A nemzeti identitás szolgálatában
Koncert, táncház, kiállítás, kézműves programok, rendhagyó tanórák megszervezése Kárpát-medence-szerte több mint kétezer előadóval, ezernél több eseménnyel, negyedmilliót meghaladó látogatóval: sokszínű az elmúlt tíz év mérlege – mondta a Demokratának Csibi Krisztina, a Magyarság Háza ügyvezető igazgatója.– Mi a Magyarság Háza küldetése?
– 2011-ben a második Orbán-kormány azzal a céllal hozta létre intézményünket, hogy állandó találkozási helyet biztosítson a magyarországi és a külhoni magyaroknak. Legfontosabb feladatunk, hogy kulturális hidat alkossunk a nemzetrészek között. Legnépszerűbb rendezvényeink kezdettől a külhoni régiókból érkező előadók, kiállítók; legyenek kulturális szereplők vagy kézművesek, egy időben, egy helyen tudtak találkozni a Magyarság Házában. Azonnal egyértelművé vált, hogy éhezik az egymással való kapcsolatot. Az elmúlt tíz évben ez a kapcsolatépítés napi szintűvé vált, illetve a már kialakult kontaktusok is megerősödtek. Fontos kiemelni, hogy itt nem kizárólag a Magyarország és a külhoni területek, hanem utóbbiak egymás közötti kapcsolatainak építéséről is szó van.
– Milyen programokat, eseményeket kínálnak?
– Programjaink közel kilencven százaléka most már évek óta külhoni magyar produkciók, teljesítmények utaztatással egybekötött bemutatása. 2016-ban tartottuk az első emlékévünket Márton Áron püspöknek szentelve, majd 2017-ben a Gulagra hurcoltakra emlékeztünk, 2018-ban Mátyás király előtt tisztelegtünk. 2019-ben zajlott a Rákóczi-emlékév, tavaly a nemzeti összetartozás éve állt a középpontban. A koronavírus-járvány miatt ez nagy kihívás volt, de sikerrel vettük az akadályokat. Háromszáznál több kisfilmet készítettünk külhoni alkotók közreműködésével, ezek az alkotások főleg a közösségi oldalunkon láthatók. Majdnem mindennap jelentkeztünk újabb filmmel annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat az előadóművészekkel és a közönségünkkel. Az érdeklődés megtöbbszöröződött, hiszen a diaszpórában élő magyarság elsősorban a világháló segítségével tud bekapcsolódni a rendezvényeinkbe. Ezt igénylik is, folyamatos és intenzív a kapcsolattartás. Fontos célunk, hogy élő közönség előtt zajló programjaink ne csak Budapesten, hanem a Kárpát-medence számos településén vagy éppen a diaszpórában is megjelenjenek. Muravidéktől Kárpátaljáig, Délvidéktől Felvidékig, Erdélytől Kanadáig sokfelé eljutottunk már. A Magyarság Háza az elkövetkezendőkben még nagyobb hangsúlyt helyez erre. Koncert, táncház, kiállítás, kézműves programok, rendhagyó tanórák megszervezése Kárpát-medence-szerte több mint kétezer előadóval, ezernél több eseménnyel, negyedmilliót meghaladó látogatóval – sokszínű az elmúlt tíz év mérlege. Érdemes még megjegyezni, hogy főleg a szomszédos országok törvényei miatt is a kiállításainkat, programjainkat mindig lefordítjuk az érintett trianoni utódállam nyelvére, így például a Mátyás-kiállításunkhoz tíznyelvű katalógust készítettünk. 2014 óta a nemzetpolitikai államtitkárság háttértevékenységeiben is közreműködünk.
– Ez utóbbi területen milyen feladataik vannak?
– Részt veszünk a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács szakbizottsági ülései, illetve a diaszpórában a magyar nyelv és kultúra oktatását célzó Kőrösi Csoma Sándor Program és a szórványban élőket nemzeti önazonosságuk megőrzésében támogató Petőfi Sándor Program szervezésében. A Nemzetpolitikai Kutatóintézettel ugyancsak szoros munkakapcsolatban vagyunk. A diaszpóramagyarság levéltári és könyvtári hagyatékának hazahozatalára, rendszerezésére elindított Mikes Kelemen Program lebonyolításával kapcsolatos feladatok egy részét szintén mi látjuk el. A tizedik születésnapunk alkalmából a diaszpórában élő magyar képzőművészeknek kiírt pályázatunkra több száz alkotás érkezett. Ebből a hatalmas anyagból a Magyarság Háza által felkért művészettörténész kurátor mintegy ötven művet válogatott ki ahhoz a kiállításhoz, ami előreláthatólag még az idén világ körüli útra indul, hogy minél több helyen, minél többen személyes élmény formájában találkozhassanak az alkotásokkal, amelyek egyfajta, bizonyos fokig természetesen szubjektív keresztmetszetét adják a diaszpórában élő magyar képzőművészek jellemzően XXI. századi munkásságának.
– Mivel készülnek még a tízéves fennállás alkalmából?
– A többrészesre tervezett születésnapi programsorozatot egy négynapos kulturális fesztivállal indítjuk, aminek nyitánya szeptember 30-án, a magyar népmese napján lesz, és tart egészen október 3-ig. A helyszín II. Rákóczi Ferenc szülőháza, a nemrég felújított borsi kastély Felvidéken. A gyönyörű épület gazdája a Teleki László Alapítvány, amellyel már több éve folyamatos az együttműködésünk. A helyszínválasztással célunk volt az is, hogy felhívjuk a figyelmet a külhoni magyar épített örökség értékeire. A mesenaphoz kapcsolódóan idén is kiemelt partnerünk a Székelyföldi Legendárium, de elfogadta a meghívásunkat a Csavar Színház éppúgy, mint a Kuttyomfitty Társulat, vagy éppen Kárpátaljáról Gál Natália színművésznő, Erdélyből pedig K. Kovács István színirendező. Ízelítőt adunk a magyar diaszpóra képzőművészeinek kiállításából, emellett a közelmúltban készült kisfilmjeinket egész nap vetítjük. A péntek estét Nagy Feró és a Beatrice koncertje zárja, szombaton a somorjai Rómeó Vérzik szántja fel a színpadot, vasárnap a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company a főzenekar. De közönség elé lép többek között a muravidéki Peter’s Pan, az Erdélyi No Sugar, a vajdasági Phrenia Band és a felvidéki Jóvilágvan is. A fellépők között láthatjuk és hallhatjuk majd a legendás kárpátaljai verséneklő Credo együttest, Bécsből pedig a fiatal csellista, Stéger Endre érkezik. Képviselteti magát az Újvidéki Színház, a Zentai Kamaraszínház, valamint Vágvölgyi Gergely moderálásával nemzetpolitikai kerekasztalt is rendezünk, amelynek résztvevői közül csak néhány név: Orosz Örs Felvidékről, Szabó Lilla Erdélyből, Kiss Nándor Délvidékről, Margitics János Kárpátaljáról.
– A kulturális fesztivál után mivel folytatódik a születésnapi programsorozat?
– Különleges vándorkiállításon mutatjuk be a közeljövőben a Magyarság Háza elmúlt tíz évét. Ugyancsak ezt az időszakot öleli fel az év vége felé megjelenő exkluzív kiadvány, A Magyarság Háza nagy képeskönyve, amiben több száz fotó mesél majd arról, mi minden történt 2011 óta a Magyarság Háza életében. Idén decemberben adjuk át első alkalommal a Magyarság Háza-díjat. És természetesen folytatódnak megszokott és kedvelt programjaink: Útikalauz magyaroknak, Értékek vonzásában, Mesesuli, filmklub, színház, szabadegyetem, koncertek és kiállítások. Minden hónapra, minden hétre van programunk, a születésnap nem valaminek a vége, hanem a következő évtizedünk kezdete. Megyünk tovább, járjuk a Kárpát-medence és a világ magyarlakta kis és nagy településeit fő célunk, a nemzeti identitás erősítése jegyében.