Korunk betegsége, a lisztérzékenység
A lisztérzékenység vagy más néven cöliákia autoimmun betegség, amely bármely életkorban jelentkezhet. Az érintettek csak a megfelelő diétától várhatják állapotuk javulását, ennek betartása azonban gyakran életmódváltást kíván.
Amikor egy édesanya kiflicsücsköt ad a fogzó gyermeke kezébe, vagy a szilárd hozzátáplálást a finom puha kenyérbéllel kezdi, nem is sejti, hogy esetleg veszélynek teheti ki gyermekét. Aki hajlamos rá, annak kóros immunválasszal reagálhat a szervezete a búzára, illetve más gluténtartalmú gabonafélékre.
Egyes orvosok szerint ha nem veszik észre idejében a gluténérzékenységet, a vékonybél bolyhai annyira legyalulódnak, hogy a tápanyagok nem tudnak felszívódni. Ennek következménye, hogy a gyermek sápadt, vékony, vas- és vitaminhiányos lesz, és lemarad a fejlődésben.
A betegséget 1888-ban fedezte fel egy angol gyermekgyógyász. Samuel Jones Gee leírta a lisztérzékenység klinikai tüneteit, megállapította, hogy főleg kisebb gyermekeket érintő emésztési zavar, amely egyértelműen összefüggésbe hozható a táplálkozással. Kutatásai során rámutatott, hogy a betegség tüneteit a tej és a magas keményítőtartalmú ételek fokozzák. Gee a rizs, a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását is megtiltotta betegeinek. Ma már tudjuk, hogy ezek az élelmiszerek nem felelősek a gluténérzékenységért.
Ártalmas gabonafehérjék
Dr. Tamássy Klára belgyógyász-gasztroenterológustól, a Barangolás a bél körül című könyv szerzőjétől megtudtuk, hogy a glutén olyan fehérje, ami a rozsban, a búzában és az árpában is megtalálható. Gluténérzékenységről pedig akkor beszélhetünk, amikor a szervezet ezekre a gabonafélékre vagy a belőlük készült feldolgozott élelmiszerekre kórosan reagál. Hátterében gyakran genetikai okokat találunk: e betegekben a glutén a vékonybél nyálkahártyájában speciális, úgynevezett autoimmun gyulladást okoz, ami a bolyhok károsodásával, felszívódási zavarral jár. Emiatt gyakori laza széklet, hasmenés, puffadás, diffúz hasi panaszok, fogyás jelentkezik, és bőrtünetek is megjelenhetnek.
– A diagnózis csak úgy állítható fel, ha a pácians rendszeresen fogyaszt gluténtartalmú ételt a vizsgálatok előtti időszakban – mondja a szakértő. – Körülbelül a populáció egy-másfél százalékánál, vagyis száz emberből egy-két főnél biztosan kimutatható a betegség.
Dr. Tamássy Klára szerint a cöliákiásoknak minden gluténtartalmú ételt kerülniük kell a diéta során: vagyis minden készételt, hagyományosan elkészített rántott finomságot, rántást tartalmazó levest, búzából, rozsból készült pékárut és süteményt, még a sört is. A sör esetében az árpa a kritikus összetevő.
A hobbidiétázás veszélyei
Az említett panaszokért korábban leginkább a candidagomba elburjánzását okolták, ma már azonban a gluténérzékenység az első számú diagnózis. Mivel a téma a médiumokban is meglehetősen gyakran forog, sokan anélkül is átállnak a gluténmentes étkezésre, hogy valójában panaszaik lennének. A szakember azonban hangsúlyozza: a hobbidiétázók jobban teszik, ha előtte egyeztetnek háziorvosukkal, hogy elvégezhessék a szükséges vizsgálatokat.
Egy amerikai vizsgálat kifejezetten a hobbidiétázás visszásságait vizsgálva megállapította: a glutént tartalmazó, teljes kiőrlésű élelmiszereknek jóval magasabb a vitamintartalma, rostokban gazdagabbak, és a szervezet számára szükséges kalciumot és vasat is biztosabban tartalmazzák.
Tamássy doktornő szerint ha a cöliákia gyanúja igazolódik, olvassuk el tüzetesen mindennapi vásárlásunk során a boltban valamennyi élelmiszer címkéjét. Egyre több cég jelenik meg gluténmentes termékekkel, amelyeken feltüntet egy áthúzott búzakalászt ábrázoló emblémát.
A talányos NCGS
Létezik egy másfajta lisztérzékenység is, ez az úgynevezett nem cöliákiás gluténérzékenység, azaz az NCGS. Dr. Fuszek Péter, a Semmelweis Egyetem I. Számú Belgyógyászati Klinikájának egyetemi adjunktusa elmondja, hogy a lakosság 7-12 százaléka szenved a tüneteitől, vagyis több százezer embert érint ma Magyarországon.
Az NCGS nem autoimmun jellegű folyamat, mint a cöliákia, és jellemzően felnőttkorban jelentkezik, amihez számos tényező hozzájárulhat, köztük az irritábilisbél-szindrómáért felelős faktorok vagy egy hosszasan elhúzódó antibiotikum-kezelés is. Tünetei hasonlók, mint a cöliákiáé, azonban az NCGS esetén nem károsodik a vékonybél, és nem jár egyéb betegségekkel. A panaszokat a gabona egyéb összetevői okozhatják, amelyek jelenleg is kutatások tárgyát képezik.
A manapság tapasztalható egyoldalú táplálkozás, a sebtében elfogyasztott gyorsételek, a zöldség és gyümölcs mellőzése mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyre gyakrabban találkozunk a lisztérzékenységgel.
Lehet váltani
Szentpéteri Csilla 22 éves fiáról, Kristófról néhány éve derült ki, hogy lisztérzékeny. Kellemetlen tünetei miatt sokat hiányzott az iskolából, ezért zongoraművész édesanyja elvitte egy kivizsgálásra, ahol hamarosan bebizonyosodott, hogy cöliákiás. A családi tesztelés eredményeként Szentpéteri Csilláról is kiderült, hogy lisztérzékeny, ezért azóta alternatív megoldásokat keres a főzésben.
Mint mondja, semmit nem tagadnak meg maguktól, csak más alapanyagok felhasználásával készíti el a család kedvenceit, mint például az imádott palacsintát. A zongoraművész korábban is nagyon szeretett főzni, de mióta kiderült, hogy cöliákiások, jóval átgondoltabban állítja össze a heti étrendjüket. Ugyanakkor tapasztalata szerint sokkal könnyebben, energikusabban és tünetek nélkül vészelik át a stresszes időszakokat is.