Vénusz hazatért
A Liget Budapest projekt keretében, hatmilliárd forintos beruházással új, több mint hétezer négyzetméteres kulturális központ jött létre a felújított komáromi Csillagerődben. A Szépművészeti Múzeum hetven éve rejtőzködő, mostoha sorsú, több száz gipsz szobormásolatot tartalmazó gyűjteménye is itt talált végre méltó otthonra.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején kulcsfontosságú szerepet játszó Csillagerőd sokáig elhanyagoltan, leromlott állapotban vegetált. A rekonstrukció 2019-ben kezdődött, három év alatt a műemlékegyüttes teljesen átlényegült, robusztus erőd jellege szinte eltűnt; a letisztult vonalak, a rusztikus téglafelületek világos, kortárs terekké nemesültek. A hosszan kanyargó folyosókról nyíló tágas, világos kiállítóterekben a Szépművészeti Múzeum századfordulós gipsz szobormásolat-gyűjteményének impozáns darabjai kaptak helyet. A központi, tágas Colleoni csarnok monumentális látványt nyújt: mint féltve őrzött műtárgyak egy óriás gigantikus márványasztalán, úgy sorakoznak itt az európai művészet talán legszebb korszaka, az itáliai reneszánsz emblematikus alkotásai. Például a firenzei Szent János-keresztelőkápolna arany színben ragyogó Paradicsomi kapuja, amelynek eredeti domborműveit Lorenzo Ghiberti készítette, vagy Nicola Pisano sienai szószékének, vagy akár Bartolomeo Colleoni több emelet magas, gigantikus lovas szobrának másolatai. Utóbbi eredetije a XV. századi Itáliában alkotó reneszánsz művész, Andrea del Verrocchio műhelyéből került ki – a szobor talapzatának kópiája csak a Szépművészeti gyűjteményében lelhető fel.
Átmenteni a jövőnek
A komáromi erődrendszer a Habsburg Birodalom, illetve a Monarchia legnagyobb katonai beruházása volt, a Csillagerőd a védvonal tagjaként 1850 és 1871 között épült fel. Eleinte laktanyául szolgált, aztán fegyverraktárként, a II. világháború alatt internálótáborként működött, később, az egyre pusztuló épületegyüttesben szükséglakásokat utaltak ki, sőt, volt, hogy zöldségraktárként használták. A 2019-ben kezdődött rekonstrukció során – Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján, a bécsi katonai archívumban fellelt tervrajzokat is alapul véve – az épületegyüttest és környezetét felújították, javarészt visszaállítva az eredeti állapotokat. Az új, kibővített komplexumban a XXI. századi igényeknek megfelelően – a kiállítóterek mellett – vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumi bolt és kávézó is helyet kapott, az alapterület így több mint hétezer négyzetméterre nőtt. Az ágyú- és lőállások történelmi állapotukban láthatók, az udvaron szabadtéri színpadként is használható tér jött létre. A felújítás számai magukért beszélnek: három év alatt 32 ezer köbméter földet mozgattak meg, ezerkétszáz négyzetméternyi kőfelületet újítottak fel, és 115 ezer darab bontott téglát építettek be az épületbe.
Az intézményt október 6-án, az aradi vértanúk napján Áder János köztársasági elnök nyitotta meg. Ünnepi beszédében azt mondta, a Csillagerőd ma újra őrtorony, a Szépművészeti Múzeum Európában is párját ritkító másolatgyűjteményének őrhelye, egy olyan kollekcióé, amelyet érdemesnek tartunk megőrizni és átmenteni az utánunk jövő nemzedékeknek.
– A felújított, bővített Csillagerőd, valamint a tereiben látható kiállítás jelentős mérföldkő a Szépművészeti Múzeum történetében és a magyarországi kulturális életben is. Az intézmény teljes gipszmásolat-gyűjteményének rehabilitálása, helyreállítása közép-európai viszonylatban is példa nélküli – hangsúlyozta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget-projekt miniszteri biztosa is az átadón.
Mit ér a szobor, ha másolat?
De miért is olyan fontos egy gipszöntvényekből álló gyűjtemény rehabilitálása? A válaszért érdemes körbesétálni a Csillagerőd tágas kiállítótereiben. Az egymást követő, egybefonódó terek egyik részében az antikvitás legszebb műalkotásainak – az archaikus görög szobrászattól a hellenizmus művészetén át a római korig – láthatunk másolatokat, míg az antikvitástól csak jelzésszerűen elkülönülő térsorban a középkori és reneszánsz emlékek jelennek meg – ezek eredetije a legnevesebb európai múzeumokban, templomokban, köztereken látható. A Laokoón-szoborcsoport, a milói Vénusz, Michelangelo Dávidja, Donatello Angyali üdvözlete csak néhány kiragadott példa a gazdag kínálatból.
– A gyűjtemény a száz évvel ezelőtti kor művészetszemléletét tükrözi: a cél az volt, hogy a szobrászat átfogó történetét élethű másolatokon keresztül mutassák be a látogatóknak. Pulszky Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója alapozta meg az ókori szobrászati kópiák gyűjteményét. Az 1873-as bécsi világkiállításon több száz ókori gipszmásolatot vásárolt, ezek az öntvények 1904-ben kerültek át az újonnan alapított Szépművészetibe. 1902 és 1913 között formálódott az anyag, az antik replikák mellé pedig számos középkori és reneszánsz műalkotás másolata is bekerült – meséli Szőcs Miriam művészettörténész.
A XVIII.-tól a XX. század elejéig világszerte számos múzeum teljes értékű műtárgyként kezelte a gipszből öntött replikákat. Szerte Európában és Észak-Amerikában gipszöntő műhelyeket, sőt, múzeumokat hoztak létre, például a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumot eredetileg gipszmásolat-gyűjtemény bemutatására alapították. Ezekre ugyanis nem pusztán az eredeti szobrok, műemlékek helyettesítőjeként tekintettek, hanem a múlt művészetének megtestesítőiként. Szőcs Miriam elmondása szerint ezen alkotásokhoz legtöbb esetben az eredetiről levetett negatív formát használták, hiszen a gipsz nagyon pontosan, aprólékosan adja vissza a mű legapróbb részleteit, felületét. Az ebből készült öntvényeket aztán díszletfestők vették kezelésbe, hogy ezzel is felidézzék az eredeti kinézetét. A márványszobrok másolatai fehérek maradtak, a bronzokéit patinázták.
Felfedezett értékek
Az 1930-as évektől változni kezdett a másolatok megítélése, a legtöbb gipszgyűjtemény, köztük a budapesti is, eljelentéktelenedett. Ráadásul a II. világháború alatt a Szépművészeti teljes anyagát sikeresen evakuálták, a gipszmásolat-kollekció védelmére azonban senki sem gondolt, így annak darabjai a múzeum földszinti tereiben vészelték át a nehéz éveket. Később a sérült öntvényeket a harcokban megrongálódott és a látogatóktól elzárt Román csarnok tereibe zsúfolták össze. A következő évtizedekben a gyűjtemény egy része szétszóródott az országban, számos darabja megsérült vagy megsemmisült. 2013-ban azonban megkezdődhetett a meglévők teljes körű művészettörténeti és restaurátori felmérése, majd a következő esztendőkben, ezzel párhuzamosan, a hosszadalmas és körülményes restaurátori munkák, illetve a Csillagerőd műemléki rekonstrukciója.
– Az ókori Római Birodalom idején Brigetio néven jött létre errefelé virágzó, Duna menti település: a komáromi genius loci tehát az antikvitásban gyökerezik. Ezt az időszakot, vagyis a görög–római kultúrát és az azt újjáélesztő reneszánsz művészetének legkiemelkedőbb alkotásait idézi meg a Szépművészeti másolatgyűjteménye – indokolta meg Baán László, hogy miért pont ide kerültek a gipszmásolatok.
Amelyek a Csillagerőd állandó kiállításán visszatérhetnek száz évvel ezelőtti rendeltetésükhöz: miközben közvetítik a régmúlt korok kultúráját, segítségükkel jellemző vonásokat, összefüggéseket figyelhetünk meg, felfedezve a művészettörténeti stílusok egymásutániságát, egymásra reflektálását, ikonográfiai és ábrázolási típusok és sémák megjelenítését. A szellős és áttekinthető terekben ráadásul egyetlen tárlaton, közelről vehetjük szemügyre a szobrászati remekműveket idéző másolatokat. Mindezt pedig olyan hely fogadja be, amely önmaga múzeuma is egyben.
