A babáért is megéri!
Úgy tűnik, a várandósokat nem fertőzi meg nagyobb arányban a vírus. Viszont a betegség súlyosabbá válhat az ő esetükben, hiszen beteg tüdővel két szervezetet ellátni nagyon nehéz. Szakértőket kérdeztünk, lehet-e, kell-e oltani várandósság alatt koronavírus ellen, hogyan működik ilyenkor a kismama immunrendszere?
Egyes hiedelmek szerint a várandósság alatt erősebb az anya immunrendszere. Ez azonban tévedés.
– Ez egy különleges immunológiai állapot – mondja dr. Schneider Ferenc, a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház infektológiai osztályának főorvosa. – A szervezetben lezajló változások egyik szerepe az, hogy az anya szervezete számára ne jelenjen meg idegenként a magzat és az általa termelt antigének. Vagyis részben gyengül az anyai immunrendszer, ezért például bizonyos immunbetegségek enyhülnek a terhesség alatt, míg mások erősödnek. Tehát összetett változásról van szó, az immunrendszer nem gyengébb vagy erősebb, hanem más.
Ebből következik, hogy van olyan fertőzés, ami várandós állapotban kifejezetten veszélyes, ilyen a bárányhimlő vagy az influenza bizonyos típusai. A koronavírus elsősorban azért veszélyesebb, mert a kialakuló betegség nagyon erősen megterheli az egyébként is nyomás alatt álló szervezetet.
– Lehet és kell oltani a várandósokat minden ajánlás szerint, nekik a vírusfertőzés nagyobb kockázatot jelent, mint a többieknek – szögezi le Schneider Ferenc. – Az oltás ráadásul nemcsak az anyát, hanem a gyereket is védi, ugyanis mindenféle ellenanyag, amit aktuálisan termel az anyai szervezet, a méhlepényen keresztül eljut a magzatba. Ezek a születés utáni 3-5 hónapban is megtalálhatóak a baba vérében, ezután kezd el csökkenni a koncentrációjuk.
Láttunk már arra példát, itthon és külföldön is, hogy pár napos, hetes babák haltak bele a fertőzésbe: ez nagy valószínűséggel megelőzhető lett volna az anya beoltásával.
Ugyanúgy születnek gyerekek
Hazánkban az ajánlások szerint Pfizer és Moderna adható a várandósoknak, a 12. héttől. A második adagot az oltóorvos és a szülész-nőgyógyász mérlegelése alapján a 36. hétig lehet beadni. Ha a kismama addig nem kapja meg, akkor a szülést követő második héttől javasolt az oltás folytatása.
– Az első három hónapban azért nem oltunk, mert ez a legérzékenyebb szakasz, a szervfejlődés ideje. Ilyenkor egyébként sem ajánlunk bizonyos gyógyszereket – állapítja meg Schneider Ferenc. – Persze ez nem jelenti azt, hogy ha valaki megkapta az oltást, és ezután derült ki a terhessége, akkor meg kellene szakítani. Ez mindegyik oltásra érvényes. Az elmúlt háromnegyed évben akadt már példa erre is, és a tapasztalatok szerint nem volt hatása a terhességre, az eddig várandósan oltottak ugyanúgy egészséges gyereket hoztak világra. Azt látjuk, hogy a vakcinát kapó nők esetében nem alacsonyabb a termékenység aránya, és nem magasabb a vetélésé. Az elmúlt egy évben a hímivarsejteket tekintve sem volt változás.
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Intézet (CDC) 17 ezer fős mintájának adatai alapján a koronavírus elleni vakcinákat a terhességet tervező, a terhes és a szoptató nők szervezete is jól tolerálta. Egy friss izraeli kutatás szerint pedig a már beoltott várandósok jelentősen alacsonyabb százalékban kapták el a koronavírust, mint oltatlan társaik.
Többen számoltak be arról, hogy megváltozott a menstruációjuk az oltás után a mennyiséget és a ciklus hosszát tekintve. Ezek a változások ugyanakkor rövid időn belül visszarendeződtek, másrészt egy felmérésből kiderült, hogy a fertőzésen átesett nők nagyobb aránya, egynegyedük tapasztalt menstruációs zavart, és ez sokszor tartós marad.
A WHO ajánlása szerint a hozzáférhető adatok alapján a magzat semmiféle kockázatnak nincs kitéve oltás esetén. Mégis még mindig sokan aggódnak valamilyen előre ki nem számítható, évek múlva jelentkező hatás miatt, ami a magzatra is veszélyt jelenthet.
– Olyan nincs, hogy egy oltás mellékhatása tíz év múlva derülne ki. A mellékhatások néhány héten belül tudnak jelentkezni, maga az oltóanyag eltűnik a szervezetből, következménye, az antitestek maradnak, illetve az immunmemória, ám tíz év alatt még az is eltűnik – hívja fel rá a figyelmet Schneider Ferenc. – 5,7 milliárd beadott dózis után már látnánk, ha tömegével jelentkeznének a problémák. Ellenben azt tisztán tapasztaljuk, milyen szövődményei vannak magának a betegségnek.
Korábbi oltások hatása
Kevesen tudják, de a gyerekkorban kapott vakcinák hatása is elmúlik felnőttkorra. Ahogy a koronavírus elleni oltások esetében is tapasztalhattuk, idővel csökken az antitestek száma, végül kopik a hosszabb távú immunmemória is. A felnőtteknek nincs kötelező oltási rendjük, de létezik egy ajánlás, amit neves hazai immunológusok állítottak össze. Eszerint a tetanusz, diftéria (torokgyík), pertusszisz (szamárköhögés) elleni védőoltást tízévente érdemes ismételni a 11 éves kori, kötelező program szerinti adag után. A tetanuszt illetően például mindenkinek egyedi védelemre van szüksége, mert ebben az esetben nincs nyájimmunitás. Olyan területre utazóknak, ahol a polió (gyermekbénulást okozó vírus) jelen van, szintén ajánlott oltóanyag.
Schneider Ferenc szerint tehát úgy volna jó a családtervezésbe belevágni, hogy a leendő kismama újra megkap számos oltást, amelyekkel védi magát és a magzatát. Például fészekimmunizáció szükséges a szamárköhögés elleni védettség érdekében, akár ötévente. A bárányhimlőt tekintve különösen fontos, hogy fogékonyság esetén még a terhesség előtt megkapja az anya az oltást, ugyanis alatta csak inaktivált (például elölt vírust tartalmazó) oltóanyag adható, a bárányhimlő elleniben pedig gyengített vírus található. A védettséget érdemes ellenőrizni a mumpsz, a kanyaró és a rózsahimlő esetében. Fontos az influenza elleni oltás is, ugyanis a járvány most a szakemberek figyelmeztetése szerint erősebb lehet, miután a tavalyi szezon gyakorlatilag elmaradt a maszkhasználat és a távolságtartás miatt, így a lakosság alap védettségi szintje is jóval alacsonyabb, mint a korábbi években.
Véd az anyatej is
A várandósok számára a koronavírusos fertőzés nagyon súlyossá válhat, amire több példa is akadt a harmadik hullámból: több elhunyt magyar kismama esete is bejárta a sajtót.
– A koronavírus nem fertőzi meg nagyobb arányban a kismamákat, viszont amikor egy tüdővel kell két szervezetet ellátni oxigénnel, és annak a tüdőnek csökken a légzőfelülete a betegség miatt, akkor logikusan nagyobb a megterhelés, amiből a többi szervrendszerre is jut. Úgy gondolom, látniuk kellene az oltáselleneseknek azokat a kismamákat, akik szó szerint az életükért küzdenek minden egyes levegővétellel – mondja Bánhidy Ferenc professzor, a Semmelweis Egyetem általános rektorhelyettese, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese.
Persze a babákat általában koraszülöttként emelik ki, igyekeznek bent tartani őket, amíg lehet, de a kismama állapota sokszor folyamatosan romlik, a császármetszés pedig csökkenti a szervezetet érő terheket. Ilyenkor a döntésben mindkét élet szerepet játszik, meghatározó a magzat állapota is. Maga a fertőzés szerencsére nem érinti a magzatot, mert a méhlepény sok mindent meg tud szűrni, extrém ritka esetben engedi át a koronavírust. Hasonló a helyzet az anyatejjel: bár a koronavírus kimutatható benne aktív fertőzés esetén, mégsem jelent veszélyt a csecsemőre. Azokban a ritka esetekben, amikor csecsemő szoptatás során fertőződött meg, ez legnagyobb valószínűséggel cseppfertőzéssel történt az édesanyától a légutakon keresztül, nem pedig az anyatejjel. Vagyis ilyenkor maszkban kell szoptatni. Az antitestek viszont átadhatóak az anyatejjel, mind az oltással, mind a betegséggel szerzett immunitás esetében is.
A szakemberi szerint a várandósoknak érdemes a harmadik oltást is beadatni, ha már fél év is eltelt a második adag után. Ez ugyanis egy friss löket antitestet jelent, ami a szervezetben termelődik, így sokáig védi az újszülöttet is.
