális hőmérséklet várhatóan eléri vagy meghaladja a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. Mindezek azt is előre jelzik, hogy az elkövetkező évtizedekben az éghajlatváltozás minden régióban fokozódni fog. A jelentés szerint 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén súlyosbodó hőhullámok, hosszabb meleg évszakok és rövidebb hideg évszakok lesznek. A globális felmelegedés 2 Celsius-fokos szintjénél pedig a szélsőséges hőmérsékletek gyakrabban érik el a mezőgazdaság és az egészségügy kritikus tűrési küszöbét.
A klímaváltozás hatásai már most is sokkolóak. A globális hőmérséklet például közel 1,1 Celsius-fokkal volt magasabb 2011 és 2020, mint 1850 és 1900 között. Az elmúlt öt év hőmérséklete rekordokat döntött 1850 óta, a tengerszint-emelkedés közel megháromszorozódott a korábbi időszakhoz képest. A sarkvidéki jég és a gleccserek gyorsuló olvadásáért az emberiség 90 százalékban felelős, miközben 1950 óta a szélsőséges kánikulák gyakoribbá és intenzívebbé váltak, míg a hidegebb időjárás ritkábbá és kevésbé súlyossá. Az Északi-sarkvidék még az 1,5 fokos klímavédelmi cél elérése esetén is 2050 előtt legalább egyszer jégmentessé válik. A tűzvészek egyre gyakoribbak lesznek. A felmelegedés pedig tovább folytatódik…
Az IPCC jelentése szerint azonban a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának erőteljes és tartós csökkentése korlátozná a klímaváltozást, hozzátéve, hogy ennek előnyei gyorsan jelentkeznének. De akár 20-30 évbe is telhet, amíg a globális hőmérséklet stabilizálódik.
Panmao Csaj, az IPCC első munkacsoportjának társelnöke kiemelte: az éghajlat stabilizálásához erős, gyors és tartós csökkentésre lesz szükség az üvegházhatású gázok emissziója terén, és el kell érni a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. Miközben az egyéb üvegházhatású gázok és légszennyezők (különösen a metán) korlátozása előnyös lehet az egészségre és az éghajlatra nézve.
A mostani jelentés első alkalommal mutat be részletesebb regionális értékelést az éghajlatváltozásról. Mindemellett egy új keretrendszer segít megérteni a várható fizikai változásokat: hogy a szélsőséges hőség, hideg, eső, aszály, hó, szél, part menti árvizek és egyebek mit jelentenek a társadalom és az ökoszisztémák számára.
Valérie Masson-Delmotte, az IPCC első munkacsoportjának társelnöke a jelentéssel összefüggésben kiemelte, hogy „most már sokkal tisztább képünk van a múltról, a jelenről és a jövő klímájáról, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, merre tartunk, mit lehet tenni, és hogyan tudunk felkészülni”.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a munkacsoport jelentése nem más, mint „vörös kód az emberiség számára. A vészharangok fülsiketítők, a bizonyítékok cáfolhatatlanok”.
Nukleáris reneszánsz
A jelentés megállapítja: ha a jövőnk érdekében meg kívánjuk nyerni a klímavédelmi háborút, akkor a gazdaság valamennyi ágazatában minden rendelkezésre álló eszközt hadrendbe kell állítani. Természetesen ezzel párhuzamosan új klímabarát technológiák fejlesztését is támogatni szükséges.
Mindeközben a világ egyre több országa áll ki az atomerőművek üzemidő-hosszabbítása és új blokkok építése mellett. Számos olyan állam is, ahol pillanatnyilag még nem alkalmaznak atomenergiát. Jelenleg 51 atomerőművi blokkot építenek az egész világon, és a következő évtizedekben közel 450-470 új blokk üzembe állítását tervezik.
Augusztus végén például az Egyesült Arab Emírségekben üzembe helyezték a Barakah atomerőmű második, koreai APR–1400 típusú, 3. generációs, 1400 MW villamos teljesítményű blokkját. Az első blokk április 6-án kezdte meg a kereskedelmi üzemét. Az egységek tervezésekor és engedélyeztetése során figyelembe vették az Egyesült Arab Emírségek egyedülálló klimatikus adottságait is. A négy blokkból álló atomerőmű összességében 5,6 GW villamos teljesítményt képvisel majd, és így 21 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást fog megtakarítani az arab ország számára.
Az újabb és újabb atomerőművi blokkok építése és üzembe helyezése annak köszönhető, hogy az atomenergiával a nap 24 órájában garantálni lehet az ellátásbiztonságot, az olcsó áram rendelkezésre állását és a klímavédelmi célok teljesülését is. Természetesen a globális célok érdekében szükség van a megújuló energiaforrások növekvő részarányára is, miközben a fosszilis részarányt radikálisan csökkenteni szükséges.
Mindezekre való tekintettel, az Európai Uniónak támogatnia és gyorsítania kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését és az ilyen irányú beruházásokat, beleértve az atomerőműveket és a jövőbe mutató nukleáris technológiákat is. Hiszen az atomenergia szerepe az Európai Unióban is megkerülhetetlen. Éves szinten az európai villamosenergia-termelés több mint 25 százalékát atomerőművek adják. Vagyis Európában egyértelműen az atomenergia a legjelentősebb klímabarát villamosenergia-termelési mód.
Ennek megfelelően egyre több ország dönt úgy, hogy meghosszabbítja a már meglévő atomerőművi blokkjainak üzemidejét, újakat épít vagy tervez. Példa erre Magyarország mellett az Egyesült Királyság, Szlovákia és Finnország, de idesorolhatjuk Romániát, Ukrajnát, Szlovéniát és Lengyelországot is. A jövőben a kitűzött célok elérése érdekében pedig egyre több új atomerőművi blokk fog megépülni.
Az atomenergia zöld
A szakemberek és a nemzetközi szervezetek is egyetértenek abban, hogy az atomerőművek és a megújuló energiaforrások alacsony szén-dioxid-kibocsátásúak. Vagyis e technológiák alkalmazásával radikálisan csökkenteni lehet az áramtermelés által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, elősegítve ezzel a klímavédelmi célok teljesítését. Jelentésében az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja szakmai és tudományos alapon is arra a következtetésre jutott, hogy az atomenergia zöld, hiszen az atomerőművek és szélerőművek teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid-egyenérték-kibocsátása szinte megegyező, csak 28, illetve 26 gramm kilowattóránként. Miközben a naperőműveké ennek a háromszorosa, 85 g/kWh! A gázerőműveké 500, a lignittüzelésű erőműveké pedig 1069 g/kWh. Ezek az értékek is azt támasztják alá, hogy a globális klímavédelmi célok érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükség van!
A jelentés másik fontos üzenete az egyes áramtermelési módok nyersanyagszükségletével kapcsolatos, hiszen olyan technológiák alkalmazása célszerű, amelyek esetében – a fenntarthatóságot is figyelembe véve – egységnyi villamos energia megtermeléséhez kisebb mennyiségű nyersanyag-felhasználás szükséges. Ebből a szempontból is kiváló választás az atomenergia, hiszen ennek a legkisebb a nyersanyagszükséglete, jócskán megelőzve a nap- és szélerőműveket is. Ennek az a magyarázata, hogy az atomerőművek tervezett üzemideje legalább 60 év, nagyon magas, 90 százalék feletti teljesítménykihasználási tényezővel. Ezzel szemben a nap- és szélerőműveké maximum 20-25 év. A naperőművek kihasználási tényezője 10-20 százalék, szárazföldi szélerőművek esetén pedig ez a szám 15–35 százalék között mozog.
A Paks II. atomerőmű megépítésével és üzembe helyezésével, valamint a naperőművi kapacitások bővülésével 2030-ig a hazai villamosenergia-termelés 90 százaléka klímabarát lehet.
