Ami 2006. szeptember 19-ről 20-ra virradó éjszaka az akkor húszesztendős Macsotai Gergellyel Budapesten történt, azt a férfi egész életében képtelen lesz elfelejteni, az akkori rémálomszerű események örökre beleégek az elméjébe – kezdi beszámolóját a Magyar Nemzet.

Hirdetés

Ma már történelem, hogy 2006. szeptember 17-én kiszivárogtatták az őszödi beszédet, ami miatt már aznap Gyurcsány-ellenes tiltakozók tömegei vonultak az utcára, majd a megmozdulások másnap is folytatódtak, többek között az MTV-székház ostromával. Az eseményeket Macsotai Gergely a televízióból követte nyomon a barátaival. Másnap éjszaka folytatódtak a tüntetések, és Macsotai Gergely ismét a televízióból tudta meg, hogy hatalmas tömeg lepte el a Rákóczi utat és a Blaha Lujza teret. Az eseményeket látva úgy döntött, ezúttal személyesen is megnézni, mi történik a helyszínen. Elsétált a Rákóczi útig, és ott az árkádok alá húzódva egy órán keresztül figyelte a tüntetők, valamint a rendőrök összecsapását.

A fiatalember akkor döntött a távozás mellett, amikor megérkezett egy nagyobb rendőri egység, és könnygázzal elkezdték oszlatni a tömeget. Macsotai Gergely elindult haza, emlékei szerint talán a Vas utcán, majd a Bródy Sándor utcán haladt hazafelé, amikor a Szentkirályi utcánál – ahol egyébként balra szeretett volna fordulni – egy rendőrkordonhoz ért. Ekkor az egyik egyenruhás odalépett hozzá a többiek közül, és megkérdezte: hová megy? A fiatalember megmondta neki, hogy hazafelé tart. Erre a rendőr arra kérte, hogy kövesse őt. Ezt megtette, ekkor kinyílt előttük a kordon, és amint áthaladt a többi egyenruhás között, négyen rávetették magukat, és szó nélkül ütni-vágni kezdték és megrugdosták. Tették ezt annak ellenére, hogy azt sem tudták, honnan jött, és nem is volt nála semmilyen támadóeszköz. Szólni nem tudott, csak arra figyelt, hogy védje magát, és a teljesen megvadult rendőrök közben egyfolytában kiabáltak vele, forradalmárnak és „lázadó köcsögnek” nevezték. Macsotai Gergely nem tudta, hogy amit az utcán kap, az csak a kezdet.

Küzdelem az életért

A körülbelül egy percig tartó ütlegelés után gyorskötözőt tettek a csuklójára, majd bevitték a Magyar Rádió épületének udvarára, de úgy, hogy a háta mögött összekötözött kezét felhúzták, így végig a földet látta. Ezért is volt az, hogy később egy rendőrt sem ismert fel azok közül, akik elfogták, és először bántalmazták. Először, mert amint bevitték a rádió udvarára, ahol rengeteg rendőr volt, legalább húszan estek neki, és egyfolytában ütötték és rúgták, és közben durván szidták. „Akkor az életemért küzdöttem, úgy viselkedtek velem, mint a vadállatok. Azt hittem, hogy megölnek, az ütlegelésem alatt végig elképesztő halálfélelmem volt. A percekig tartó bántalmazásom azzal zárult, hogy valaki egy hatalmas ütést mért a homlokomra egy tonfával, amitől összeestem. Utána még néhányan belém rúgtak, majd egy falhoz kellett térdelnem egy másik srác mellé” – emlékezett vissza a szörnyű megpróbáltatásaira.

Körülbelül 20-30 perccel később Macsotai Gergelyért és a mellette térdeplő sorstársáért egy rendőrautó érkezett, és bevitték őket a VIII. kerületi rendőrkapitányságra. Macsotai Gergely feje akkorra már fel volt dagadva az ütéstől, és folyt belőle a vér. Ennek ellenére neki is, mint a többieknek – emlékei szerint sokan voltak a rendőrkapitányság udvarán –, várakoznia kellett. Biztos volt benne, hogy fogdába viszik. Egyszer csak egy rendőrnő odalépett hozzá, és levágta a kezéről a gyorskötözőt, amit – mint maga is elismerte – a kollégája embertelen módon megszorított Gergely csuklóján.

A teljes beszámoló elolvasható a Magyar Nemzet oldalán, IDE kattintva!

Korábban írtuk