Kutatás: Brüsszelnek változtatnia kell a klímapolitikáján
Brüsszelnek változtatnia kell a klímapolitikáján, mert az uniós elképzelések aláássák a klímavédelem társadalmi elfogadottságát – közölte a Századvég szerdán az MTI-vel.
Az alapítvány szerint hiba a hagyományos energiatermelést erőltetetten leépíteni, és magasabb árakkal alacsonyabb fogyasztásra késztetni a háztartásokat. Különösen aggasztónak nevezték, hogy az uniós vezetés az európai energiaválság ellenére is ragaszkodik az elképzeléseihez. Az EU egyre jobban függ az energiabehozataltól, miközben a lakossági terhek egyre nagyobbak, de Brüsszel fokozná az eddigi intézkedéseket – tették hozzá.
A közleményben olvasható felmérési adatok alapján az európai polgárok is látják a problémákat. A Századvég 2021-es közvélemény-kutatása szerint a többség már valamilyen mértékben tart attól, hogy túl drága lesz az energia, csaknem felük az áramellátás akadozásától is fél, túlnyomó hányaduk pedig fontosnak tartaná az önellátás erősítését. Az 5 évvel korábbi visszajelzések még jóval kedvezőbbek voltak, a magas áraktól jóval kevesebben féltek.
Magyarországon eközben nem romlottak a várakozások, a belföldi adatok alapján a magyarok az európai átlagnál jóval kevésbé aggódnak az energiaárak és az ellátásbiztonság miatt – tették hozzá. A Századvég szerint a magyarok biztonságérzetét növeli, hogy a magyar energiapolitika radikális beavatkozások helyett egyensúlyteremtő vállalásokkal igyekszik teljesíteni klímavédelmi célokat, törekszik az energiabiztonságra, az árakat pedig hatóságilag rögzítették.
A Századvég a felmérési adatokhoz hozzáfűzte, hogy az Európai Tanács csütörtökön kezdődő ülésének fő témája is az európai energiaválság lesz. A kormányfők legfontosabb feladata ennek enyhítése, valamint az elhibázott brüsszeli klímapolitika módosítása lesz. A tagállamok vezetőinek az állampolgárok igényeit kell képviselniük, és nem a brüsszeli elképzeléseket – olvasható a közleményben.
Az idézett közvélemény-kutatás az EU tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg augusztus 1. és szeptember 15. között.
