Együtt a normalitásért

„A család a fenntarthatóság záloga” – ez volt a témája a 2015 óta kétévente, immár negyedik alkalommal megrendezett Budapesti Demográfiai Csúcsnak (BDS), amelynek célja, hogy döntéshozók, politikusok, egyházi és civil vezetők, a gazdasági élet és a média szereplői, valamint a tudományos világ képviselői számára platformot biztosítson a világ előtt álló demográfiai kihívások megvitatására, egyúttal megoldást találjanak a résztvevők a felmerülő problémákra.

A rendezvénynek helyet adó Várkert Bazárban a vendéglátókon kívül idén tizennyolc országból mintegy hetvenen szólaltak fel, köztük olyan magas rangú politikusok, mint Aleksandar Vučić szerb elnök, Mike Pence, az Egyesült Államok volt alelnöke vagy Andrej Babiš cseh miniszterelnök, illetve többek között olyan meghatározó jobboldali gondolkodók, mint Éric Zemmour világhírű francia filozófus-esszéista, Dan Schneider, az American Conservative Union (ACU) ügyvezető igazgatója, Marion Maréchal, a francia Szociológiai, Gazdaság- és Politikatudományi Intézet főigazgatója.

Krízis

Az EU válságát mi sem jellemzi jobban, mint a gyermekvállalások történelmi mélyponton levő száma. Ma átlagosan 1,6 gyermek születik egy-egy családban, míg 1990-ben 1,9 volt ez a ráta. Andrej Babiš cseh kormányfő kiemelte, ahhoz, hogy a népesség fennmaradjon, fontos elérnünk a 2,1-es születési arányszámot. A problémát tetézi, hogy miközben a fejlett világban élő nők egyre később és egyre kevesebb gyereket szülnek, addig a harmadik világban tapasztalható népességrobbanás és az ezzel járó nyugati irányú migráció komoly kockázatot jelent Európára nézve. Egyetértett ezzel Aleksandar Vučić szerb elnök is, és arra hívta fel a figyelmet, hogy 30 év múlva egyedül Nigériának több lakosa lesz, mint az egész Európai Uniónak vagy az Egyesült Államoknak.

A népesség demográfiai összetétele mindenhol drámaian változik. 2050-ben már kisebbségben lehetnek saját hazájukban az írek, akárcsak az őshonos britek. Németországban már ma a lakosok negyede migrációs hátterű, 30 év múlva pedig 35 százalékra szorulhat vissza a németek aránya. A francia nemzetgyűlés tagja, Marion Maréchal arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi trendek alapján 2060-ban a franciák már létszámbeli kisebbségben lesznek Franciaországban, és ha így megy tovább, az ország 50-60 éven belül iszlám köztársasággá válik.

Ideológiai nyomás

Novák Katalin az Európai Unióban, valamint az egész nyugati világban tapasztalható, a hagyományos családokat támadó ideológiai nyomás veszélyeire is felhívta a figyelmet. A családokért felelős tárca nélküli miniszter szerint senkinek sincsen joga ahhoz, hogy kioktassa azokat az országokat, amelyek nem ugyanúgy gondolkodnak például a meleg párok házasságáról, ahhoz meg pláne nincsen, hogy az Európai Unió az LMBTQ-lobbi nyomására pénzügyi források megvonásával zsarolja Magyarországot.

Szilvay Gergely, a Rubicon Intézet kutatója szerint Magyarországon még meg lehet védeni a család hagyományos jelentését, Nyugaton azonban a család fogalmát már az LMBTQ-mozgalom definiálja. Ezzel egyetértve Éric Zemmour francia újságíró arról beszélt, hogy jogunkban áll kritizálni az LMBTQ-ideológiát és a feminizmust is, azonban ez nem azt jelenti, hogy maguknak a homoszexuális embereknek lennénk ellenségei.

Phillip Blond filozófus, a ResPublica agytröszt igazgatója kifejtette, hogy a liberális, individualista projektben mindenféle hierarchia illegális és illegitim, így ennek hiányában bárki dönthet például úgy, hogy az egyik nap férfi, a másik nap pedig nő lesz. A határtalan akarat ilyen szélsőséges formája lényegében a gyermekek számának korlátozását és az anyaság megtagadását is jelentheti. Korszellemünk kézzelfogható lenyomata, hogy ha valaki a kiskutyájáról tesz ki képet a közösségi oldalra, több elismerést kap, mint aki a gyermekéről tölt fel fotót. Ezt Aleksandar Vučić hozta szóba. Szerinte jelenleg nem divatos a gyermekvállalás és a családalapítás témája, és ma „udvariatlanság” a gyermekeinkről, a családról, a hagyományos értékeinkről beszélni, mert azzal másoknak esetleg a lelkébe gázolunk, ellenben üdvözítő, ha azt ecseteljük, hogy milyen új frizurát választottunk a házi kedvencünknek. Úgy látja, egyfajta „liberális politikai marxizmussal” állunk szemben, ami arra kényszerít bennünket, hogy mindig új gondolatokkal foglalkozzunk, amelyek majd megváltoztatják az életünket, ám ezek a változások valójában úgy zajlanak, hogy minden alkalommal elveszítjük egy másik életünket, a lehetőséget a túlélésre.

A családellenes, újbaloldali mozgalmak térhódítására Orbán Viktor is felhívta a figyelmet. Ezek már az óvodában félre akarják nevelni a gyermeket, a későbbiekben pedig Pride-aktivistának használják, érzékenyítik őket. A miniszterelnök szerint mi azonban „be vagyunk oltva a woke (a »társadalmi igazságtalanságra« érzékeny, Amerikában meghonosodott újmarxista ideológia – a szerk.) vírus ellen: történelmünk úgy véd a kulturális baloldaltól, mint ahogy a vakcinák a koronavírus ellen”.

Modern esztelenség

Christiaan Alting von Geusau, a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatának (ICLN) elnöke szerint, G. K. Chestertont idézve, a modern eszme helyett a modern esztelenségről beszélhetünk, amely többek között katasztrofális demográfiai helyzetet teremt Európában. Modern őrület tombol Nyugaton, ahol a természet és a logika helyett a média és az érzelmek alakítják a politikát.

Ennek része a manapság elképesztő teret nyert világvége-forgatókönyv, a klímaszorongás, amelynek egyik fő aspektusa, hogy a szaporodás éghajlatváltozást okoz. Andrej Babiš értelmezése szerint ennek következtetése leegyszerűsítve úgy hangzik, hogy „haljon ki az emberiség, és akkor megmentjük a Földet”.

A téma kapcsán egy kerekasztal-beszélgetésen Fűrész Tünde, a KINCS elnöke leszögezte, hogy a nagycsaládosok jellemzően környezettudatosabban élnek, így például a szelektív hulladékgyűjtésre is sokkal jobban odafigyelnek.

Több felszólaló is megdöbbentőnek tartja, hogy a nyugat-európai politikai elit a migrációval orvosolná a nemzetek pusztulását ahelyett, hogy a szaporodást segítené inkább elő. Hasonlóan gondolja a magyar miniszterelnök is:

„A Nyugat, amely jobban él, mint mi, nem képes reprodukálni magát. Azt sem tudják eldönteni, hogy mindez probléma-e. Akik szerint ez nem gond, azok a gépesített termeléssel és a mesterséges intelligenciával érvelnek. Ez a technokrata jövőkép. Mellettük vannak, akik érzékelik a problémát, de a migrációval akarják orvosolni.” Orbán Viktor hozzátette, hogy Európában a migráció identitásképzés, és egy ország csak akkor működik jól hosszú távon, ha tagjai a legfőbb kérdésekben azonos alapon állnak.

A hagyományos családmodell szétveréséhez vezető út egy újabb állomását Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója vázolta fel. Úgy véli, a nyugati világ problémát lát a szexben, amelyről ma már egyre többször a pornográfia és a szexuális zaklatás jut eszünkbe, a dogmatikus feministák pedig metoo-bábokkal kasztrálják a férfiakat és fosztják meg nőiségüktől a nőket. A történész szerint a XXI. század feminizmusának már azt kell kimondania, hogy az anyaság érték. „A mai globalizált világ csak a pénzt és a hasznot értékeli, az így kialakuló ateista, nihilista világ megfoszt minket a reménytől. Csak aki remél, az szül gyermeket” – mondta.

Másik út

A felszólalók egyetértettek abban, hogy civilizációnk fennmaradásának érdekében az kell legyen az első helyen, hogy megőrizzük a család szerepét. „Erős családból lesz az erős közösség, az erős közösségből pedig az erős nemzet” – mondta Mike Pence, majd kifejtette, Közép-Európa országai bizonyítékul szolgálnak arra, hogy megfelelő vezetéssel meg lehet fordítani a demográfiai lejtmenetet. Az Egyesült Államok korábbi alelnöke elmondta, hogy hazájában volt olyan év, amikor 60 millió terhességmegszakítás történt, ezzel szemben például Magyarországon az utóbbi években jelentősen csökkent az abortuszok száma a családokat támogató intézkedések hatására.

A republikánus politikus másokkal együtt méltatta, hogy a magyar kormány a családpolitikát állította kormányzása fókuszába. Úgy vélekedett, nem véletlen, hogy éppen a kelet-közép-európai államok tudtak demográfiai fordulatot véghez vinni: ők ugyanis saját tapasztalataikból megtanulták a vasfüggöny előtti korból, hogy milyen fontos a szuverenitás.

Még nem dőlhetünk hátra

Bár Európában itthon növekedett a legnagyobb ütemben gyermekvállalási kedv és a házasságkötések száma, miközben a válásoké és a terhességmegszakításoké 2010 óta 41 százalékkal csökkent, még korántsem dőlhetünk hátra. Orbán Viktor elmondta, hogy a magyar családpolitika legfőbb vállalása, hogy gazdasági előnnyé tesszük a gyerekeket.

„Azt akarjuk, hogy a nők választhassanak, hogy dolgoznak-e vagy sem, de ne legyen egzisztenciális nyomás az, hogy dolgozik-e vagy sem. A GDP öt százalékát családi kedvezményekre fordítjuk. Ezek fontos lépések, de nem elegendőek” – jelentette ki, jelezve, hogy sok munka vár még a kormányra a jövőben is.

A rendezvényen közös nyilatkozatot írtak alá a családok támogatásáról a részt vevő állam- és kormányfők, így Aleksandar Vučić szerb államfő, Andrej Babiš cseh miniszterelnök, Janez Janša szlovén kormányfő és Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja. A politikusok a dokumentummal elkötelezik magukat, hogy segítik a gyermekvállalást, a fiatalok családtervezési céljainak megvalósulását, ösztönzik a méltányos béreket, a munkát adó munkaalapú gazdaság fejlesztését, valamint szorgalmazzák azt is, hogy a demográfiai szempontok valamennyi uniós szakpolitikában érvényesüljenek.