A kémregények mestere 90 éve született

David John Moore Cornwell néven a délnyugat-angliai Poole-ban látta meg a napvilágot. Nehéz gyerekkora volt: ötéves volt, amikor anyja elhagyta a családot (igaz, tizennyolc évvel később visszatért), apja pedig gyakorta került összetűzésbe a törvénnyel, többször is ült börtönben. Apjához nem fűzte bensőséges viszony, annak 1975-ben bekövetkezett halála után a temetés költségeit állta ugyan, de az eseményre nem ment el. Alakját az 1986-ban megjelent Egy tökéletes kém című könyvében mintázta meg, sokan ezt tartják legjobb alkotásának.

Le Carré Bernben tanult nyelveket és germanisztikát, katonai szolgálatát a négyhatalmi megszállás alatti Bécsben, a brit hadsereg hírszolgálatánál teljesítette. 1952-ben hazatért, az oxfordi Lincoln College-ban folytatta tanulmányait, közben a brit elhárításnak, az MI5-nek is dolgozott, 1958-ban tiszti rangot kapott. Apja 1954-ben tönkrement, így a főiskolát abba kellett hagynia, ügynök lett és nyelveket tanított.

1959 és 1964 között az MI6, a hírszerzés embereként diplomáciai szolgálatot teljesített Bonnban és Hamburgban. Még bonni tartózkodása idején, munkája természetéből fakadóan álnéven kezdett el írni, 1961-ben jelent meg első regénye. Az Ébresztő a halottnak című könyvben teremtette meg George Smiley alakját, akit állítólag az oxfordi Lincoln College egykori rektoráról mintázott.

Világhírűvé második regénye, A kém, aki bejött a hidegről tette, művét a berlini fal 1961-es felhúzása idején felgyülemlett megrendítő élmények, feszültségek hívták életre. Az 1963-ban megjelent mű – amelyről Graham Greene azt mondta, hogy a legjobb kémtörténet, amelyet valaha is olvasott – számos díjat és elismerést nyert el, többek között 1964-ben a Somerset Maugham-díjat is. Mindez és a nem csekély szerzői honorárium hamar meggyőzte arról, hogy az ügynöki munkánál kifizetődőbb az alkotói tevékenység, és 1964-ben kilépett a hírszerzéstől.

Az író, „aki bejött a hidegről”, ezt követően sorra jelentette meg jórészt saját tapasztalatait feldolgozó regényeit, őt tartották a hidegháború egyik legismertebb krónikásának. Jéghideg realizmussal, hűvös eleganciával és távolságtartó iróniával bonyolította a szálakat, részletekben gazdag leírásai, alakjainak pszichológiailag is hiteles kidolgozottsága műveinek védjegyévé vált. A Szovjetunió szétesése, a kommunizmus bukása után regényeinek témái és helyszínei is megváltoztak: a Panamai szabó Közép-Amerika bonyolult világát idézi, az afrikai kontinenst sújtó problémákról ír A zebra dala és Az Elszánt diplomata című könyvében, a szervezett bűnözés, a nemzetközi pénzügyi körök és a politika világának összefonódásait mutatja be A mi emberünkben, a terrorizmus témája bukkan fel a Törékeny igazság című regényében. 2018-as A kémek öröksége című regényében még utoljára visszatért George Smiley, az angol titkosszolgálat legendás alakja, a 2019-ben megjelent Ügynök a terepen sötét humorban bővelkedő története hátborzongató portrét fest világunk működéséről. Önéletírása 2016 szeptemberében jelent meg Galambok alagútja. Történetek az életemből címmel.

Le Carré több regényét is megfilmesítették. A panamai szabót Pierce Brosnan, az Elszánt diplomatát Ralph Fiennes és Rachel Weisz, a Suszter, szabó, baka, kémet Gary Oldman, Az üldözöttet az azóta elhunyt Philip Seymour Hoffman főszereplésével vitték filmre. Külön érdekesség, hogy ha csak pár pillanatra is, de több, a nevével fémjelzett moziban is feltűnik. Jó néhány tévésorozat forgatókönyve is az ő nevéhez fűződik, mint például Az áruló és az Éjszakai szolgálat (The Night Manager).

2008-ban a Times magazin a 22. helyen rangsorolta az „50 legnagyobb brit író 1945 óta” című listáján. Neve szerepelt a Man Booker-díjra jelöltek között is, igaz, maga kérte, hogy erről a listáról vegyék le, mert nem akart versenyezni irodalmi díjakért. 2020-ban viszont megkapta a svéd Olof Palme-díjat „az egyén szabadságával és az emberiség alapvető kérdéseivel foglalkozó, irodalmi megfogalmazásban nyújtott vonzó és humanista véleményformálásáért”. A pénzjutalmat az Orvosok határok nélkül nemzetközi humanitárius szervezetnek adományozta.

Le Carré politikai témájú írásaiban csípősen kritizálta a brit viszonyokat, az iraki háborút mélyen elítélte, miként honfitársainak hozzáállását is, és egyike volt a Brexit ellenzőinek is, olyannyira, hogy halála előtt nem sokkal ír állampolgárságért folyamodott, amit meg is kapott.

Le Carré több mint negyven évig élt Cornwallban, az itteni Truróban halt meg 2020. december 12-én.

Még 2011-ben az Oxfordi Egyetem neves Bodleian Könyvtárának adományozta könyv-, magánkézirat- és fotóarchívumát, amelyben egyebek közt leghíresebb regényeinek vázlatai és kéziratai is megtalálhatók.

Születésének 90. évfordulójára jelenik meg eddig kiadatlan regénye, a Silverview, amelynek központi figurája egy kisvárosi könyvkereskedő, aki kémhistóriába keveredik.