Hirdetés

Ezek az épületek egyformának tűnnek, de valójában nem valamiféle egyentervrajz szerint születtek, és anyaguk is elég sokféle. Közös jellemzőjük a négyzetes alaprajz, a körülbelül száz négyzetméteres alapterület, az utcára néző, két szebb szoba egy-egy ablakkal és a sátortető, hiszen egy négyszögletes épület lefedésének ez a leggazdaságosabb módja. Megjelenésük a kollektivizálás utáni időszakhoz köthető: a vidékiek elvesztették az önálló gazdálkodás lehetőségét, így a föld helyett a lakóház került az élet középpontjába. A társadalmi változásokat az építészet is kifejezte.

A társadalmi folyamatok lenyomata

A parasztházban még fontos volt a közvetlen kapcsolat az udvarral, ezt tette lehetővé a tornác. A kockaház viszont elfordul és az utca felé néz. Ha szigorúan a négyzetes alaprajzot vizsgáljuk, a téma kutatói szerint a kúriából, villából lehet levezetni a kialakulását: a négyzetes alaprajznak volt egyfajta rangja, akárcsak az előszobának és a fürdőszobának. Ez utóbbit még ott is megépítették, ahol csak vártak a vezetékes vízre. Aki tehát ilyen építésébe fogott, előrelépésnek érezte.

A forma közvetlenül nem kötődött Kádár János személyéhez, nem volt valamely központi, kötelező típusterv, és nem is támogatták kölcsönökkel az építkezést, szemben a panelházakéval. Önerőből épültek, néha a korábbi parasztház kibővítésével, gyakran kalákában, különböző anyagokból: a Balatonon vannak kőfalazatú kockaházak is, a födém készülhetett fa- és betongerendából is, a tető pala vagy cserép. Tetszik vagy nem tetszik utólag, az adott társadalmi folyamatokból egyszerűen ez a forma következett. A kockaház azonban egyúttal mementója is az erőszakos változásoknak.

– A kockaházak szétverték a települések egyéni, helyi arculatát – mondja Csóka Balázs építész, aki maga is tervezett át ilyen épületeket. – Bár lehet azt mondani, hogy most ezek adnak egységes képet egy településnek, hiányzik belőlük a közösségre jellemző egyediség, ezért az ilyen falukép soha nem lesz annyira értékes, mint a régi.

Korábban írtuk

Újra felértékelődő udvar

Úgy nyolcszázezer-egymillió kockaház található szerte az országban (definíciótól függően), az összes családi ház körülbelül 35 százaléka, a magyarországi lakásállomány ötöde. Nemcsak energetikailag, de funkcionálisan, illetve egyes épületszerkezeti elemeket tekintve is elavultak, vagyis beosztásuk nem felel meg a mai igényeknek, tetőszerkezetük pedig gyenge. Maguk a tartószerkezetek viszont általában rendben vannak, tehát lebontani nem érdemes őket.

Energiafogyasztásuk 400-550 kilo­watt­óra négyzetméterenként évente, ami kétszerese egy panellakás fogyasztásának, majdnem háromszorosa egy 2001 után épült családi háznak és 4-5-szöröse a 2022 közepétől kötelező, közel nulla energiaigényű otthon energetikai előírásának (80-100 kWh négyzetméterenként évente). Egyszóval hatalmas energiamegtakarítási potenciál rejlik a kockaházak komplex felújításában: a hőszigeteléssel, a nyílászárók cseréjével és a kondenzációs kazánnal 50-70 százalékos energiamegtakarítást lehet elérni.

Budajenőn például egy olyan példaértékű átalakítás valósult meg, aminek révén az épület nemcsak energetikailag és esztétikailag újult meg, hanem immár illeszkedik a helyi sváb parasztházakkal teli utcaképbe. Fizikailag is őrzi 120 év lenyomatát, miután a XIX. századból származó vályogház egyik falához toldották az újakat 1972-ben.

– A 2016-os bővítés is szervesen folytatja ezt a hagyományt, ugyanis téglapillérek között vályogtégla az új falazat – magyarázza Csóka Balázs, aki az átalakítást tervezte. – A falak szigetelése kőzetgyapottal készült, a belső vakolat szintén vályog, így páraáteresztő képességük nem csorbult, a szerkezet lélegző maradt. A vályog előnye, hogy egészséges belső klímát hoz létre, jótékony hatással van a légúti problémákkal, allergiával küszködőkre. Energetikai szempontból pedig jó a hőmegtartó képessége.

Az épületet a hátsó udvar irányába bővítették, így visszatértek az egykori parasztház hosszú formájához. A nyílászárókat a hagyományos ablakosztáshoz hasonlóan kétszárnyúra cserélték, a helyi, sváb zöld szín egy világosabb árnyalatával festették le, a falakat pedig a faluképre jellemző fehérrel. Az épület klasszikus arányú, magas tetőt kapott, illetve hagyományos agyagszínű cserépfedést. A tornáccal visszanyúltak a Kárpát-medencei építészet egyik archetípusához, miközben modern elemet is alkalmaztak, a hátsó homlokzat nagy méretű üvegfelülettel nyílik a kertre.

– Érdekes, hogyan alakult az udvarhasználat több mint egy évszázad alatt. A mai ember újra kapcsolódni akar a kerthez, de már pihenési, szabadidős céllal – állapítja meg Csóka Balázs.

A födém szigetelése fújt cellulóz, ez újrahasznosított papírból készül, a padlásra vagy a szerkezeti elemek közé fújható, így a réseket hézagmentesen tölti ki. A modern nyílászárók mellett kondenzációs gázkazán csökkentette jelentős mértékben az épület energiafogyasztását, Az Év Tetője pályázaton 2018-ban II. díjat nyertek el vele, illetve az Ország­építő folyóirat is érdemesnek találta a bemutatásra.

Kockából villa a Balatonon

Egy másik tervezés a Balatonon bizonyítja a kockaház alkalmazkodóképességét. Az 1969-es épület használható részeit minél nagyobb arányban igyekeztek megtartani, ám formáját teljes mértékben át akarták alakítani, kortárs épület létrehozásával, visszautalva mindeközben a balatoni villaépítés hagyományaira. Beépítették a tetőteret, és többfunkciós megoldásként a földszint feletti födém széleit elforgatták néhány fokkal: ez részint különleges formát hoz létre, miközben elrejti a vízelvezetést, illetve helyet ad egy emeleti tetőterasznak, balatoni kilátással, részint fedi az alsó lépcsőt és teraszt, amivel így három évszakban is jól használható élettér alakult ki.

– Emellett változatos árnyékok képzésével díszíti a homlokzatot – fűzi hozzá Béres Attila, a tervező építész. – Egyfajta kiszámíthatatlanságot, furfangot vittünk bele a szögtöréssel, illetve az ablakok elrendezésével. Közben egyszerű anyagokkal, visszafogott színekkel dolgoztunk, nem akartunk túlságosan harsány megjelenést sem.

A komplett felújítás részeként háromrétegű ablakokat építettek be, a teljes épületburok szigetelést kapott, a falakra 12, a tetőre 28 centiméternyi kőzetgyapot került, a padlóra tíz centiméter polisztirol. A túlmelegedés elkerülése érdekében részben redőny, a legnagyobb üvegfelületen pedig napháló ad árnyékot, az alsó szinten így nincs szükség hűtésre. Felül talán komfortosabb lenne a klíma, de a környezettudatos család lemondott róla; abban a rövid időszakban, amikor túlmelegszik az emeleti szint, nem használják.

A belső padlószint megemelésével – megfelelő belmagasság mellett – padlófűtést építettek, itt is kondenzációs gázkazánt alkalmaztak, de a használati meleg víz napkollektorral készül áprilistól októberig. A négytagú család életvitelszerűen itt lakik, a 160 négyzetméteres ház gázfogyasztása 140 ezer forint évente, ebben benne van a fűtés mellett a téli melegvíz-használat is. Ezenfelül 5 kilowatt teljesítményű háztartási naperőművet építettek be, ami az éves villamosenergia-szükséglet mellett egy elektromos autó töltését is fedezi.

Az építész szerint a szigetelést tekintve nem is annyira a vastagsága a fontos, inkább a folytonossága, hogy a csatlakozásoknál szakszerű legyen a kivitelezés, ne képződjön hőhíd. Az energiahatékonyság titka a részletekben rejlik.

Passzív házas elemek

Szintén kortárs épület lett az FM-design Stúdió Építésziroda tervezése: egy vecsési kockaházat bővítettek három lakásos, többgenerációs házzá, külön bejáratokkal.

– Óriási megtakarításokat tudtunk elérni az energetikai felújítással, miután az eredeti házban mozgott a függöny a zárt ablak előtt – meséli Fazekas Miklós építész, aki passzívház-tervező is egyben. Az épületbe hővisszanyerős szellőztető is került, ami rendszeresen kicseréli az egész ház levegőjét úgy, hogy a kimenő levegő le tudja adni a hőt a beérkezőnek, rengeteg energia spórolható így meg.

Maga a kockaforma passzív háznak is alkalmas, ugyanis e tekintetben fontos, hogy minél kisebb legyen az adott térfogathoz tartozó homlokzati felület. Kockaházat még nem alakítottak minősített passzív házzá Magyarországon, de készült olyan felújítás, amely már majdnem eléri annak értékeit, Benécs József gépészmérnök, egyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója tervezésében. A gödöllői épület kiinduló adatai elrettentőek voltak, vagyis a fűtés primerenergia-értéke 1015 kilowattóra volt évente négyzetméterenként; a felújítással 40 kWh-ra vitték le. Padlófűtést, hővisszanyerős szellőztető berendezést, háromrétegű műanyag nyílászárókat építettek be, a homlokzatra EPS-grafitos hőszigetelés került, a zárófödémet újrahasznosított papírral szigetelték, a fűtést vegyes tüzelésű kazán adja, 60-70 ezer forintnyi fát használnak egy évben.

Töredékükre esett energiaszámlák

Szalay Zsuzsa építész, a BME docense és Gröller György, az Óbudai Egyetem címzetes docense az életciklus-elemzés módszerével a Kádár-kocka tíz, különböző felújítási változatát vizsgálta meg esettanulmányában egy európai uniós projekt keretében. A cél, hogy segítséget nyújtsanak a házépítőknek vagy felújítóknak a különböző megoldások összehasonlításában.

Harminc évre számoltak a környezeti hatásokkal, illetve a beruházási, fenntartási és energetikai költségekkel. Az aktuá­lis energiaárakat vették figyelembe 20 Celsius-fokra állított fűtéssel, az anyag- és munkadíjak esetében azonban még nem tudtak kalkulálni az utóbbi időszak rohamos drágulásával.

Végigvették, hogy mi történik a felújítás nélküli, régi gázkazánnal és villanybojlerrel működő kockaházhoz képest, ha a mai szabványok szerint szigetelik; ha ezt megtoldják nyílászárócserével is; figyelembe veszik a kondenzációs kazán telepítését, ami meleg vizet is készít; a hőszivattyút (ehhez a padló-, mennyezet- vagy falfűtés kiépítésének költségeit is hozzávették). Ez utóbbi esetben megvizsgálták, mi történik, ha ehhez hálózatból nyerjük az áramot, illetve azt is, ha napelem adja. Egy másik verzió a pelletkazán, illetve az elektromos fűtés. A költségek szempontjából az derült ki, hogy a legtöbb energetikai beruházás megtérül, a leggyorsabban akkor nyerünk vissza pénzt, ha a régi kazánt lecseréljük kondenzációsra. A legkedvezőtlenebb a direkt villanyfűtés, mert az üzemeltetése drága.

– A kibocsátáscsökkentés szempontjából a felsorolt lehetősége bármelyike jelentősen eredményt hoz – szögezi le Gröller György. – Az alapvető három lépés, mint a szigetelés, a nyílászárócsere és a korszerűbb kazán legalább felére csökkenti a ház 30 éves kibocsátását.

A pelletkazán minimális szén-dioxid-
emissziója abból adódik, hogy a pellet növényi hulladékból készül, így kibocsátássemlegesnek mondható.

– A magyar villamosenergia-mix még mindig nem elég tiszta, ezért nem sokkal nagyobb kibocsátás-megtakarítást érünk el hálózati árammal működő hőszivattyúval, mint egy kondenzációs kazánnal – állapítja meg Szalay Zsuzsa. – Viszont egyre tisztább lesz ez a mix, így tíz-húsz év múlva már sokkal egyértelműbbé válik a különbség. Logikus, hogy ha saját napelemmel fedezzük a hőszivattyú áramigényét, azzal takarítjuk meg jelenleg a legtöbb szén-dioxid-kibocsátást.

Számos választási lehetőség áll tehát előttünk a kibocsátás és az energiaszámlák csökkentésére, ráadásul ezekhez most támogatásokat is igénybe lehet venni.