LIBE-delegáció vezetője: fennállnak a Magyarországgal szembeni aggályok
Jobbára továbbra is fennállnak a Magyarországgal szemben 2018-ban megfogalmazott aggályok – jelentette ki az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága Magyarországra küldött tényfeltáró delegációjának vezetője a szervezet pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke arról tájékoztatta a LIBE delegációját, hogy Magyarország a sajtó és a médiaszolgáltatások szabadságát és sokszínűségét olyan értéknek tartja, hogy azt az alaptörvényben is szerepelteti, a médiatörvényt pedig csak kétharmados törvénnyel lehet elfogadni vagy módosítani.
Gwendoline Delbos-Corfield (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Franciaország) angol nyelvű beszédében kiemelte, megbeszéléseiken néhányan azt mondták nekik, hogy a jogállamiság bizonyos aspektusai romlottak is az eltelt időben. A kapott információt azonban fel kell dolgozniuk, mélységében fel kell tárniuk, és megszövegezve szavazásra kell bocsátaniuk az EP-ben – hangsúlyozta. Hozzátette: az álláspont akkor válik a parlament sajátjává, ha azt a testület megszavazza.
Több mint száz emberrel egyeztettek, legalább nyolcvanöttel személyesen. Sokféle véleményt, politikai nézetet hallgattak meg – emelte ki, hozzáfűzve: a delegációban az Európai Parlamentnek mind a hét frakciója helyet kapott, az EP szabályai szerint érvényesült a sokszínűség.
Emlékeztetett: már 2019 óta tervezik a látogatást, tavaly tavasszal a koronavírus-járvány miatt nem tudtak jönni. Magyarország 2004 óta tagja az EU-nak, a magyarok minden intézményben képviseltetik magukat, részt vettek az állásfoglalások megszavazásában – jegyezte meg.
Kérdésre a politikus fő vizsgált témákként az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média sokféleségét, az alapjogok érvényesülését, az oktatás szabadságát és a parlament megfelelő működését említette. A háromnapos látogatás alatt az igazságügy, a média, a civil szervezetek, a tudományos élet, a kultúra és az ellenzéki pártok képviselőivel, a főpolgármesterrel, valamint az igazságügyi miniszterrel és a belügyminiszterrel találkoztak – sorolta.
Kitért arra: kérdéseket tettek fel a Pegasus-ügyről is, a tárcavezetők azt mondták, a parlament illetékes bizottságát már tájékoztatták, többet nem áll módjukban közölni a kémszoftverről.
A látogatás keretét a hetes cikk szerinti eljárás adta, amelyet az EP indított el 2018-ban Magyarországgal szemben. Most főként a tanács keretei között folyik az eljárás, de a parlament is követi a folyamatot: ajánlásokat fogalmazhat meg és a döntéshez szükség van a hozzájárulására – emelte ki Gwendoline Delbos-Corfield.
Azt mondta, hogy szinte mindenütt szívesen fogadták őket, bár megemlített egy médiában dolgozó embert, aki nem volt hajlandó egyeztetni velük. Azt is megjegyezte, hogy a Kúrián és az Alkotmánybíróságon nehezebb dolguk volt: a bíróság bizonyos kérdéseiket elutasította és érezhető volt a delegációval szembeni ellenérzés. Azt mondták nekik, hogy hangfelvételt készítenek a teljes ülésről. Ez nem szokás, „a demokrácia ilyenfajta megfigyelése furcsa” számukra, ezért gondolkodtak rajta, hogy elfogadják-e a felvetést, mivel azonban nincs mit takargatniuk, belementek – hangsúlyozta az EP-képviselő.
Meglepőnek nevezte, hogy mekkora figyelem övezte tevékenységüket; ez nincs minden tagállamban így. Ugyanakkor hozzáfűzte: nem volt öröm olvasni a saját magukról szóló sajtóhíreket, mert azok szerinte kárt okoztak az EP munkájának és integritásának. Kijelentette, hogy nagyra értékeli a tagállamok parlamentjeit és azt várja el, hogy az Európai Parlamentet is ilyen tisztelet övezze.
Kérdésre felelve Gwendoline Delbos-Corfield azt mondta, a média helyzetéről is tájékozódtak. A nem kormánykritikus szereplők azt emelték ki nekik, hogy Magyarországon sokféle médium működik, ami mutatja, hogy érvényesül a pluralizmus. A kapott válaszokat azonban úgy értelmezte – tette hozzá a francia képviselő -, hogy a Médiatanácsnak nem feladata vizsgálni a különböző vélemények arányos megjelenését a médiában. Kormánykritikus forrásokból sokat hallott arról, hogy egyes fontos ellenzéki szereplők soha nem kapnak helyet a közmédia adásaiban – mondta, megjegyezve: Franciaországban arányosan kell megjeleníteni a különböző véleményeket.
A migráció, a betelepítési kvóta nem volt témája a látogatásnak, csupán az alapjogokkal kapcsolatban érintették az ügyet – emelte ki egy másik kérdésre felelve. Ezzel összefüggésben az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy amikor a tagállamok csatlakoznak az EU-hoz, elfogadják, hogy tiszteletben tartanak bizonyos értékeket, jogokat.
Arra a kérdésre, miként vehetett részt a delegáció munkájában Donáth Anna, aki a magyar ellenzékhez tartozik, Gwendoline Delbos-Corfield úgy felelt, hogy erre lehetőség van. Emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Szlovákiában és Bulgáriában járt a LIBE, és akkor is jelen volt a bizottság szlovák és bolgár tagja. Megjegyezte: az EP szabályai szerint alapesetben a vizsgált tagállam minden európai parlamenti képviselője kísérheti a delegációt, erre most a járvány miatt nem nyílt mód.
Ugyancsak kérdésre válaszolva Gwendoline Delbos-Corfield úgy vélekedett, az alapítványoknak juttatott közpénzekről szóló új magyar jogszabály nem segíti a közpénzek elköltésének átláthatóságát.
Karas Monika, a médiatanács elnöke tájékoztatta a magyar médiaszolgáltatások helyzetéről az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottságának tagjait, akik tényfeltáró körúton vesznek részt Magyarországon – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a LIBE bizottság meghívására Karas Monika pénteken találkozón vett részt a bizottság tagjaival, amelyen beszámolt arról, hogy Magyarország a sajtó és a médiaszolgáltatások szabadságát és sokszínűségét olyan értéknek tartja, hogy azt az alaptörvényben is szerepelteti, a médiatörvényt pedig csak kétharmados törvénnyel lehet elfogadni vagy módosítani.
Az elnök kiemelte, hogy Magyarországon a médiapiac nemzetközi összehasonlításban is sokszínű: jelenleg 6811 nyomtatott sajtótermék és 3613 internetes újság működik, ez 10 424 sajtóterméket jelent. Magyarországon 165 rádió és 373 televízió adása fogható lineáris módon, 105 rádió és 10 televízió pedig interneten keresztül, a nézők és hallgatók tehát 270 rádió és 373 televízió adása közül választhatnak.
A médiaszolgáltatások közül 362 kereskedelmi és 156 közösségi, utóbbiak médiaszolgáltatási díj megfizetése nélkül sugároznak. Továbbá 20 közszolgálati médiaszolgáltatás is működik, 7 rádió és 13 televíziós csatorna – ismertette.
Hozzátette: a médiaszolgáltatásokat sokrétű pályázati rendszerrel anyagilag is segíti a médiatanács, amely 2011-es megalakulása óta 13,5 milliárd forint (37,5 millió euró) támogatást nyújtott, ebből többi között műsorgyártásra 7,7 milliárd forintot (21,2 millió euró), általános fenntartási és rezsiköltségekre 4,5 milliárd forintot (12,7 millió euró), műszaki fejlesztésekre pedig 1,1 milliárd forintot (3,1 millió euró).
Az elnököt idézve azt írták: a médiatanács teljes átláthatóság mellett dolgozik, működése, gazdálkodása, napirendje és döntései nyilvánosak, a döntéseket pedig a médiaszolgáltatók bíróságon támadhatják meg.
Az elmúlt tíz évben a grémium által hozott hatósági döntések közül a médiaszolgáltatók 381-et támadtak meg, a bíróság az esetek 83 százalékában, 317 alkalommal a médiatanács döntését helyben hagyva hozott ítéletet. A bírósági döntésekből két tendencia látszik: egyrészt a gyermekek védelme elsőbbséget élvez a szólásszabadság és a sajtószabadság elvével ütközéskor, másrészt a tanácsnak a bírságok kiszabásakor az arányosság és a fokozatosság elvét kell követnie – fűzte hozzá.
A közlemény szerint a bizottság munkatervének feszítettsége miatt a meghallgatásra kevés idő volt, ezért a LIBE bizottság kérésére az elnök megerősítette, hogy a médiatanács bármikor kész további adatokkal, írásban segíteni munkájukat.
